Álmok hősei

2000.11.22. 11:42
Az amerikai családi videó fogalmáról könnyen egy zaftos kis szociotörténet juthat eszünkbe, amelyben a szülők válnak, az emlős háziállatok másik fele igyekszik összetartani a famíliát, miközben a gyerekek pedig kontrollálatlanul szöknek, drogoznak, vagy túlsúlyosak lesznek. Ha vígjátékról van szó, akkor ugyanez csak röhögve.

Nos, a remek színész, Diana Keaton: Álmok hősei (Unstrung Heroes) című filmjének borítóján mégsem hiába láttam meg a: családi vígjáték, Csak videón! feliratot. Rendezőként sem minősíthető ügyefogyottnak, pedig bizonyos értelemben a kripliségről csinált filmet. Olyan érzékenyen nyúlt a témához, ahogy csak a szentek képesek.

Két, a jobbik iskolából való színész: a mesés mosolyú Andie Macdowell és a szomorkás bohóc John Turturro játsszák benne a szülők szerepét. Az anya - mit kerteljünk - halálos beteg, és ezt mindenkinél jobban viseli, az apa pedig zseniális találmányaival nyomasztja a szeretteit. Ráadásul a családján végzett kísérleteket videón dokumentálja. Feleségét pozitív ionokkal bombázza, gyermekeinek többek között házi planetáriumot kreál. A nyíló értelmű fiú (Michael Richards), hogy a saját álmainak élhessen, elszökik két, több mint habókos nagybátyjához, akik elveszett labdákat halásznak a csatornából, notórius botránycsinálók, és az idejük fennmaradó részét a tóra tanulmányozásával, valamint a házmester bosszantásával töltik.

Így szép lassan mindenki bezárkózik a saját mentális karanténjába, ami senkinek nem válik hátrányára, mert közben megtanulja, hogy a valóság olyan, amilyennek látni akarja. A 'happy end' elmarad, illetve megtestesül. A halálos betegség győz, de nem a szeretet felett. A könnyeket nem adják olcsón, és a szeretetet sem diszkontáron mérik. Ezért a szalagért érdemes volt feltúrni a videotéka karácsonyi választékát.