Per lehet az Artisjus ellen

2013.06.18. 09:21 Módosítva: 2013-06-18 12:36:43
Sok vendéglátósnak nem tetszik a zenei jogdíjak kezelésének rendszere, szerintük az Artisjus túl sok pénzt szed be, és például az üres szállodai szobák után is fizetni kell. Bár felvetődött, úgy tudjuk, hogy nem valószínű az Artisjus feladatainak államosítása. A jogkezelő egyesület szerint a legjobb nemzetközi példáknak megfelelően járnak el, és részben jogilag, részben technikailag lehetetlen megoldani, hogy minden szállodában és étteremben tudni lehessen, hogy pontosan milyen zeneszámokat játszottak le. Az Artisjusnak konkurenciát szeretett volna teremteni az amerikai Universal kiadó egyik partnere, a Cloud Casting, de ez nem sikerült. Most valószínűleg bíróság elé viszik az ügyet.

Nem csak a vendéglátósok, éttermek, szállodák szerint drágák az Artisjus jogdíjai, hétfőn az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága is foglalkozott az üggyel. Egyes forrásaink szerint néhány politikus ugyan kétértelműen utalt arra, hogy a magas működési költségekkel indokolva nem bánnák a közös jogkezelés államosítását, de az Artisjus szerint ez nem valószínű.

A magas működési költségek azért érdekesek, mert sok vendéglátós túlzónak tartja az Artisjusnak fizetendő jogdíjakat. Egy májusi fórumon például felszólalt egy étteremvezető, aki többet fizet a háttérzenéért, mint a gázért, pedig azzal főznek és fűtenek is, a zene meg csak azért kell, hogy a vendégek ne hallják, mit beszélnek a szomszéd asztalnál.

Az Artisjus szerint a díjak megfelelőek, azok legnagyobb részét kifizetik a szerzőknek és előadóknak, a működésre fordított összeg pedig arányban áll az elvégzett mukával. A szerzői jogvédő egyesület évente nagyjából egy-két milliárd forintot fordít saját működésére, ez az elmúlt években az összes bevétel körülbelül 18 százalékát jelentette. Ez az országos szervezet fenntartásához szükséges - nagyjából százötven alkalmazottuk van és magasak az informatikai kiadásaik is. A közös jogkezelés magyar modellje nagyon hasonlít a fejlett európai államok megoldásaira.

Tóth Péter Benjamin az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint az államosítás példa nélküli lenne az Európai Unióban, hiszen a tagországokban a magyar modellhez hasonlóan, nem állami szereplők végzik a közös jogkezelést. Az Artisjusban egyébként nem éreznek olyan szándékot sem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, sem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felől, ami a nagyobb állami szerepvállalás irányába mutatna.

Egyenként és általában

A bizottsági ülésen többen nehezményezték, hogy az Artisjus átalánydíjat szed be a vendéglátóhelyektől és előfordul, hogy nincs tekintettel például arra sem, ha egy szállodai szoba üres, ami után ilyenkor is fizetni kell a jogdíjat. Ebben az eljárásban csak az országos statisztikákat veszik figyelembe. Az Artisjus rendszere nem tudja minden étteremben vagy szállodában ellenőrizni, hogy milyen számokat játszanak, hanem például az étterem székei alapján meghatároznak egy átalánydíjat, amiért cserébe szinte bármilyen zenét játszhatnak a helyen.

Felvetődött, hogy jó lenne, ha az Artisjus valahogyan monitorozná a vendéglátóhelyeken elhangzott zenéket, és eszerint kellene a jogdíjakat kiosztania a szerzők és előadók közt, mert így igazságosabb lenne az elosztás. Másrészt ha semmilyen zene nem szól (mert például a szállodai szoba üres), akkor ne kelljen jogdíjat fizetni.

A Universal volt partnere, a Cloud Casting megoldásában (a Cloud Casting a Universal partnere volt, ezt a megbízást a jogi problémákra tekintettel a zenei óriás vsszavonta, de elképzelhető ennek felújítása) különböző csomagokra lehet előfizetni, vannak olcsóbb és drágább zenék is. Tóth elmondása szerint ehhez hasonló különböző árú zenecsomag kialakítására az Artisjusnak nincs lehetősége: a monopol helyzetükkel függ össze, hogy nem tehetnek különbséget a zeneművek értéke közt. Minden zeneművet egyformán értékesként kell kezelniük, ezért olcsóbb, vagy drágább csomag összeállítására biztosan nincs lehetőségük.

A technika majd kifejlődik

Szemléletes példát hozott Novák Előd jobbikos képviselő, aki egy budapesti perzsa étterem esetét mondta el. Itt csak iráni zenét játszanak, ez az ország pedig nem tagja a közös jogkezelés nemzetközi rendszerének. Így ezeknek az előadóknak nem jut semmilyen részesedés az étteremből beszedett jogdíjak után, de az étteremnek ugyanúgy meg kell fizetnie az átalány-jogdíjat.

Tóth elmondta, hogy az Artisjus stratégiai tervezésében egyértelműen benne van az a kérdés, hogy valamennyire egyediesítsék a jogdíjak rendszerét. A rádiók esetében például lényegében így működik a rendszer: az adók a bevételük arányában fizetnek jogdíjat, a szerzőknek való kifizetés pedig a tényleges elhangzások száma és hossza alapján történik. Ugyanezt azonban a vendéglátóhelyek esetében sokkal nehezebb megoldani, mivel míg százas nagyságrendű rádióadó működik, addig vendéglátó helyből több tízezer, és az egy helyre eső jogdíjak összege is jóval kisebb.

Tóth szerint ma nincs lehetőség arra, hogy egy vendéglátóhely ne átalánydíjat fizessen, hanem rögzítse a lejátszott zeneszámokat és ezek alapján fizesse meg a jogdíjat. A technika fejlődésével párhuzamosan biztosan lépnie kell a közös jogkezelőnek, de ez nem néhány hónapos ügy lesz. Az Artisjus eddig nem készített nyilvánosan hozzáférhető dokumentumot erről a kérdésről és bár elmondásuk szerint zajlik az előkészítő munka, a közeljövőben nem is várható ez.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ez a monitorozó rendszer hatalmas költséggel járna, egyszerűen lehetetlen lenne ezt megoldani. Kővári szerint viszont közel húsz éve kész technológiák állnak rendelkezésre, amelyek monitorozni tudják egy-egy vendéglátóhely zenei repertoárját, és nem igaz az, hogy ez hatalmas költséget generálna a közös jogkezelőnek.

Bírósághoz fordul a Cloud Casting

Mint megírtuk a Cloud Casting alternatív megoldást kínált az Artisjus helyett, a saját zenéiket közvetítették volna azokba az éttermekbe, szállodákba, bevásárlóközpontokba, amelyek szerződést kötnek velük. Mivel a saját zenéikről van szó, úgy gondolták, hogy az Artisjus megkerülhető, és nem kell díjat fizetniük a közös jogkezelőnek. Az amerikai ajánlat olcsóbb is lett volna. Az Artisjus szerint viszont nincs igaza a Cloud Castingnak, ezért ők továbbra is kérik az itt lejátszott zenék után a jogdíjat.

A bonyolult ügy hátterében az áll, hogy a magyar szabályok szerint alapesetben szinte minden Magyarországon lejátszott zene után az Artisjus szedhet jogdíjat. Ebből a rendszerből ki lehet lépni, amit az amerikai zenei óriás meg is próbált, de a hosszas jogi eljárás után nem járt sikerrel. A felek itt egymásra mutogatnak, az Artisjus szerint a Cloud Casting nem teljesítette a szükséges feltételeket, a Cloud Casting szerint viszont az Artisjus szegte meg a jogszabályokat.

A Cloud Casting ügyvezetője, Kővári Tibor elmondta, hogy ha szükséges, bírósághoz fordulnak az Artisjussal szemben. „A jogászok elmondása szerint több jogcímen is megkérdőjelezhető a közös jogkezelő eljárása. Ez az ügy nem a Cloud Castingról és nem is a Universalról szól. A legfontosabb annak kiderítése, hogy mi a valós ok az Artisjus korlátozó beavatkozásainak hátterében.” A Cloud Casting alternatív megoldást szeretne biztosítani a zenei felhasználóknak, éttermeknek, szállodáknak, tehát lényegében versenyt szeretne generálni a jelenleg lényegében monopol piacon.

Arra a felvetésre, hogy bíróság elé kerül az ügy, Tóth annyit reagált, hogy az Artisjus biztos a saját eljárásának jogszerűségében, a bíróság pedig el fogja dönteni a kérdést.

Már rendben is vagyunk

Szinger András az Artisjus főigazgatója szerint a közös jogkezelésre vonatkozó szabályozás egyre növekszik és szigorodik, nekik pedig lépést kell tartaniuk a követelmények változásával.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, akik az Artisjus működését felügyelik, hosszan sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel az Artisjus gazdálkodása vált rendezettebbé és átláthatóvá. Ilyen például a kettős könyvelés bevezetése, a számviteli rendszer átalakítása és a szociális és kulturális támogatások rendszerének felülvizsgálata, ezeket az elmúlt három évben valósították meg. Úgy tűnik tehát, hogy van jogalkotói szándék arra vonatkozóan, hogy az Artisjus kiadásai a felhasználók és az előadók által is elfogadottabb legyen.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!