Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A BKV depresszióba taszítja a magyarokat

2007.06.15. 00:01
A világ nagyvárosai után Budapestnek is van panaszkórusa. Ez egy pesszimista ország, énekelte a bázisdemokratikus közösség csütörtökön. Az eső csak a próba után eredt el.

Milyen törést okozott a magyar nép lelkében a BKV megalakulása? És mi volt azelőtt? Lehet, hogy a tömegközlekedés feltalálása előtt a magyarok nem is voltak pesszimisták?

A budapesti panaszkórus premierjén hirtelen új megvilágításban láttam népünk közmondásos pesszimizmusát. A beküldött panaszokból írt dalban ugyanis a BKV-val, tömegközlekedéssel, ellenőrrel és Combinóval kapcsolatos problémák domináltak. Összehasonlításul, a minden panaszdalok legjobbját előadó finneknél a szauna állt a középpontban.

A vöröslő naplementében, a Corvintetőn bemutatott dal a jelek szerint megmozdított valamit a közönségben, a második próbánál ugyanis meglepően sokan csatlakoztak a kórushoz.

A bázisdemokratikus alapon összerakott számról egyébként elmondható, hogy valószínűleg a világ leghosszabb panaszdala, ami a hazai panaszkultúra ismeretében tulajdonképpen érthető. Az egyik szervezőtől, Fazekas Dánieltől megtudtuk, hogy elképesztő mennyiségű anyagból válogathattak. Több mint 2000 panasz érkezett hozzájuk, amelynek azonban csak egy része szidta a tömegközlekedést. Az emberek leginkább saját, személyes problémáik miatt vannak kiakadva.

A gyűjtött anyagból az önkéntes pesszimistákból felálló kórus szavazással hozott össze egy verset, majd ugyanígy írtak hozzá dallamot is. A karvezető, Papp Réka Kinga és még néhány szakértő dallamokat hozott, és ezeket vagy beszavazták a végső változatba, vagy elvetették.

Nem került be a versbe szervező egyik fő sérelme, hogy a pékek belesütik a címkét a kenyérbe, beválogatták viszont kedvencünket: a nagymamám rasszista.

A szavazásos módszer egyébként jól mutatja, hogy a művészet alapvetően diktatórikus dolog, amiben a közösségi vélemény helyett többet ér egyetlen, koherens elképzelés. A végeredmény itt tehát inkább vegyes lett. A több tételes mű refrénje, "ez egy pesszimista ország, és én is pesszimista lettem" például remek, a felvezető Szomorú vasárnap-dallam kicsit erőltetett, a későbbiekben pedig kellemes, dzsesszes betétek váltakoznak bárgyú részekkel.

A szinte civil mozgalomként működő panaszkodók kedden tartják következő próbájukat, csütörtökön pedig a város különböző pontjain adnak majd elő váratlanul, flashmob jelleggel. Információink szerint a szervezők egy Combinót szerettek volna kapni a BKV-tól az akció idejére, de a társaság úgy döntött, szellemiségéhez nem illik a panaszkultúra, úgyhogy a kórus gyalog vándorol majd színhelyről színhelyre.

A pesszimizmus azonban nem uralkodott el teljesen a társaságon, mert terveik szerint a megmaradt 1900 panaszból hamarosan összeállítanak egy másik számot is.