Nincs baj, csak hangrobbanást okoz az új Pokolgép

A mostanság megjelent Vissza sose nézz! című vinyllemez a Pokolgéptől vélhetően nem kizárólag azzal válik emlékezetessé, hogy az új énekes, Bánhegyesi Richárd hangja kísértetiesen emlékeztet Kalapács Józsefére. Valódi koncept anyagot kapunk, komor, mégis bizakodó képet a korról, amelyben a Föld népének élni adatott a világvége fenyegetettségében.

Az ős-Pokolgépért rajongókat (lévén akadnak jócskán, akik a Kalapács-éra elkötelezettjei – mint a Bon Scott-hívők az AC/DC esetében –, akik mást nem hallgatnak, kizárólag az első öt albumot) le kell hűtenem mindjárt az elején: szó sincs múltidéző, önismétlő nosztalgiáról, annál is inkább, mivel a muzsika a Rudán-korszak stílusában fogant.

A Vissza sose nézz anyag előtt majd egy évtizeddel, 2016-ban jött ki új stúdióalbummal a Gép. A Metalbomba címűn Tóth Attila énekelt, ő jött Rudán Joe helyére, vele ez az egyetlen sorlemez készült. Attila nagyon értett az Ian Gillan-sikolyokhoz, hangszíne a bakancsos Edda Pataki Attilájáét idézte (legalábbis nekem). Majd következett a hosszú, nagyon hosszú szünet, s egy újabb énekescsere. Bánhegyesi Richárd tavaly év elejéig a berhidai illetőségű Hangár21 bandát erősítette.

A videóról annyit, hogy ezt meghallva Kuko joggal fedezhette fel Bivaly hangszínét Bánhegyesi torkában.

A tízévnyi várakozást enyhítendő Kukovecz Gábor 2022-ben kijött első szólólemezével, a Tiszta szívvel Pokolgép cíművel.

Az öt új dal mellett olyan klasszikusokat énekelt, mint az Ítélet helyett, a Pokolgép, a Háború gyermeke, a Hol van a szó vagy a Véssétek fel a Metálbombáról, valamint egy Ady Endre- (Adja az Isten) és egy József Attila- (Tiszta szívvel) vers-megzenésítést. (Sokak mellett – Kex, Syrius, HBB, Sebő Együttes – az Omen is feldolgozta József Attila eme költeményét. Ezt pusztán azért jegyeztem meg, mert a csapatot a Pokolgépből kiszállt Nagyfi László és Kalapács József hozta össze. Az Omen-versfeldolgozást már Pintér Oki Zoltán énekelte fel, majd Gubás Tiborral újra kiadták a Tiszta szívvel albumot Agymosás címen.)

Főleg, mert hamarjában kijöttek a Nem ért engem a világ című Petőfi Sándor-„dallal”, kisvártatva pedig az Amíg a tűz tombollal.

Számlista

Mostan pedig lássuk-halljuk a számokat!

Hagyományhű módon a lemez címadója a nyitó dal. A Vissza sose nézz Kuko (minden muzsikát ő jegyez) és a zenekar vokalistája – illetve kolleginája a Kelenvölgyi Általános Iskolában –, Péter Judit szerzeménye.

Ahogy illik, az albumot indító intró odahúzza a fület, nem enged: mi ez az AC/DC? Azután bumm, jön a metál, két gitár harmóniája adja a riffet. A refrén ötös, tuti a dallamtapadás. A szöveg pedig klasszik rockdalszöveg az Örökmozgó, a Menj tovább szellemében. Két Mobil örök érvényű, na ja, mindenki a P. Mobil köpönyegéből bújt ki a keményrock-színtéren, így a Gép is, amelynek a köpönyegéből bújt ki mindenki a heavy metal szcénában.

A Tilos csillagon Kuko Pilinszky-feldolgozása. Hiába na, mégiscsak pedagógus, aki az elmúlt negyedszázadban mindenekelőtt József Attilát és Ady Endrét „metálosított”. A Pilinszky-dal zúzós basszusintróval indul, hogy a folytatásban thrashszámmá érjen.

A zeneszerző az egyik első tapping technikát használó gitáros. Az igazság az, hogy a tapping nem a metálműfaj kizárólagos sajátja. A dzsesszben jelent meg, tehát nem Eddie Van Halen az atyamestere – aki egyébként ezt sosem állította magáról. Az egykezes – nem a pengető kéz – ősatyja Barney Kessel volt, aki arpeggiót is használt szólóiban, amely technika szintén a heavy metal stílusjegye. (Kassel mindent átültetett a dzsesszbe, így a bluesnyújtást, amit a húrok vastagsága miatt mellőznek a műfajban.) Steve Hacket ugyan magának tulajdonítja a tapping technikát, ám a hetvenes évek kezdetén a rock and roll egyik legnagyobb zsenije, Frank Zappa szólói védjegyének számított a játékmód.

Pilinszky János költeménye frappánsan illeszkedik a lemez szövegvilágába:

„Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.”

Következik egy dalszövegében is Kuko-szám, A hatodik nap. Amint sorban hallgatjuk egyik számot a másik után, az a benyomás válik egyre erősebbé, hogy koncept lemezt alkottak a szerzők, s minden dal az azt megelőző folytatása. Miként A hatodik napon az Úristent kérdezi fel, majd önmagának válaszolva mintegy megismétli Ady sorát: „Ember az embertelenségben”, vagy megerősíti Arany János ideáját: „Ember lenni mindég, minden körülményben” (Domokos napra).

A felpörgetett thrashmotívumokat pedig példásan ellensúlyozza az énekdallam. Bizony, kifejezetten dallamos az egész anyag – ami persze nem idegen a Pokolgéptől, sőt!

A Tiszta hitem szövegírója a dobos Kleineisel Márk. Itt is folytatódik az előző nótában megkezdett gondolat: „Tiszta hitem szárnyaló, / szebb nap várja a felhők mögött.” Ez a szám megidézi a Kalapács-korszakot: lírai kétgitáros intró, majd doomos riff és dallamtapadásos refrén. Kis ékkő benne a basszusglissando.

Kuko a verséket és a refréneket nem választja el bridge-részekkel, legföljebb tempó-, hangnem- vagy fekvésváltás a különbség, miként a Szabad, aki szólni mer (szöveg: Kleineisel) esetében. Jó kis Iron Maidenre hajazó nóta ez, lassú középrésszel, basszusszólóval, az Omega Éjféli koncert ihletettségében.

Következik a szólólemezen előadott Ég veled, a dalszöveg szerzője Kukovecz Niki.

Ha már az imént elkezdtem hasonlítgatni, az Ég veled Judas Priest-hangulatban fogant. Niki pedig egy tinédzserbúcsúzást énekelt meg:

„Vár rám az életem,
váltottam rá jegyet.
Érzem, újra élhetek,
nem kell, hogy féltselek.”

Majd megjelenik az érett gondolat, a vélemény, s az úton lét örökös rock téglája:

„Egyforma emberek
tömegben elvész a józan ész
ki élni akar, továbblép.”

Az áldomás bevált zenei heavy metal téglából épül, a galopp ritmusból. A hard és heavy hőskorának legnagyobbjai ikonikus számaikban használták a galoppot, a Deep Purple a Hard Lovin' Manben, a Led Zeppelin az Immigrant Songban, a Uriah Heep a Look at Yourselfben, a Black Sabbath az Evil Womanben.

A szöveg (ha már egymást folytatják a számok) Kukovecz Niki munkája, mintegy az egész lemezanyag szellemiségét összegzi:

„Ritka kincs a barátság,
becsüld meg, amíg lehet.”

A Neked (Kuko/Péter Judit) esetében pedig a gondolati egység mellett megjelenik az a zenei azonosság, amely szerint a refréneknek, másutt meg a verséknek mintha ugyanaz lenne a dallamuk. Ezt a benyomást ellentételezi a hangszerelés gazdagsága, jelen esetben a vonós szintetizátorszőnyeg.

A Fogadj el (Kuko/Péter Judit) beillik a Gép-induló három és fél évtized utáni folytatásának.

Kapunk lírát is, az Utolsó szívdobbanást Kukovecz Gábor szövegével, gitárjátékával és énekével. Elvégre énektanár (is).

Az újabb versfeldolgozás Bánhegyesi Richárd bemutatkozása volt, a Nem ért engem a világ Petőfitől.

„Nem ért engem a világ!
Nem fér a fejébe,
Egy embernek éneke
Hogy lehet kétféle?”

A jegyzőkönyv kedvéért ide vésem Kuko feldolgozásait: József Attila: Tedd a kezed, Tiszta szívvel; Ady Endre: Az én menyasszonyom, Szeretném, ha szeretnének, Adja az Isten.

Így jutunk a fináléig, ez az Amíg a tűz tombol Molnár Máté szövegével: „Ha bátor vagy, fejezd be a mondatot” – írja a szerző, s nekem irodalmi asszociációm támad, tudniillik a versmegzenésítéseken túl a dalok jeles szerzőink fontos gondolatait hordozzák, jelen esetben Déry Tibor A befejezetlen mondatáét, amely az embert állítja elénk az embertelenségben.

Bánhegyesi Richárd pedig cseppet sem Kalapácsot idézi Ronnie James Dio-szerű sikolyával.

Pokolgép: Vissza sose nézz LP
GrundRecords, 2025