Mivel lőnek a jövő katonái?

A fegyvertémához két román tudományos fantasztikus írás kapcsolódik: Ovidiu Bufnila Három háború című novellafüzérje, mely szatirikusan tekint végig az élet minden területére kiterjedő fegyverkezésen, valamint Michael Haulica Mi, égett szeműek című írása, mely egy sokkal komorabb hangulatú történet a számítógéppel egybeforrott emberekről és az életüket kitöltő stratégiai szimulációkról.

De olvasható a júniusi Galaktikában A Vízesés Harry Harrison Nebula-díjra is jelölt víziószerű, rövid elbeszélése is, ami egyenesen a világ végére röpít el bennünket. Michael T. Cricket arról ír, hogy Semmi sem változik, hiába jutunk el akár a Marsra is, mindennapjaink bosszúságai a régiek maradnak. A júniusi számban végéhez ér Kasztovszky Béla folytatásos kisregénye, a Nóva Bellatrix. Az egyáltalán nem szokványos szerelmi háromszög történetét több tudományos áttörés bonyolítja még tovább.

Az Átjáró Fesztiválon előadást tartó Ian Watson Hugo-díjra jelölt novellája, A nagyon lassú időgép kutatók lidérces találkozását mutatja be egy egészen különös időutazóval. A retrósorozatban Clifford D. Simaknak, az amerikai sci-fi nagymesterének írása, a Kertészkedés olvasható, amely szerint a Földre érkező idegen látogatók növények. Különös jogi játékról szól a Komputer jogok című írás. A valóban lejátszott virtuális per felperese egy komputer volt, alperese pedig az őt megvásárló és működtető cég.

A technikai rovatban megismerhetik az az első olyan tömegközlekedési vállalatot, amelynél mobiltelefon a fizetőeszköz, illetve az első mobiltelefonnal irányítható robotot. A játékrovat a játékok egy újabb, már békés generációjáról szól, amelyek már pozitív értékek mellett teszik le a voksukat. A film rovat bemutatja az első csak ingyenes szoftverekkel készült animációs filmet, Az elefánt álmát, és arról is olvashatunk, milyen is lett volna a Star Wars eredeti trilógiájának a realista befejezése.