Vilhelmina
11 °C
28 °C

Monumentális erőkultusz a Dunán

2007.02.16. 11:57
Totális erőkultusz, Wagner, popslágerek és irónia: szombaton játszik Budapesten, az A38 Hajón a szlovén pop-metál-indusztriál Laibach, akik magukat nemrégiben csak "felnőtt Rammsteinként" jellemzték.

A szlovéniai Laibach kapcsán kérdések tolulnak klaviatúránkra, melyeket nem vagyunk restek megosztani önökkel. Miért kopipészt alapú a magyar (pop)kultúra, miért csak a művelt nyugat levetett ruhái jutnak el az internet és a szabad információáramlás korában hozzánk? Miért a lassan negyvenéves Gyöngyhajú lány a magyar pop legnagyobb nemzetközi sikere, az is egy német zenekar, a Scorpions nyúlásában? Miért vagyunk képtelenek egyetlen értékelhető kulturális offenzivára, akár egyetlen zenekart külföldre exportálni? Miért? Why? Warum? Tényleg csak a nyelvi korlátok és a kicsi belső piac?

Na tessék, itt van a kétmilliós Szlovéniából a Laibach egyszerre világhírű és -hírhedtségű, kúl és kult zenekar, lassacskán harminc éve a szakmában. Az 1981-ben alakult formáció (szolidaritás, Titó halála) névválasztása is provokáció volt: Lubljana német nevét használni (hm, III. Birodalom, megszállás) a partizánmítoszra épült Jugoszláviában meglehetősen hajmeresztő ötlet volt, innét már csak külföldi kiadókhoz vezetett út.

A sajátos akcentussal angol és német nyelven (is) énekelő, Wagnerrel turbósított popos-metálos-indusztriál banda besorolhatatlan zenéjében önfeledten keringőzik Hitler és Sztálin, monumentális erőkultusz nyomaszt, de a totalitarianizmus kétely- és iróniamentes igenlése éppen az elviselhetetlenségig túlhajtott azonosulással jut el az iróniához, a kritikamentes kritikáig a tükör és Platón hidegségével. Rövidke kedvcsinálónkban globalizációkritikusoknak melegen ajánljuk az új idők új dalaként a német-amerikai barátság jegyében készült, de SS-koponyás motívummal kiadott lemezről a Tanz mit Laibachot:

A Laibach és holdudvara (Noordung, Neue Slovenische Kunst, Irwin) nemzetközi hatásáról szólva ide kívánkozik a hasonlóan híres-hírhedt ká-német Rammstein, mely nem titkoltan lopdos ezt-azt a szlovénektől. A plagizálás (na jó: kölcsönzés) ügyében nemrég nagyon lazán azt nyilatkozta a Laibach: "Nem hiszünk az eredetiségben, ezért a Rammstein nem is lophatott tőlünk." Ez korrekt hozzáállás a popslágerek átdolgozásával is foglalkozó bandától, főként ha figyelembe vesszük, hogy: "Felosztottuk a piacot, a Rammstein amolyan kamaszhoz szóló Laibach, a Laibach meg a felnőtt Rammstein."

Amit az A38-as koncerttől koncerttől várhatunk: a Volk himnuszainak lemezbemutatója, köztük az Anglia, (szerintünk könnyedén lenyomja a Sex Pistols "God Save the Queen" c. örökzöldjét), valamint nonkonformista értelmiségiek néhány eltévedt szkinnel tarkított csapata a nézőtéren, extrém bónuszként Seres Lászlóval.

Utolsósorban: "Mikor a dübörgés elhalkul, mikor a fények kialszanak, és mikor mi elhagyjuk ezt a helyet, ottmaradtok egyedül, arcotokra fagyott sikollyal."