Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Hány törvény kell a robotok megállításához?

2006.11.12. 11:52
A Galaktika magazin jubileumi, 200. számának központi témája a robotok, melyhez olyan nagy nevű szerzők szólnak hozzá, mint Philip K. Dick, Brian Aldis vagy Herbert W. Franke.

A Robotok témához három elbeszélés is kapcsolható. Philip K. Dick James P. Crow című írása egy olyan eljövendő Földön játszódik, amelyet a gépek uralnak, az embert csak alantas munkákra alkalmazzák. Egy férfi azonban, rendkívüli találmányának segítségével megpróbálja helyreigazítani ezt a fejtetőre állt világot. A Szuperjátékok más évszakokban Brian Aldisstól befejező darabja annak a novella-trilógiának, mely alapján Stanley Kubrick és Steven Spielberg elkészítették az A.I. - Mesterséges értelem című filmjüket. David, az android fiú egyre reménytelenebbül keresi családját, és egy robotok számára fenntartott roncstelepen húzza meg magát. A retró rovatban Herbert W. Franke A kalciumfaló című írása egy idegen űrhajót felderítő űrhajóscsapatról szól, amely egy nem mindennapi szörnyeteg csapdájába esik.

Befejező részéhez ért Walter Jon Williams folytatásos kisregénye, a Léthé, és hőse végérvényesen szembesülni kényszerül a nyakló nélküli klónozás pszichológiai következményeivel. Lőrincz L. László 20 év szünet után ismét SF-novellával ajándékozza meg olvasóit. Az Ítélet a Paradicsomban poszt-apokaliptikus világot fest elénk, ahol a radioaktivitás hatásai az emberiség mutáns maradékát őskori körülmények közé taszították vissza. Jean-Claude Dunyach Az Agnus Dei űrállomás című lírai elbeszélésében egy apa ismerteti meg lányával azt az alapigazságot, hogy a haladás nélkülözhetetlen feltétele az önfeláldozásra való képesség. Terry Bisson Billy és a hangyákja a halloween szellemét idézi meg, vérbeli rémtörténet a kerti rovarokkal csatáját vívó kisfiúról. Az Azon az éjjelen, Michael T. Cricket novellája hősét egy időutazóval hozza össze, aki azért tért vissza a múltba, hogy felszámoljon egy nemkívánatos párhuzamos történelemszálat.

Természetesen a tudományos rovat is elsősorban a robotokkal foglalkozik. 65 éve annak, hogy Isaac Asimov először írta le együtt a robotok három törvényét. Az 1941-es megírt, és 1942-ben megjelent Körbe-körbe című novella óta több, mint hat évtized telt el. Megállják helyüket még ma is a törvények? Vagy szükség van negyedik, nulladik, és mínusz első törvényre? Esetleg ez a három törvény is használhatatlan? Kell-e félnünk a fellázadó robotoktól, vagy ez csak a mi ösztönös félelmünk. Irodalmi barangolás Asimovtól Kosztolányiig.

A filmekben felbukkanó vagy éppen főszerepet kapó robotok jelentős mértékben megváltoztatták felfogásunkat a robotokról. Van, amikor félünk tőlük, van, amikor tiszteljük őket és van, amikor szeretjük őket. Igen, őket, és nem azokat, mivel a filmekben felbukkanó robotok vagy emberi formát, vagy személyiséget kapnak, ami miatt nem gépekként, hanem élőlényként gondolunk rájuk. A Galaktika filmes rovatában bemutatják azokat a robotokat, amelyek a filmekből kerültek fel a Wired magazin csúcsrobotokat bemutató 50-es listájára.

A Kozmosz Fantasztikus könyvek első kötete William Gibson és Bruce Sterling A gépezet című könyve volt. A steampunk műfaj alapműve nem csak az irodalmárokra volt nagy hatással. A sci-fi magazin bemutatja I-Wei Huang, San Franciscói játéktervezőt, akit megihletett a gőzgépek kora és a korai viktoriánus időkről szóló filmes/irodalmi cyberpunk fantáziákból merítve készíti immáron díjnyertes, az idei RoboGames-en két aranyat begyűjtött fura, rákokat, százlábúakat formáló gőzmeghajtású robotjait.