Az iszlám válasza a keresztény rockra

Ötezer arab tör ki üdvrivalgásban, tapsorkán söpör végig a termen, a közönség ütemesen kántálja, hogy "Számi, Számi", amíg ki nem alszanak a fények. Nem, ez nem egy iszlámista tömeggyűlés, hanem popkoncert. Igaz, a show talán még magát Mohamedet is elégedettséggel töltené el.

A tömeg a muszlim világ szupersztárját, Számi Juszufot élteti, azt a zenészt, akinek munkásságát a XXI. századi elvárások és az iszlám terjedése hívták életre. Számi Juszuf az iszlám válasza a keresztény rockra.

Egy fiúcsapat muszlimja

A huszonhat éves énekes divatos, fekete öltönyében és laza, kigombolt nyakú ingében egy fiúzenekar tagjának tűnik. A fogadtatás is ehhez illő, úgyhogy a véletlenül betévedő csak akkor foghat gyanút, amikor Számi Juszuf a mikrofonhoz lép. "Béke legyen veletek" - idézi a koncert nyitányát az eseményről beszámoló Time. A közönség ezek után a koncerteken megszokott hangulatba kerül, azt leszámítva, hogy senki nem táncol. Az ugyanis tilos az iszlám törvények értelmében.

Igaz, sok tanító szerint maga a zenélés is bűn, de Juszuf hisz a muszlim zene és művészet fontosságában. A nyugati és keleti zene ötvözetéből született dalokba egyébként valóban csak egy elvakult tálib tudna belekötni. A számok ugyanis Mohamed próféta szeretetéről, a palesztinok szenvedéseiről, az iraki és szudáni helyzetről szólnak. Nem a muszlim szupersztár lesz azonban az, aki egy zászló alá terelve a világ muzulmánjait, megindítja a végső összecsapást. Juszuf szövegeiben ugyanis elítéli a szélsőségeseket, hitet tesz a tolerancia és békés egymás mellett élés mellett, írja a Time.

Mindemellett a közel-keleti konfliktusban Libanon és Palesztína mellett száll síkra. "A szívünk együtt dobog a palesztin és libanoni testvéreinkkel. - idézte az Ammani egyetemen tartott koncertjét a Time. Majd így folytatta: - De nem szabad elfelejtenünk a Korán szavait, hogy a nehéz idők után enyhülés jön, közel a hajnal, múlóban az éjszaka. Ne veszítsük el hitünket."

Tánc helyett mecset

Az énekes első két albuma több mint másfél millió példányban kelt el, és több száma is a török és arab slágerlisták élén áll. Videóklipjeiben pedig nem táncol, hanem jó muszlimként mecsetbe megy, idős szüleit látogatja, jóban van angol kollégáival, és mindezek mellett nagyon menő.

Juszuf egyre növekvő sikere politikai állásfoglalásának is köszönhető. "Remek, hogy ő énekel azokról, amik Gázában, Libanonban és más országokban történnek" - mondta a Time-nak egy tizenhét éves, jordániai rajongó.

A szövegíró, Bara Kherigi is politikai kérdésekkel magyarázza a népszerűséget. "A fiatal, muszlim tömegek eddig nem találtak maguknak idolokat. Látták a nyugati énekeseket, akik csak táncoltak, kicsapongó életet éltek, ami nem volt vonzó számukra. A másik oldalon pedig ott voltak a Bin Laden-videók, amik megint csak nem róluk szóltak. Amikor viszont Számit látják, azt mondják, ez igen, erről szól az én életem."

Az egység csengőhangja

"Rettentő nehéz időszakot élünk" - mondta a politikai helyzetről maga az énekes, az ammani főpróbára tartva egy fekere Humvee terepjáró hátsó ülésén. "A muszlimok áldozatnak érzik magukat. - mondta, majd így folytatta - Nem hiszek a kultúrák háborújában. Inkább a kultúrálatlanok összecsapásában hiszek. Most olyan emberekre van szükség, akik hidat építenek a szakadék felett, hogy észrevegyük egymásban a közös dolgokat. El kell hallgattatnunk a szélsőségeseket. Reméljük, hogy a mérsékeltek ragadják magukhoz a mikrofont."

Az énekes műsorában így szerepelnek olyan számok, amelyek elítélik a beszláni mészárlást, de ugyanúgy a fejkendő viselését megtiltó francia kormányt is.

Nem minden muszlim rajong azonban az iráni születésű, de élete legjavát az Egyesült Királyságban leélő sztárért. Yvonne Ridley, a tálibok által elrabolt, majd a muszlim vallást felvevő brit riporter szerint Juszuf munkássága "megmérgezi az iszlámot", "ártalmas nézeteket terjeszt". Hogy ez egyelőre nem a tömegeke véleménye, bizonyítja, hogy a Hasbi Rabbi című dal refrénje Kairótól Damaszkuszig már csengőhangként is népszerű.