Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Hegedűs D. Géza a háztetőn

2010.03.11. 08:16 Módosítva: 2010.03.11. 08:16
Kedden tartották a Vígszínházban a héten bemutatandó Hegedűs a háztetőn fotóspróbáját. A kettős szereposztásból Hegedűs D. Géza főszereplésével láttam a csupa jó színészt felvonultató zenés-táncos klasszikust.

A Vígszínházba járni önmagában jó érzés, maga az épület is olyan, mint az igazgatója: gyönyörű és jó illatú. A Joseph Stein által írt színdarabot a Vígben Eszenyi Enikő direktornő rendezte, március 12-én és 13-án mutatják be. Nálunk eddig a Fővárosi Operettszínházban és a Madách Színházban volt látható a Broadway-darab. A lelkemnek most kifejezetten jólesett az erőltetett modernkedéstől mentes, klasszikus előadás. Főként, hogy a darabba nem igazán tudok belekötni, profi munkának tűnik, színészileg, zeneileg és legfőképp látványban. Kihozták belőle, ami benne van.

Igó Éva és Hegedűs D. Géza
Fotó: Huszti István

Sztori

A darab történetével és mondanivalójával mindenki tisztában lehet, jómagam még musicalrajongó gyerekként imádtam a filmet  Topollal. Bár akkor azt sem tudtam, a zsidókat eszik-e vagy isszák, de a zene nagyon tetszett. 1905-ben játszódik a cári Oroszországban, az odesszai pogromok idején, amikor zsidókat üldöztek el lakóhelyükről, és 2500-at megöltek, mert sokan fegyvert ragadtak, hogy megvédjék házaikat. Megismerhetünk egy öt lánygyermekes, szegény zsidó családot, majd végignézzük, hogyan rombolják szét az életüket. A főszereplő kétségbeesve próbálja meg érvényesíteni a zsidó hagyományokat egy olyan korban, amikor új eszmék törnek be, és a külvilág is a hagyománytisztelő zsidók ellen fordul. „Hagyomány nélkül olyan ingatag lenne az életünk, mint a hegedűs a háztetőn” – idézem az egyik kulcsmondatot Tevjétől, a tejesembertől.

Színészek

Direkt a Hegedűs D. Gézá-s szereposztással akartam megnézni a művet, nemcsak azért, hogy könnyebb legyen a cikknek címet adni, hanem mert benne még sosem csalódtam. Most is minden mozdulatát élveztem, bár érdekes módon a szakáll és az öltözék ellenére sem tűnt túl zsidósnak. Szinte a felismerhetetlenségig elmaszkírozva lépett a színpadra, és kezdett el a hagyományról énekelni. A másik szereposztásban Reviczky Gábor játssza Tevjét, közben próbáltam őt is elképzelni, valahogy nem sikerült. Magyarországon 1973-tól Bessenyei Ferenc volt a legemblematikusabb Tevje, az ő egyedülálló orgánuma közelebb áll a szerephez, Hegedűs viszont azzal lepett meg, hogy olykor balettos könnyedséggel libben át a színpadon. Egy résznél kaszkadőröknek való manővert is bevállalt, de nem lövöm le, mit, mert poén.

Középen Láng Annamária

Ebben a szereposztásban nem játszott Halász Judit, aki Igó Évával osztozik Golde, a feleség szerepén. Igó Éva 1987 óta a Víg tagja, nem véletlenül, az egyik jelenetben olyan jól ásított, hogy átragadt rám, pedig nem voltam álmos. Az egyik legjobb szerepet, Jentét, a zsidó kerítőnőt Pap Vera alakítja (Kútvölgyi Erzsébettel osztoznak rajta). Pap Vera brillírozik a minden lében kanál, hevesen gesztikuláló Jente szerepében, és az álomjelenetben a sírból felkelő Cejtel nagymamaként is őt láthatjuk. Ruhájába dinnyényi melleket tömve, állandó „Stimmt? Stimmt”-jeivel, hevesen gesztikulálva próbálja manipulálni a történéseket a rettentően szeretni való színésznő.

A fiatalok közül először a Krétakörből ismert Láng Annamária játéka tűnt fel, nagyon szépen, átéléssel hozza Ceitelt, rendkívül kifejező arcjátékkal. Kovács Patríciának jól állt a cserfes zsidó lány szerepe és a gumicsizma.

Nagyon vártam Venczel Vera feltűnését is, de bár sokat van a színpadon, viszonylag jelentéktelen szerepet kapott. Még így is öröm volt látni, hogy csak egyszer-kétszer szólalt meg Sandelként. Venczel Verának szerdán van a 64. születésnapja, isten éltesse. Az LSD-tripszerű álomjelenetben Pápai Erika repül be, a rabbit Harkányi Endre, a kocsmárost Rajhona Ádám játssza, és jó volt még Sarádi Zsolt Fegykaként, Szőcs Artúr Percsikként.

Kovács Patrícia és Szőcs Artúr

Fotóspróba

Eszenyi Enikő a fotóspróbán barátságos szigorral sürgött-forgott, a fények tökéletesítésével volt elfoglalva, és még olyan apróságokon próbált javítani, hogy a szereplők mennyire álljanak elöl a színpadon. Nüansznyi dolgokkal foglalkozott, mint például Hegedűs D. Gézának mikor kell kicsit feljebb emelnie a kalapját, vagy hogy amikor a varrógépet kipróbálja Motel, semmi más zaj ne legyen inkább.

A fotóspróbán bizonyos szempontból jobb előadást nézni, mert annak ellenére, hogy néha megszakítják a darabot, érdekes az ilyenkor még lazábban viselkedő zenekart figyelni, ahogy nézik az előadást vagy egymást szórakoztatják. Vagy például együtt lehet cigizni az átállás alatt a mókázó színészekkel, és el lehet mondani Harkányi Endrének a folyosón, hogy az Index.hu egy internetes újság. „Ó, akkor engem is vegyenek bele!” – mondta lelkesen. Olyan szempontból viszont furcsa, hogy a fotósok nem tapsolnak, és a kattintgatáson kívül más reakció nem érkezik tőlük.

Szép

Annak ellenére, hogy ez egy klisés darab, mégis úgy gondolom, ilyenért érdemes színházba járni, mert vizuálisan gyönyörű világot teremtenek benne. A végkifejleten senki nem fog meglepődni, de Khell Csörsz olyan profi, kreatív és lenyűgöző látványt alkotott, hogy már amiatt megéri. Az első részben a falu háttere egy óriási, mozgó festmény, aztán az esős jelenet megvalósítása vagy a csillagok feljövetele mellett sem lehet szó nélkül elmenni, és sok más zseniális színpadi megoldást fel lehet fedezni.

Álomjelenet

A jelmeztervező, Füzér Anni is kitett magáért, tehetségét a hagyományos ruhák után az álomjelenet szürreális tobzódásában csillanthatta meg. A jelmezben is nagyon figyeltek az apróságokra, például, hogy a csizmák koszosak legyenek, hiszen Anatevka egy sáros kis falu.

Nagy kérdések

A főszereplő költői kérdések hadát veti fel. Mi az, hogy zsidó? Miért teremtette az isten a zsidókat és a nem zsidókat? Miért acsarkodnak az emberek? Miért ver engem az isten? A válasz benne van, azért, mert emberek vagyunk mind. Olyan mondanivalót sugall a Hegedűs a háztetőn, hogy a szegény zsidókkal senkinek sincs semmi bajuk, sőt, kifejezetten szeretik őket még a zord orosz katonák is, akik dilemmába esnek a kitelepítéskor. „Tisztességes, becsületes embernek tartalak, pedig te is csak egy zsidó vagy” – mondja az őrmester Tevjének. „Nem először hallom ezt a bókot” – válaszol a tejesember.

„Izsák, nézz ide, Izsák!” – instruálja a címszereplő hegedűst alakító Farkas Izsákot Eszenyi Enikő a záró jelenetnél. Izsák sokat mondóan ül a háztetőn, és valóban sokkal hatásosabb úgy, ha közben ránk néz.