2024. június 15. 15:00
Magyarország
Svájc
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország
Horvátország
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Összevonás és megszűnés fenyegeti a nagyváradi magyar színházat

B  OB20111015014
2021.05.13. 14:43
A több mint 223 éves magyar színjátszás került veszélybe Nagyváradon. Közös intézménnyé olvasztanák a Szigligeti Színházat, a román Regina Maria Színházat és a Nagyváradi Állami Filharmóniát.

Május elején a nagyváradi Szigligeti Színház még örömmel adta hírül honlapján, hogy a Bihar Megyei Veszélyhelyzeti Bizottság döntésének értelmében a megyeközpontban a sárga forgatókönyv lép életbe. Vagyis: a Szigligeti Színház is megnyitja kapuit.

A teátrum Varadinum Tavaszi Bérlettel indult a csonka évadnak, vendégtársulatként pedig még a debreceni Csokonai Színház és a világhírű Győri Balett egy-egy produkcióját is bejelentette.

Majd jött a hír: 

Megszűnhet Nagyváradon az önálló magyar színház, miután a fenntartó Bihar megyei önkormányzat a költséghatékonyság jelszava alatt egyetlen nagy közös intézménnyé olvasztaná a Szigligeti Színházat, a román Regina Maria Színházat és a Nagyváradi Állami Filharmóniát.

A teátrum főigazgatójának, Czvikker Katalinnak a szavait az MTI adta közre, az önálló magyar színház megszűnésének veszélyéről az Index.hu oldalain is olvashattak

A tervezett átszervezés előzményeiről a főigazgató asszony a Maszol.ro portálnak május 11-én azt nyilatkozta, hogy a Iosif Vulcan Társulat és a Szigligeti Társulat ezelőtt tíz évvel éppen azért kérte a különválást, mert tudták, hogy önálló jogkörrel eredményesebbek tudnak lenni. A költséghatékonysági összevonás tervezetére pedig azt mondta, hogy nem szeretne arra gondolni, hogy „esetleg egy kísérletnek” lennének alanyai. Mint fogalmazott:

Csak remélni tudom, hogy ennek a víziónak a gyakorlatba ültetését komoly tanulmányok előzik majd meg. Nem jelenthetjük ki csak úgy, hogy valami nem működik jól, ezt alá is kell támasztanunk. Akár úgy, hogy megvizsgáljuk a két színház sikereit és számszerűsíthető eredményeit, és összehasonlítjuk azokat a többi romániai, illetve erdélyi magyar színház teljesítményével.

Czvikker Katalin arra is utalt, hogy amikor találkozott Ilie Bolojan tanácselnökkel, eredetileg a színházat érintő infrastrukturális kérdésekről szeretett volna egyeztetni (a próbatermek és a raktárak hiányáról, a tűzoltósági engedély megszerzésének anyagi feltételeiről, más fejlesztésekről), de miután kiderült az összevonás terve, azt is megtudta, hogy ez akár húszszázalékos leépítéssel is járna, s mivel projektalapú kulturális központot hoznának létre, így a színészeket projektekre szerződtetnék. Ez, Czvikker Katalin szerint, 

a tekintélyes múltú – a magyar társulat esetében százhúsz éves – állandó színház felszámolását jelenti.

A színház helyzetéről sokat elárul Czvikker Katalin tavaly novemberi, az Erdély Online portálnak adott interjúja, amelyben akkor így fogalmazott:

Rendelkezésünkre álló erőforrásainkkal, tehetségünkkel jól gazdálkodtunk. A közvélekedéssel ellentétben, mi nem ingyenélők vagyunk, akiket az állam kitart, hanem a nehéz időkben is mindent megteszünk azért, hogy hivatásunkat gyakorolni tudjuk, és eleget tegyünk annak a missziónak, hogy mind Bihar megye, mind a régió vonzáskörzetébe tartozó határ menti szomszédos települések polgárait minőségi kultúrával lássuk el.

A főigazgató asszony tavaly év végén beszédet is mondott, amelyben köszöntötte a 2021-es évet. Beszédében nehéz esztendőről beszélt, merthogy az idők és a körülmények Nagyváradon egyre mostohábbak. Azt mondta, hogy a jövőbe tekintés most szomorúbb, mint valaha. A teljes beszéd az alábbi videóban meghallgatható.

Nagyváradon még azokba az időkbe nyúlik vissza a hivatásos magyar színjátszás, amikor a magyar még nem is volt hivatalos nyelv (ez csak 1836-tól van így): 1798. augusztus 26-án Kótsi Patkó János kolozsvári társulata a Fekete Sas fogadó báltermében adta elő A süketnéma vagy A passionátus pipás című darabot.

(Borítókép: Az Állami Szigligeti Színház Nagyváradon. Fotó: Oláh Tibor / MTI)