A gépesített háború témájához két novella kapcsolódik, Robert Sheckley Őrmadár című írása, amiben a bűnözés visszaszorítására robotmadarakat vetnek be, de azok egyre tágabban kezdik értelmezni az erőszak fogalmát, valamint a Gondolkodás nélkül Fred Saberhagentől, amely a szerző berserker-ciklusának indító darabja, s egy idegen roboterőd és a vele szemben álló emberek szellemi párviadalát meséli el.
A Galaktika tudomány rovatában megismerkedhetünk a gépesített háború fogalmával, azzal a csúcstechnológiával, amely lehetővé teszi, hogy a háborúkban már ne csak az emberek harcolhassanak egymással, hanem robotok is. Az amerikai katonairobot-program vezetője szerint az iraki háborús térségben mindezidáig mintegy tízezer robotot vetettek be különböző feladatokra.
Amikor a harci robotokról beszélünk, nem felejthetjük el a filmiparban megjelent híres-hírhedt robotokat sem, így a Terminátort, a Vörös bolygó című film Amee-jét, vagy épp a Metropolis robothősnőjét. A magazin bemutatja a filmek android katonáit, valamint interjút közöl a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem informatikai tanszékének docensével, Kovács László őrnaggyal.
A sci-fi magazin márciusi számában új folytatásos kisregény indul, Murray Leinster Oldalvást az időben című írása, amely első megjelenése idején, 1934-ben forradalmian újnak számított, de ma is ugyanolyan szórakoztató és elgondolkodtató, mint régen. A történet szerint egy napon arra ébred az emberiség, hogy bolygónk amolyan bizarr mozaikká vált, egyes részei helyet cseréltek és így az egyik szeletben ma is áll és virágzik a római birodalom, egy másikban vikingek élnek Amerikában, egy harmadikban pedig dinoszauruszok bóklásznak az óriás páfrányfák között.
James Morrow elbeszélése, a Bibliai történetek felnőtteknek 31: A Szövetség egy számítógépről szól, ami feladatául kapja a Tízparancsolat kőtábláinak újjáteremtését, de a maga logikus módján meg kell kérdőjeleznie hite alapjait. A Százezer Armstrong László Zoltántól az űrkutatás egy lehetséges jövőjét vetíti elénk, középpontban a harmadik világ országaival. Stephen Baxter Hugo-jelölt Gravitációs kút című írása ugyanakkor az emberiség távoli jövőjébe repíti el olvasóit, ahol kései utódaink már megszabadultak a fizikai lét korlátaitól.
Vajon hogy lendítheti föl a matematika egy sótlan professzor szexuális életét? Erre ad választ H. H. Hollis Nebula-díjra jelölt novellája, a Mese a matematikusról és a kardokról. A retró rovatban egy igazi klasszikus olvasható: Isaac Asimov elbeszélése, Az utolsó kérdés. Ennek hőse egy szuperszámítógép, amelynek emberi gazdái ugyanazt a kérdést teszik föl a jövő különböző pillanataiban, de a válaszra már csak a világegyetem pusztulása után talál rá.