Hogy lesz egy moldvai csángó népdalból munkásmozgalmi induló, világhírű filmzene, végül egy Sting-szám?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Stenk cikkek
Hát a válasz röviden az, hogy elképzelésem sincs, de ezzel együtt is nagyon izgalmas történetet göngyölítettek fel az Index-olvasók. Na de lássuk, miről is van szó.
Volt ugye már szó korábban
- mari népdalról, amiből magyar gyerekdal lett,
- magyar népdalról, amiből izlandi gyerekdal lett,
- izlandi népdalról, amelyik pont ugyanolyan, mint egy magyar és
- középkori angol kánonról, amire meg sokan azt hisszük, hogy magyar úttörőinduló.
Most egy olyan munkásmozgalmi dal következik, ami ugyan tényleg az, de eredetileg valami egészen más volt.
Ez pedig a Sej a mi lobogónkat fényes szelek fújják kezdetű nóta, amit egész biztos mindenki ismer.
Mondjuk a munkás nem teljesen igaz, hiszen a dal épp annak a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének volt az indulója, amit többek közt parasztpárti kötődése miatt számoltak fel 1949-ben. De mozgalminak mozgalmi volt, énekeltették is minden ünnepségen, úttörőtáborban. A szövegét Jankovich Ferenc írta valamikor 45 és 47 között, de sokkal izgalmasabb, honnan vette hozzá a dallamot, és milyen volt az eredeti szövege!
Kun Béla a legnagyobb király!
A tanácsköztársaság alatt egészen viccesen komponáltak vörös dalokat a katonanótákból: egyszerűen kicserélték az oda nem illő szavakat ideológiailag megfelelőkre.
Ennek egyik példája a Fiumei kikötőben (más változatban Konstancai kikötőben) kezdetű ének, melyben a monarchia városát kicserélték Moszkvára, a hajót meg vonatra. Itt még azért jobban belenyúltak a versszakok szövegébe (teljes terjedelmében nincs fenn a neten, de itt belehallgathattok, a 8. track az), bár azért sokat megőriztek az eredetiből.
Viszont egy másik katonadalban, a De szeretnék a császárral beszélni kezdetűben, csak egyszerűen lecserélték a Császárt Kun Bélára!
Tulajdonképpen vicces, hogy mennyire magasról tettek az ideológiai látszatra, hogy azért egy kommunista vezetőnek másnak kéne lennie, mint egy császárnak.
A rengeteg cikkben használt forrásért köszönet mindenkinek: Barcza Tibor, Brauner Katalin, Csaba Zsuzsanna, Kardos Tamás, Kilián Imre, Nyitrai Zsuzsanna, Saly Noémi, Szel István, Zsadon Béla!
Ez ugyanis egy moldvai csángó népdal. Sőt nem is egy, hiszen, mint minden valamirevaló magyar népdalnak több szövegváltozata van. Én egy olyanra emlékeztem mondjuk, ami nem is létezik, sebaj. Amikor arra kértelek benneteket, hogy küldjétek el mert nem találom sehol, számtalan szöveget, linket, videót és mp3-at kaptam (utóbbiakat jogi okok miatt nem nagyon tudom most megosztani, de nagyon köszönöm!). Lássuk hát milyen is volt az eredeti dal!
Kallós Zoltán három változatban is begyűjtötte Langos Szép Ilonáról szóló balladát, ezt és ezt Bogdánfalváról, ezt meg Klézséről. Van még egy ezektől eltérő változat is Moldvában, az Erdőnek széliben kezdetű, ami pedig erre a változatra rímel. Próbáljátok csak rá a szövegeket a dallamra!
Két és fél változata a YouTube-on is megtalálható. Az egyik egy tehetségkutatóból:
A másik egy moldvai óvodában készült, és a dal aztán átúszik a Berka Együttes felvételébe (3:11-től kezdődik az ének):
Tényleg világhírű lett a dal?
Idáig egyszerű a történet, de Barcza Tibor egy meglepő mellékszálra hívta fel a figyelmemet. Mint írja:
Akár Prokofjev is ismerhette ezt a dallamot, legalább is a Kizsé hadnagy (A cár aludni megy) c. 1934-es szovjet film zenéjében felbukkan:
Nos a hasonlóság tagadhatatlan, bár azért nem tökéletesen egyezik. Mindenesetre gyanúsan ismerős. A filmzenéből írt szvitből már jobban kicseng a népdal:
Hogy ismerhette-e a magyar népdalt, és ha igen, honnan, azt sajnos nem tudom. De az biztos, hogy ez a változat már világszerte ismert lett, az első lemezfelvételt amúgy Széll György vezényletével készítette a Cleveland Orchestra. A dallam innentől kezdve annyira népszerű volt, hogy 1985-ben Sting is ezt használta fel a háborúellenes Russians című számában:
Nos ennyit mára a dalok eredetéről, ha van más jó történetetek olyan közismert énekről, amelyről nem is tudjuk, mi is volt eredetileg, osszátok meg velünk itt vagy zenetörténeti sorozatunk Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon