• Cinematrix
• Média
• Showbiz
• Kultpol
• Klassz
• SciFi
• Életmód
• Litera
• Archívum

• Mellékletek

• Kiskarácsony
• Sziget 2005
• Korrektorblog
• Filmszemle 2005
• Sziget 2004

• Szavazások
• Ámuljon a jövő Budapestjén!

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Ennyi ribancot egy rakáson. Nem csoda, színpadon Ganxsta szűzoltó Zoltán, alant pedig a lelkes ribanctömeg. A Szigeten minden eddigi esztendőnél több a jó nő, az ivar- és minőségi arány eltolódása azonban itt a legfeltűnőbb. Nem találkoztam még olyan ribanccal, aki meg tudta volna magyarázni a jelenség okát - ti. hogy miért jó, ha állandóan ribancozzák -, sebaj, lelkesen üvölt a 20-30 ezres tömeg Dopeman kérdésére, hogy ki szereti pinát & valamivel halkabban ugyanerre a kérdésre fasz-relációban.

ribancok?

A férfinépség legelteti a szemét a nem vékony pinákon [kopirájt báj döglégy], miközben O. J. elmebeteg Sámson ganjaman az elv-társakkal [Vörös Brigádok] nyomja, Big Daddy és Dopeman pedig egy dobozos Johnny Walkernek örül; nem a közönség felől érkezett. A fehér niggerek megmozgatják a tömeget, showbiz, ahogyan GG mondá, profik, az egész magyar rap-iparág árjuk épült, kíváncsi vagyok, a zenekar még 2 lemeztelen tagja, mikor gondolja úgy, itt az idő LP-t faragni.

O. J. elmebeteg Samson	Ganxsta from Alcatraz

A koncerttől néhány lépés a vurstli - figyelem, ittas emberek légpuskával! -, ahol az idei szenzáció kétségtelenül a Halálkatlan. A spekaert bármikor leigazolhatná egy bulvárlap címszerkesztőnek, cirkuszi lendület & torgyáni túlzások. Összerakom a torz megafonból az információ morzsákat: Ricardo & nem Patrese, hollywoodi kaszkadőrök & számos film névtelen szereplői, átutazóban Magyarországon & öt perc múlva kezdődik a show.

A speaker láthatóan időalagútba kerül, felborul a tér-idő kontinuum, ugyanis legalább negyed órája ismételgeti az 5 percet. A kaszkadőrök egyike sem kiköpött Piroch Gábor, sokkal inkább emlékeztetnek a sarki motorbuherátorra, aki egy leharcolt csavarhúzó & 13 kulcs bevetésével bármelyik Verhovinába életet tudott lehelni. A zöld szerelő kezeslábas éles kontrasztban áll a szegecsekkel kivert bőrmelltartóba feszítő öregedésnek indult műlovarnővel, ennek ellenére Ricardo [vagy nem Patrese?], tud, a görgőpadon elengedett kézzel motorozik, sőt, feláll az ülésre is.

Ricardo [vagy nem Patrese?]	Hollywoody sztárok a Szigeten

Az egész mulatságos vidéki búcsúba termett vircsaftnak [nem osztrák] tűnik, aztán a lelátón a nép arcára fagy a mosoly, amikor a motoros felhúz a katlan falára, s 1 másodpercen belül halálmegvető bátorsággal súrolja a nyolc méteres fal tetejét, cca. fél méterrel a döbbent arcoktól. Mindehhez pedig vegyük hozzá a faépítmény állagát, egy statikus szívrohamot kapna tőle, minden egyes körnél lélegzik egyet a halálkatlan, csak egy rozsdás sodronykatlan tartja össze a tetejét.

Pataki mester

Maradva csajozás & bulizás populáris vonulatnál a Táncdalfesztivál felé vesszük az irányt, ahol Pataki jóarcú Attis előtt egy wet-t shirt compó zajlik. [szerző megjegyzése: Úgy tűnik, a speaker megfertőzött, én is benne vagyok az időalagútban.] Megfordítva a sorrendet: mivel nem tartozom a Dáridó célcsoportjába, valahol a fehér varrásokkal díszített műbőr fejfedő körül elvesztettem a fonalat Attis munkásságát illetően, s bár én sem tudtam kikerülni a cigánynótákat éneklő Edda-frontembert hirdető plakátokat, nem vagyok uptodate belőle. Nem is kell, lehet viszolyogni & gyomrot fogni, egy tény: Pataki ízig-vérig frontember & torka van [ki fog emlékezni 15 év múlva egy Venusra, Unitedre, he?]. Indul az Edda klasszikusokkal, Minden sarkon & Éjjel érkezem, aztán kifordul magából, cigánynóták, de akkor már úgyis mindegy, megvéve a sátor kilóra. Profizmus, lehet jönni tanulni.

No de a lényeg, a vizes pólók & csajok, no és persze pasik. Szomorú tapasztalat, focieb & olimpiarendezés mellett ebben az egyszerű, ám igen populáris műfajban is gyengék vagyunk. Égtek ezzel a Viasat Bár műsorának készítői, s égnek itt a Szigeten.

Wet t-shirt óvszerrel	MC & győztes & Cini

Tegyük hozzá, nem először, amikor néhány éve felbukkant a meglepő programpont, a drága olvasókért minden áldozatra kész tudósítóként elvonszoltam magam a Sziget másik végére, hogy aztán jól pofára essek. A maroknyi induló a fehér póló alá fürdőruhát húzott. A helyzet, jelentem, nem javul, van ugyan ceremóniamester, az egyik rádió méltán ismeretlen bemondója, Roy, akinek annyira rossz a szövege, hogy még a fürdőruhát sem tudja ledumálni a póló alól. Még szerencse, hogy az induló, amorf felsőtesttel büszkélkedő fiúversenyzők pólója alatt a csupasz valóság. Nyertes azért akad, akinek a bimbója a leghegyesebb a póló alatt [mondtam, ugye, 18 év, a címben, most már ne tessék panaszkodni!], kap egy Cinis Playboyt, s hogy meglegyen a közönség öröme, kárpótlásul a maradék vízzel leöntik a ceremóniamestert.

Ja, szigetlakók, újabb szót tanultam. A bejáratnál jóindulatúan figyelmeztet az inkalos mester: lassan, nehogy eltapossatok egy csótányt. Újabb szinonima a szigetlakóra.