Hát ez meg mi a fene? A csörgő, amivel csak évek alatt lehet megtanulni csörögni

2015.06.09. 16:14

A fenti képen látható eszközt 

épp úgy el tudnám képzelni egy páncélos lovag vagy egy pribék kezében, mint egy traktor után kötve. Esetleg egy sétálóutcás dizájnbolt kirakatában, mint praktikus, handmade bármitartót.

De természetesen a helyes megfejtés egy ókori hangszer, hiszen ez itt a Múltcore legújabb része!

Oké, és mi az  a Múltcore? Hát a Stenk zenetörténeti sorozata az őskortól napjainkig (vagy amíg meg nem unjuk). Az ókori zenékkel már épp végeztünk, most kor legizgalmasabb hangszereit vesszük sorra. Ha nem akarsz lemaradni a folytatásról, kövesd a Facebookon!

A hangszert úgy hívták, hogy szisztrum. Latinul értelemszerűen sistrum, görögül szeisztrón (σείστρον), de az eredeti nevesḫm vagy sššt volt, ami leírva olyan, mintha egy szlovák közlekedési vállalat lenne, de valójában egyiptomiul van.

Merthogy az ókori Egyiptomból származik. Míg a trombita kizárólag katonai, a hárfa pedig leginkább bulihangszer volt arrafelé, ezt kifejezetten szent eszköznek tartották és leggyakrabban templomokban zenéltek vele. 

Számtalan formában és méretben létezett a 30-70 centis tartományban. Faragták Hathor-fejjel, és gyakran adták Ízisz kezébe, aki az egyik legnépszerűbb istennő volt akkoriban, ez pedig afféle jelvénye volt.

Egészen a római korig népszerű maradt (a nyitóképen egy ilyen római modell látható), de simán átszivárgott a keresztény szertartásokba is: a kopt és az etióp ortodox egyház ma is használja. Igaz ők már ilyen derelyeszaggató szerű típussal zenélnek.

Na de hogy is szól a szisztrum?

A hangszer csak elsőre néz ki bonyolultnak, tulajdonképpen egy egyszerű csörgő. Van egy U alakú elem, amiben vízszintesen fémpálcákat dugtak, esetleg a pálcákra további fémkorongokat. 

Ha rázzák, csörög. Ennyi.

Látszólag épp olyan egyszerű szerkentyű, mint amilyet a mai csecsemők is használnak, persze biztos kevesen dugnánk a gyerekünk ágyába egy bronztárgyat, ami nagyjából akkora, mint ő maga, viszont tüskék állnak ki belőle.

Ehhez képest elképesztően komolyan veszik egyesek. Itt például egy

pólóba és párducmintás foteltakaróba öltözött hölgy három percen keresztül magyarázza, hogy ha rossz irányba rázzuk, nem csörög, ha jóba, akkor igen.

Nagyjából olyan hosszú a videó, mint amennyi idő alatt egy másfél éves gyerek magától is rájönne erre.

És van ennél is jobb. Ez a nő, aki amúgy szisztrumokat gyárt és árul(vigyázz, hanggal indul a honlap), háromrészes oktatósorozatot készített. Ez itt a középső, azért ágyazom ezt ide, mert ebben van a legkevesebb szöveg:

Fanatikusok és szórakozni vágyók a How to play sorozat első és harmadik részét is megtekinthetik. Miután jól kikacagtuk magunkat, hogy mit tudnak ennyit fecsegni az amcsik tök nyilvánvaló dolgokról, jusson eszünkbe, hogy 

az egyiptomi szisztrumosok állítólag évekig tanulták a használatát.

Évekig!

Hogy mi a fenét lehetett rajta éveken át tanulni, az a zenetörténet nagy talányai közé tartozik. Mi viszont hiábavaló fejtörés helyett folytassuk utunkat Magyarországra! 

Mi köze Szombathelynek a szisztrumhoz?

Szombathelyen van egy zenei verseny, a Sistrum (ahol szerencsére nem csak szisztrummal lehet indulni, hanem mindenféle kategóriában), a város egyik terén meg egy ilyen szobor áll:

Ünnepi menet - Majthényi Károly szobra, 1980
Ünnepi menet - Majthényi Károly szobra, 1980
Fotó: Berci / kozterkep.hu

Igen az ott egy szisztrum az egyik nő kezében. Hogy mi ezekre a magyarázat?

A megfejtés annyi, hogy nem a kereszténység volt az egyetlen keleti vallás, amely népszerű lett az egész Római Birodalomban. Az egyik ilyen pont az Ízisz-kultusz volt. Persze ebben az időben már nem nézett ki olyan karót nyeltnek az istennő, mint Egyiptomban. Egészen hús-vér nő lett belőle, de a szisztrum ott maradt a kezében.

A fenti szobor jelenleg a római Capitoliumi Múzeumokban van kiállítva, de nem véletlenül került egy másolata Szombathelyre. Itt, Savariában volt ugyanis a vallás regionális központja, a feltárt (és azóta gyönyörűen rekonstruált) templomból pedig több festménytöredéken és domborművön is felismerhető a hangszer!

Sistrum ábrázolások az Iseum területén előkerült falfreskó töredékeken
Sistrum ábrázolások az Iseum területén előkerült falfreskó töredékeken
Fotó: Tárczy Tamás és Harsányi Eszter / Sirasok.blog.hu
sothis2
Fotó: Tárczy Tamás / Sirasok.blog.hu

A fenti képek a Sírásó régészblogból valók, ahol többet is olvashattok a szombathelyi Ízisz-kultuszról. Például a domborműtöredékről ezt írják:

nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás.

Jövő héten maradunk a rómaiaknál és egy olyan hangszert mutatunk be, amely még szorosabb kötődik Magyarországhoz! (Igen tudom, mára harangoztam be a legutóbbi posztban, de nem sikerült megszerveznem a látogatást csak holnapra. Szóval türelem, jön, jön, jön!)

Jövő héten folytatódik a zenetörténeti utazás, tarts velünk akkor is. Ha nem akarsz lemaradni róla lájkold a Múltcore-t a Facebookon!

Kínzóeszköz vagy fegyver? Egyik sem! Egy különös ókori hangszer, mely szorosan kapcsolódik egy magyar városhoz

Posted by Múltcore - zenetöri az Indexen on 2015. június 9.