
Ötezer arab tör ki üdvrivalgásban, tapsorkán söpör végig a termen, a közönség ütemesen kántálja, hogy "Számi, Számi", amíg ki nem alszanak a fények. Nem, ez nem egy iszlámista tömeggyűlés, hanem popkoncert. Igaz, a show talán még magát Mohamedet is elégedettséggel töltené el.
A tömeg a muszlim világ szupersztárját, Számi Juszufot élteti, azt a zenészt, akinek munkásságát a XXI. századi elvárások és az iszlám terjedése hívták életre. Számi Juszuf az iszlám válasza a keresztény rockra.
Egy fiúcsapat muszlimja

Igaz, sok tanító szerint maga a zenélés is bűn, de Juszuf hisz a muszlim zene és művészet fontosságában. A nyugati és keleti zene ötvözetéből született dalokba egyébként valóban csak egy elvakult tálib tudna belekötni. A számok ugyanis Mohamed próféta szeretetéről, a palesztinok szenvedéseiről, az iraki és szudáni helyzetről szólnak. Nem a muszlim szupersztár lesz azonban az, aki egy zászló alá terelve a világ muzulmánjait, megindítja a végső összecsapást. Juszuf szövegeiben ugyanis elítéli a szélsőségeseket, hitet tesz a tolerancia és békés egymás mellett élés mellett, írja a Time.
Mindemellett a közel-keleti konfliktusban Libanon és Palesztína mellett száll síkra. "A szívünk együtt dobog a palesztin és libanoni testvéreinkkel. - idézte az Ammani egyetemen tartott koncertjét a Time. Majd így folytatta: - De nem szabad elfelejtenünk a Korán szavait, hogy a nehéz idők után enyhülés jön, közel a hajnal, múlóban az éjszaka. Ne veszítsük el hitünket."
Tánc helyett mecset

Juszuf egyre növekvő sikere politikai állásfoglalásának is köszönhető. "Remek, hogy ő énekel azokról, amik Gázában, Libanonban és más országokban történnek" - mondta a Time-nak egy tizenhét éves, jordániai rajongó.
A szövegíró, Bara Kherigi is politikai kérdésekkel magyarázza a népszerűséget. "A fiatal, muszlim tömegek eddig nem találtak maguknak idolokat. Látták a nyugati énekeseket, akik csak táncoltak, kicsapongó életet éltek, ami nem volt vonzó számukra. A másik oldalon pedig ott voltak a Bin Laden-videók, amik megint csak nem róluk szóltak. Amikor viszont Számit látják, azt mondják, ez igen, erről szól az én életem."
Az egység csengőhangja
2003-ban jelent meg első, tavaly pedig a második albuma.
Az énekes műsorában így szerepelnek olyan számok, amelyek elítélik a beszláni mészárlást, de ugyanúgy a fejkendő viselését megtiltó francia kormányt is.
Nem minden muszlim rajong azonban az iráni születésű, de élete legjavát az Egyesült Királyságban leélő sztárért. Yvonne Ridley, a tálibok által elrabolt, majd a muszlim vallást felvevő brit riporter szerint Juszuf munkássága "megmérgezi az iszlámot", "ártalmas nézeteket terjeszt". Hogy ez egyelőre nem a tömegeke véleménye, bizonyítja, hogy a Hasbi Rabbi című dal refrénje Kairótól Damaszkuszig már csengőhangként is népszerű.
Rovataink a facebookon