Szörényi dvd-i és a huszonhatezer év alatt forduló kereszt

Három dvd jelent meg Szörényi Levente hatvanadik születésnapjára, a bemutatót a Nyugati téri Alexandra Könyvesház legfelső emeletén található Panoráma terembe szervezték, ami attól panoráma, hogy remek kilátás nyílik belőle a Nyugatira, illetve különösen a teret keresztbe átszelő felüljáróra. Érkezésünkkor Galla Miklós éppen zsebtükrében csinosítgatja a frizuráját, a főnixként feltámadt abszurd sztár azért van itt, mert ő fog a bemutatón beszélgetni a zenésszel.

Az Úristen a negyedik

Némi fényképezkedés után elfoglalják helyüket a dobogón, és nekilátunk a három emlékezetes előadást, fellépést megörökítő dvd-nek. Az első az 1996-os, Budapest Sportcsarnokban tartott Illés-koncert, ami arról nevezetes, hogy eredetileg csak egyet terveztek, aztán a hatalmas érdeklődés miatt három lett, de ezekre is elfogyott előre minden jegy. Szörényi elmesél egy történetet az idén elhunyt Pásztory Zoltánról, hogy a koncert előtt a kórházban találkoztak, őbelőle csövek lógtak, Pásztory pedig a karját törte el, amikor elcsúszott a jeges járdán, és aztán így, összecsavarozott karral játszott a BS-ben.

A második lemez a 2003-as, félmillió néző előtt bemutatott csíksomlyói István, a király-előadás felvétele. Arról, hogy sokáig nem állíthatták színpadra Erdélyben az István, a király-t, hárman tehetnek, mondja Szörényi: a jobboldal, a baloldal és az egyház. "Nincs negyedik. Miért, van? Nincs" - mondja. "Na jó, az Úristen a negyedik" - teszi mégis hozzá kis szünet után. "Ebben a Trianon utáni elátkozott helyzetben kicsit többről volt szó, mint hogy kiengednek-e egy rockoperát a Somlyó-hegyre"- mondja. "Aztán a negyedik faktor, a Jóisten kicsit erőteljesebben leszólt", úgyhogy 2003-ban megvalósulhatott az előadás. "Akkor már mind a három kapaszkodott a villamos ütközőjére" - teszi még hozzá.

Milyen jó

Szörényi Levente a Fonográf-dvd-ről beszél a legtöbbet, különösen, hogy a Fonográf zenekarból rajta kívül ketten is itt vannak, Tolcsvay László és Móricz Mihály, az Illésből meg senki. "Ígérte a Bródy is, meg a Szabolcs is, hogy jön, nem tudom, talán más dolguk akadt..." - mondja Szörényi kicsit csalódott hangon. Később azért mind a ketten megérkeznek, úgyhogy többé-kevésbé helyrebillen az egyensúly. "Sokszor meg szokták kérdezni, hogy mi a különbség az Illés és a Fonográf között - mondja Szörényi -, hát például az, hogy az Illésnek voltak társadalmi, politikai vonatkozásai, nem minden szándék nélkül, a Fonográf meg csak egyszerűen nagyon jó volt."

"De milyen jó!" - veti közbe Galla Miklós.

Húsz év után állt össze a Fonográf, ezért nem igazán bízott benne, hogy össze fog jönni a koncert, de ennek ellenére "csodálatosra sikeredett" - mondja Szörényi. "Ha már szóba került Trianon, ne felejtsük el, hogy 2004. június 4-én volt a koncert, és még egy magyar zenekar énekelt a magyar fővárosban. Nem vagyok pesszimista, de sosem lehet tudni" - teszi hozzá a trianoni békeszerződés aláírásának dátumára utalva.

Galla Miklós a dvd-k bemutatása után a készülő, Árpád népe című rockoperára tereli a szót, így megtudjuk, hogy Szörényi eredetileg egy hősi éneket akart írni 2007-re, Árpád vezér halálának ezeregyszázadik évfordulójára, de aztán rábeszélték egy újabb, a frissen letelepedett magyarság történetével foglalkozó rockoperára."A darab arról szól, hogy megérett a magyar társadalom egy változásra, nem mondom, hogy forradalomra, de valami nagyobb változásra" - foglalja össze Szörényi. Hozzáteszi még: "Rájöttem, hogy ezer évvel ezelőtt is volt ötvenhat, csak a krónikás papok nem úgy hívták a Vatáékat, hogy forradalmárok vagy szabadságharcosok, hanem úgy, hogy pogányok." Ennek jegyében a darab Beethoven Egmont nyitányának feldolgozásával kezdődik, ez szólt ugyanis napokon keresztül a rádióban az ötvenhatos forradalom idején.

Stimmelnek az adatok

Galla könnyed beszélgetést próbál kezdeményezni, úgyhogy közli: kiszámolta, hogy Szörényi Levente nevéből 124 értelmes magyar szót lehet kirakni, például azt is, hogy zene, amit talán egyetlen más zenész nevéből sem. "Sajnos ezzel nem tudok mit kezdeni" - utasítja el hűvösen a közös továbbgondolkodást Szörényi.

Galla még egy kérdéssel próbálkozik: pár évvel ezelőtt Szörényi mesélt neki egy csillagászati programról, amelyben a csillagállásokat lehet megnézni tizenötezer évre előre és visszamenőleg. Igen, valóban van egy ilyen program, mondja Szörényi, arra használta, hogy ellenőrizze, amit a könyvekben írnak például a piramisokról, de stimmelnek az adatok, szóval nincs a dologban átverés.

Az is kiderül, hogy a kereszt univerzális jelkép, a Napot szimbolizálja, és huszonhatezer év alatt fordul meg az égen, de bevalljuk, hogy itt néhány részletet nem tudtunk követni. Ötszáz év múlva viszont lesz valami nagy dolog, ezt szintén ki lehetett számolni a programmal, már ha még lesz akkor emberiség, de Szörényi ezügyben nem bocsátkozik részletekbe. Inkább mi sem feszegetjük a dolgot, hátha valami kellemetlenség fog történni a világgal, arról meg nem akarunk tudni.