Újra Galaktika

2004.10.29. 05:18
Magyarország scifi-nemzet volt valaha, a science fiction a nemzeti kultúra része volt. A szebb jövő akkor már hihetőbb volt százéves távlatban, mint tízévesben, de legalább az ígéret megmaradt, hogy lesznek még csuda dolgok.

A magyar sci-fi köldöke, gerincvelője és központi processzora pedig a Galaktika volt, a Kuczka Péter szerkesztette antológia, amely amellett, hogy igen szigorú irodalmi standard szerint válogatott, egyben az egyik Nyugatra nyitott kisablak – fortocska – is lett. Asimov, Clarke, Philip K. Dick és Frederik Pohl mellett ott voltak a legendás keleti szerzők, többek közt a Sztrugackij-testvérek és Lem, aki másik kisablakot talált, és olyan társadalomkritikákat írt meg Kiberiádájában, amelyekért nyers formában börtön járt.

A Galaktika 1972-től 175 számot ért meg, aztán 1995-ben elsodorta a történelem. Azóta nemcsak az ország, a műfaj is változott, a jövőt felelősséggel fürkésző sci-fi mellett megjelent a sosemvolt és sosemlesz világokat álmodó fantasy. Szerepjáték-klubok és –újságok alakultak, a tévék időről időre megpróbálkoznak egy-egy izolált sci-fi sorozattal, de az a szellemi tömegközéppont, ami a Galaktika volt, többé nem állt össze. Az Átjáró, amely megkísérelte feltámasztani a legendát, két és fél év után eltűnt az újságosstandokról, és visszavonult a könyvesboltokba. A jövő magyar származású Jedi-lovagjai és fremenjei megint rendszeres képzés nélkül maradtak.

Kilenc év szünet után lép ismét színre a Galaktika. A kiadványt a Jonathan Miller Kiadó gondozza. A főszerkesztői teendőket Burger István látja el, az irodalmi szerkesztés Németh Attila feladata, aki korábban a régi Galaktikánál is dolgozott. A teljesen színes kivitelű, százoldalas magazinban a hagyományos irodalmi antológia – neves külföldi és magyar szerzők novellái – kiegészült a tudomány, a film, a technika sci-fi közeli témaköreinek szórakoztató feldolgozásával. Az Index sci-fi rovatát mostantól szintén a Galaktika stábja látja el friss írásokkal. Az űr áldja meg az olvasót, vagy áldja meg az olvasó az űrt, csak sikerüljön betömni.