Két elbeszélés is kötődik az idén 40 éves Star Trekhez. Harlan Ellison Hugo-díjas Város az örökkévalóság peremén című forgatókönyvét még a ’60-as években vetített tévésorozathoz írta, majd abból James Blish írt novellát. McCoy doktor egy baleset hatására visszakerül a Föld 1930-as éveibe, és szerencsétlen módon megváltoztatja a történelmet. Kirk kapitányon és Mr. Spockon a sor, hogy helyrezökkentsék a dolgokat.
M. Shayne Bell Az életért érdemes élni című írása már az Új Nemzedék egyik kalandját meséli el. Az Enterprise legénysége egy pusztulásra ítélt bolygó eszkimó telepeseit menekíti, ám egy tragikus szerencsétlenség a megmentőkből segítségre szorulókat csinál.
A 198-as számban új folytatásos kisregény kezdődik: Walter Jon Williams Léthe című írása a szerző korábban a Galaktikában is megjelentetett művéhez, a Zöld Leopárd-pestishez kapcsolódik. Abban a világában játszódik, amelyet a mindennapossá vált klónozás jellemez. A történet ezúttal egy végzetes űrexpedíció egyetlen túlélője körül bonyolódik, aki szeretett felesége elvesztése után annak másolataitól remél vigasztalást.
Jerry Oltion A szemtanú című írása a halhatatlanná vált emberiséget a helyszűke problémájával szembesíti: új születés már csak halál árán tervezhető be. James Tiptree Jr. elbeszélése, a Sugározzanak haza egy fiú története, akinek képzelete egy szörnyűséges háború mindennapjainak poklát kedvenc tévésorozatának képeivel helyettesíti be a túlélés érdekében.
Az egyik ajtón belépünk Szélesi Sándor novellája, amiben emberi megfigyelőt küld egy haldokló világra, akinek a beavatkozás esélye nélkül kell végignéznie a kataklizmát. Roger Zelazny Autó-daféja olyan jövőt mutat be, amelyben emberek és gépek vívják egymással halálos viadalukat a tömegek szórakoztatására.
A Galaktika retrórovatában Juan G. Atienza spanyol szerző elbeszélése, a Három- vagy négymilliárd kivándorló olvasható. A történetben a túlnépesedés problémájára igen egyedi megoldást találnak: a „fölösleget” vissza kell telepíteni a távoli múltba.