A pszichedelikus hanghatások cunamiként mossák át a világot

2025.05.14. 15:05

Egy esztendeig látható, pontosabban egy évig merülhetünk el a Pink Floyd Dark Side of the Moon albumára készült immerzív videóban a Magyar Zene Háza (MZH) Hangdómjában.

Az immerzív ‒ jobb szó híján ‒ belemerülő művészet, amikor a videóvetítés, fényinstalláció a nézőt körbeölelő térben történik, mint az egykori Planetárium, vagy most a Hangdóm esetében. Efféle kiállításoknak, produkcióknak kínál helyszínt a Cinema Mystica a Párisi Udvarban, a Lumiere Hall a Piarista közben, a Light Art Museum az egykori Hold utcai vásárcsarnokban, vagy a Zsolnay Fényfesztivál Jakováli Hasszán Dzsámija.

A pécsihez hasonló az Inota Fesztivál, ahol fényfestések, fénygraffitik villódznak az elektronikus zenére. Az épületek fényfestése az immerzív fényművészet ellentéte, tulajdonképpen ez a 3D-s technika szolgált az alapjául. Gyökere a diaporáma, amikor is több diavetítővel képsorozatokat vetítettek egymásra, a „két képből harmadik születik” elv alapján. Később már nem vásznon, hanem tetszőleges felületen jelent meg a látvány, s a multivízió nevet kapta. A számítástechnika fejlődésével a tervezést, a vezérlést szoftverek segítették, a vetítők helyébe projektorok kerültek, az elnevezés pedig digiporáma lett, amit VJ-k produkálnak.

Pink Floyd belülről

Batta András, a MZH ügyvezetője az Oszakai Világkiállításon megtapasztalta, hogy az immerzivitás és a pszichedelikus hanghatások cunamiként mossák át a világot.

Minden nemzet pavilonja ezt a technikát használja. Világszerte börzéket tartanak, amelyeken megvásárolhatók a produkciók

‒ jegyezte meg. Egy ilyen eseményen futott össze Horn Márton, a MZH intézményigazgatója a kanadai Hubblo cég képviselőivel. A Hubblo az immerzív installációk és dómtartalmak nemzetközi terjesztésére, a produkciók megvalósításának támogatására szakosodott. E vállalkozás bízta meg a londoni székhelyű NSC Creative-ot, hogy a Dark Side of the Moon című lemez megjelenésének ötvenedik évfordulójára, 2023-ban készítsen planetáriumi videófilmet – ennek vetítési jogát pedig megvásárolta a Magyar Zene Háza.

A Pink Floyd tagjainak, azaz David Gilmournak és Nick Masonnak megtetszett az ötlet. Azt is írhatom, hogy most megtetszett, tudniillik a planetáriumi feldolgozás terve egyidős az albummal, egy hónappal annak kiadását megelőzően az EMI bejelentette, hogy a londoni planetáriumban tartják majd a lemezbemutatót. Az ugyan megvalósult, ám a Floyd tagjai akkor bojkottálták a show-t. 

Az NSC Creative a munkába bevonta a Hipgnosis egyik alapítóját, Aubrey Powellt. A Hipgnosis háromfős grafikai tervező csapat volt 1983-ig. Nevükhöz kötődik a hetvenes évek majd’ minden menő rockbandájának lemezborítója, koncertlátványa (Pink Floyd, Black Sabbath, Led Zeppelin, Yes, Genesis, Who, Paul McCartney, AC/DC, Alan Parsons Project, Bad Company, Rainbow, T. Rex, Pretty Things, Electric Light Orchestra…). Nemzetközi hírnevet a Dark Side-dal szereztek. 

LézerSzínház 

Joggal lehetünk büszkék arra, hogy hazánkban már a nyolcvanas évek közepén készült immerzív (noha a szót sem ismerte senki) Pink Floyd-show, méghozzá a népligeti Planetáriumban.

Az 1977-ben átadott intézményben működött 1980-tól 2010-ig a LézerSzínház. A ’86-os Floyd-műsorban négy Dark Side-számot dolgoztak fel: On The Run, Time, The Great Gig In The Sky, Money. A látványt és az animációt Fujkin István alkotta, aki akkortájt még Jugoszláviában élt, a határ menti Horgoson, hogy a rendszerváltáskor Torontóba költözzön, és Rófusz Ferenc animációs stúdiójában dolgozzon. A produkció forgatókönyvét a LézerSzínház vezetője, Hegedűs György írta. Ő számos lemezborítót és koncertfotót is készített. 

Megújult a Hangdóm 

A sajtóbemutatón Batta András elárulta: az év elején fejeződött be a dóm hang- és képrendszerének felújítása. Mándli Endre Vazul kiállítási osztályvezető részletekkel is szolgált, amikor elmondta, hogy a két hónapos hang- és képtechnikai fejlesztés alkalmával az új vásznak mellett a nyolc projektor helyett öt nagy teljesítményűt állítottak munkába, ezzel csökkentve a kupolán lévő vetítőnyílások számát, továbbá lejjebb tették a körben elhelyezkedő hangsugárzókat.

A hangrendszer 36+4 csatornás, 36 magas- és 4 mélysugárzóval, a 4 videósáv mellé 40 monó hangsávot tudunk rendelni. Kiváló hangminőségünkkel adunk többet más dómoknál és planetáriumoknál

‒ magyarázta Lovász Ákos zenei médiaművész, hangmérnök, aki 5 virtuális hangforrást pozícionált a térben, így megszólaltatva 360 fokban a muzsikát. 

A rekordok lemeze 

A Dark Side of the Moon első helyen végzett a Billboard albumlistáján, és egészen 1988-ig maradt a kétszáz legkelendőbb lemez közt. Ötvenmilliót vásároltak a korongból, ehhez jönnek a korai másolatok (szalagok, kazetták), rádiós sugárzások, kalóz koncertfelvételek, internetes megosztások, letöltések. A kész zeneanyagot a lemezfelvétel előtt,1972-ben élőben mutatták be A Piece for Assorted Lunatics (Egy darab különféle őrülteknek) alcímmel.

Roger Waters állt elő a konceptalbum ötletével, végeredményben életérzésbeli azonosság fogja egybe a dalszövegeket. A Dark Side számai nem énekelnek az űrről, a jövőről, a Holdról, így leginkább a hétköznapok szilánkjaiból összeállított montázshoz hasonlít az anyag.

Szemben a NSC Creative filmjével, ami az űr, a Hold, a Mars meghódításáról mesél. A 3D animáció világa idézi Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiáját, Ridley Scott Mentőakcióját, Brian De Palma Mars mentőakcióját.

E sci-fi-közegben idegenül hatott volna a Money materialista, kapitalista hangulata, ha az alkotók nem húznak frappánsat: beidézték a Wayne Isham rendezte, 1973-as eredeti klipet, méghozzá a nemzetközi űrállomás laptopjainak képernyőjén.

A babzsákok biztonságában lebeghetünk az űrben, az űrállomáson vagy éppen a Mars felszínén, miközben nem csupán a látvány, a zene szintúgy körbevesz. A 2023-ban újrakevert hanganyagon hátrébb pozicionálták a dobot, előrébb hozták a basszusgitárt, ezzel minden szólam tökéletesen hallható. 

Hangdóm alkotóközpont 

„A megnyitó óta eltelt három év alatt harmincnál több programot, produkciót mutattunk be, havonta friss premierrel” ‒ fogalmazott Batta András, aki fontosnak érzi, hogy a puszta hatásvadászaton túl a Magyar Zene Háza edukációra használja a technikát.

Ennek szellemében készült Csontváry Kosztka Tivadar képeire a Levante, Hieronymus Bosch munkáira a Földi gyönyörök kertje című videó, valamint a szintén a Szépművészeti Múzeum kiállításához kapcsolódó Renoire-produkció, vagy azok a munkák, amelyek átélhetőbbé teszik Szemző Tibor és Ligeti György zenéit.

A Zsolnay Fényfesztivállal együttműködve az MZH tölti meg tartalommal a Jakováli Hasszán Dzsámit. „A jövőben szeretnénk, ha saját programjaink a Hubblón keresztül kijutnának a nagyvilágba” ‒ mondta Batta András.