Krémes vérzés

Kis hentesfiú

A hatvanas évek elején játszódó, színes és egyébként állati jó brit zenékkel sound trackelt történet ugyanis hard horror. Francie Brady a főhős pedig egy kis ellenszenves vaddisznó benne. Az isten hátamögötti ír falucskában, ahol az élet egyébként unalmas, csakis a hidegháborús atom réme izgatja az embereket pletyka szinten, no meg a Mária napi körmenet. Itt unja halálra magát igazi társak híján az anyátlan, csupán egy durva, alkoholista és haldokló papával rendelkező Francie is, illetve unná, ha nem kreálna magának szép, új világot.

Vén varjak, tisztességes hentesek, szigorú, de elmebeteg papok és büdös polgárok ellen kiötölt védekező egoista vízióiba pedig belefér minden. A kisebb pajtások piszkálása, a szőnyegre szarás, a felnőttek kínzása, fejének betörése, papírvágó késsel való nyakbaszúrása, majd azok vérével való feliratozás a falra, sőt, mintegy végkifejletként még egy hentes számára is szakmunkának számító alapos kicsontozás is. Mégsem olyan nehéz feldolgozni, mint a Grünwalsky realista rémképeit. Inkább a könnyed elviselhetetlenség érzése kíséri. Az akciók között pedig nem bűntudat keltésként, csak olyan anyásan, halál nyugodtan megjelenik néha a lelkiismerettől cseppet sem gyötört fiúnak Sinead O Connor, mint giccs Szűz Mária. Még énekel is.

Talán ír mágikus realizmusnak lehetne nevezi ezt a kétórás klippet, amiben nagyon erősen ott van a mindennapok valósága. Sok ez a film, nagyon gyors és nagyon elég, de nem átlagos. És az is kiderül belőle, hogy mindannyiunknak megvan a maga kis disznaja.