Süsü a technodiszkóban

Méltatlanul hallgatják el Bergendy István drum and bass felvételeit a rádiók és a lemezkiadók, tudtuk meg Bergendy Istvántól, akit eddig a szalonzene, a dzsessz és az én táncolnék veled területéről ismerhettek a zenerajongók. A híres szaxofonos és zenekarvezető ugyanis, bizonyítva, hogy műfajok nem léteznek, csak az egy és oszthatatlan zene, egész albumot készített kortárs elektronikus zenei stílusban.

A rock and roll nekik semmi

Bergendy azonban nem öncélúan kevert drum'n'basst, hiphopot és triphopot, hanem azért, hogy az emberekhez ismét közel hozza Romhányi József vicces verseit. Az együttes 27 darab Romhányi rímhömpölyhöz készített dinamikus alapot, köztük ahhoz a költeményhez, amiben egy őz beleszeret egy fűrészbakba, de érzései viszonzatlanok maradnak.

"A mai gyerekek, akik a Pokémont nézik, nem hallgatnak meg mást, csak az ilyen számokat. A 20-as, 30-as évek filmzenéi vagy az 50-es évek rock and rollja nekik semmi. Szeretnénk viszont, ha Romhányi életbölcsessége és humora eljutna a fiatalokhoz" - indokolta a stílusválasztást a zeneszerző, aki ez irányú elkötelezettségét a Süsü a sárkány sound trackjével már bizonyította.

A zenét maga Bergendy írta, és a stílus sajátosságai miatt ő maga és az együttes is csak férfikórusként működik közre, amit az Indexnek a "kórusreppelés" kifejezéssel írt le szellemesen.

Kvázi sértődés

A múlt és jelen egy szalonzenekar által szervezett randevúját azonban nem fogadta lelkesen a szakma. A felvételek még 2001-ben készültek a Magyar Rádió stúdiójában, és arra még Emerton díjat is kaptak. A kiadók és a rádiók ennek ellenére nem gerjedtek rá a XXI. századi Romhányi-klónra, és bár Bergendy jelenleg erősen lobbizik, egyelőre csak a belső kör ismeri az anyagot.

Pedig zeneszerzője még a zenei kísérletekre fogékony Tilos Rádióban is megpróbálkozott a felvételekkel. "A rádióban dolgozó barátom azt kérdezte, miért nem azt csináljátok, amihez értetek. Ezen kvázi megsértődtem" - számolt be a hűvös fogadtatásról Bergendy.

Nem lehet, hogy a Romhányi-dárenbéz azért nem talál támogatókat, mert a zene tényleg nem annyira eredeti? - tettünk fel provokatív kérdést, de Bergendy úgy látta, a megoldás inkább a hagyományosan korlátolt magyar zenei kultúrában keresendő. "Mikor a hetvenes években mindenki akusztikus dzsesszet játszott, és mi elektronikus hangszerekkel készítettünk felvételt, rengeteg támadás érte a zenekart. Az idő viszont azt bizonyította, hogy nekünk volt igazunk" - búcsúzott optimistán a kórusrappelés kifejezés alkotója, megígérve, hogy eljuttatja szerkesztőségünkbe az albumot. Olvasóinkat tájékoztatjuk a fejleményekről.