Tudja egyáltalán, mit énekel a fa alatt?

2015.12.24. 14:31

Kiskarácsony, nagy karácsony. Mennyből az angyal. Ó szép fenyő. Esetleg Csengőszó-csengőszó. Kicsi korunk óta énekeljük őket otthon, óvodában, iskolában és aztán megtanítjuk a gyermekeinknek, unokáinknak is. De tulajdonképpen mik ezek? Népdalok? Műdalok? Magyarok vagy angolok? Amerikaiak vagy osztrákok? Is, is. A Stenk zenetörténeti sorozatának karácsonyi különkiadásában ennek járunk kicsit utána hét magyar és három külföldi eredetű dallal.

Kiskarácsony, nagykarácsony

Bár kevesen gondolnak bele, legnépszerűbb karácsonyi dalunk  kettő az egyben ünnepi ének : a kiskarácsony ugyanis újév napjának régi neve. Népdalról van szó, hogy pontosan mikor keletkezett, azt nem tudni, Kodály a múlt század elején gyűjtötte be. Annyi bizonyos, hogy a magyar népzenéért lelkesedő Brahms 1878-as hegedűversenyének második tételében – ha nem is hangról hangra –, de már felismerhetően szerepel a dallama. A motívumot később Kocsis Zoltán is feldolgozta, ráadásul 45 különböző stílusban. Elképesztően jó ötlet, egy csöpp zenetörténeti utazás időben és térben az organumtól a „finale di csürdöngölőig”. A viccek ugyan nem mindenhol viccesek benne, de  simán többet ér, mint egy rakás énekóra.  Végig ki vannak írva a tételcímek a stílusokkal, szóval nagyon élvezetesen követhető.  Az első 11 percben csak nem túl érdekesen mesél a szerző/karmester, na de utána kezdődik a hajrá a Nemzeti Filharmonikusokkal

Csendes éj, az osztrák

A Stille Nacht szövegét egy osztrák pap,  Josef Mohr szerezte, a mű születéséről pedig több legenda is kering. A legnépszerűbb szerint 1818 karácsonyán azzal kopogtatott be Franz X. Gruber zeneszerzőhöz, hogy írjon rá valami zenét SOS, mert az orgona fújtatóját szétrágták az egerek és jaj mi lesz az éjféli misén! Állítólag villámgyorsan összedobták gitárra, ami akkoriban sem volt tipikus templomi hangszer. A hívek meghökkentek először, de aztán elfogadták az újítást. Azóta a mű születési helyén, Oberndorf bei Salzburgban természetesen osztrákosan emlékkápolna és Csendes Éj Múzeum is épült.

Mennyből az angyal

Szerintem ez a második legnépszerűbb karácsonyi dalunk. Sokáig azt hitték, erdélyi népdal, ott vált ugyanis először szokássá a faállítás, igaz akkoriban az ajándékokat még nem a Jézuska, hanem az Angyal hozta. Mint később kiderült, az ének már 1798-ban felbukkan egy tájjal odébb, egy Heves megyei (közelebbről boconádi) plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében. Alighanem ő is írta. Itt a kedvenc gyerekzenekarom, a Kolompos játssza kicsit megtekerve, összekombinálva egy másik énekkel.

Pásztorok keljünk fel!

Ez talán a legjobb dallamú mind közül: igazi mulatós, táncos zene. 18. századi barokk dallama van, de vannak, akik szerint egészen a reneszánszig nyúlnak vissza a gyökerei, vagy akár még régebbre. Szép példája annak, hogy az úri udvari muzsika hogyan szervesült bele a helyi népzenébe. Ebben a videóban egy másik karácsonyi népének (Kelj fel juhász, ne szundikálj!) dallamával melegít be a Matokanbinde, aztán Kovács Nóri és Kovács Judit énekével belevágnak a buliba. A vége már tiszta táncház.

Jingle Bells, az amerikai

Ez talán a világ legismertebb karácsonyi éneke, pedig valójában az égvilágon semmi köze az ünnephez.  James Lord Pierpoint 1857-es slágerének eredetileg One Horse Open Sleigh (egylovas szán) volt a címe, és egyesek szerint a helyi szánversenyek ihlették. Amúgy tök érdekes, hogy a csengők nem a móka kedvéért voltak a járműveken: a hó elnyelte a lovak lépteit, a nagy csöndben csak így lehetett elkerülni a baleseteket.

Pásztorok, pásztorok

Ez a dal az 1800-as évek nagy magyar egyházi slágergyárosainak, Tárkányi-Zsasskovszkynak a műve. Azért nem írom, hogy szerzőpárosának, mert valójában három emberről van szó: Tárkányi Béla dalszövegíróról, valamint Zsasskovszky Endre és Zsasskovszky Ferenc zeneszerzőkről. A két testvér együtt adta ki legtöbb daloskönyvét, így nagyon nehéz kideríteni, melyik dalt ki írta. Méltatlanul kevesen ismerjük a nevüket, pedig a szerzeményeiket ma is sokan éneklik. Számos karácsonyi daluk közül (Az ige megtestesült Názáretben; Dicsőség mennyben az Istennek stb.)  ez a legismertebb. Érdekes, hogy a századfordulón még 3/4-ben (vagyis olyan umpappa-umpappásan) énekelték, mint ezen az 1910-es gramofonfelvételen is hallható.

Csordapásztorok

A ma is énekelt karácsonyi énekeink közül ennek van az egyik legrégebbi szövege, már Kisdi Benedek egri püspök 1651-es énekeskönyvében is szerepel. Hogy a dallama mikori, azt nem tudni, azt csak jó száz évvel később jegyezték le, persze azért így sem mai darab. Igen elterjedt, több változatban is fennmaradt. Bár a legközismertebb ez a verziója, érdemes meghallgatni a Dobroda együttes előadásában ezt a balkáni dallamokkal megcsavart másikat is:

We Wish You a Merry Christmas, az angol

Ettől a daltól mindig jó kedvem kerekedik. Egyesek szerint már vagy ötszáz éves, mások ezt kétlik: az új évet ugyanis nem nagyon emlegették akkoriban karácsonyi dalokban, sőt az 1700-as évekig nem is feltétlenül január 1-én kezdődött az év, na meg állítólag a fügés puding is csak később terjedt el. Bárhogy is, nagyon szeretem, itt egy többszólamú változata.

Fel nagy örömre!

Kicsit kilóg a sorból, mert megmaradt a templomok falai közt, valahogy soha nem vált otthonéneklős karácsonyi énekké (nekem mindig is valahogy menetelős volt kicsit). Viszont a története miatt mindenképpen érdemes megemlékezni róla, merthogy ennek a dalnak a szerzője Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója. Nem csak a szövegének, hanem a dallamának is! Ugyanis képzett zenész volt, tanárai épp a Pásztorok, pásztorok kapcsán emlegetett Zsasskovszky-fivérek voltak Egerben. Együtt dolgozott például a híres cigányprímással, Dankó Pistával is, akinek több tucat dalszöveget szerzett. Zeneszerzői próbálkozásai nem voltak ugyan túl sikeresek, de ez az ifjúkori zsengéje máig sláger maradt a katolikus egyházban, ami azért nagy szám így 130 év távlatából. Mindössze 19 évesen, 1882-ben  komponálta a dalt, amit itt Cseh Tamás énekel.

Krisztus urunknak áldott születésén

Ennek a református éneknek van talán a legszebb szövege, világbékés bibliaidézete ma is teljesen működne egy hippihimnuszban:

jóakarat mindenféle népnek és nemzetségnek!

Pedig Pécselyi Király Imre †1641 körül írta, ami azért nem ma volt. A dallama ennek is újabb, úgy másfél évszázaddal, de gyönyörűen illeszkedik a kettő egymáshoz. Nem tudom, ki készítette Caramelnek ezt a gospeles feldolgozást a Megasztárban, de nagyon szerettem annak idején (a későbbi, zenekarra és kórusra hangszerelt változat már meg sem közelítette ennek az erejét).

Természetesen ennél sokkal, de sokkal több népszerű karácsonyi ének van, ha kimaradt volna a kedvenced, kommenteld ide.

A Múltcore pedig ezennel karácsonyi szünetre vonul, de jövőre újra támad heti rendszerességgel! Ha kíváncsi vagy még több zenetörténeti érdekességre, kövesd sorozatunkat a Facebookon!



  • Tippek
  • Bankszámla