Egy krími tatár és a legszexibb örmény is Freddie ellenfelei között

Ha hinni lehet a fogadóirodáknak, akkor idén még arra is megvan az esély, hogy ne európai előadó nyerje a versenyt. Sokak szerint ugyanis Ausztrália az egyik legerősebb, de szintén győzhetnek az oroszok és az ukránok, ami a két ország kapcsolata miatt is nyilván izgalmas, pláne úgy, hogy az Ukrajnát képviselő krími tatár énekesnő vállaltan politikai töltetű számmal lép fel. Magyarországnak idén nagyon nehéz dolga lesz, mert hiába üti meg simán Freddie dala az eurovíziós mércét, Románia kizárásával elesünk az erdélyi szavazatoktól. Megmutatjuk melyik tíz fellépő nyerheti meg az Eurovíziót a bukmékerek szerint.

10. Douwe Bob: Slow Down (Hollandia)

A hollandok is a saját tévés tehetségkutatóikra támaszkodva idén egy countryparódiával indulnak. Valószínűleg Douwe Bob nem feltétlenül érzi, hogy a végig a kamerába mosolygós, 20 évesen öreg countryzenészek mozgását utánzós áruházi folkzene még az Eurovízió nem tud magas színvonalához képest is megdöbbentően nevetséges. Ennek ellenére a legtöbb fogadóirodánál az első tízbe várják.

9. Justs: Heartbeat (Lettország)

A lettek egyenesen a budapesti bulinegyedből importálták az énekest, aki pont úgy néz ki, mint azok a budai fiatalok, akik szeretnek Rolling Stones-pólóban szelfizni, de azért inkább techno bulikba járnak. A producerek ugyan megpróbáltak némi mai deep house hangzást vinni a dalba, de alapjaiban véve a Hearbeat is pont olyan, mint az összes többi eurovíziós dal.

8. Francesca Michielin: Nessun grado di separazione (Olaszország)

Az olaszok utoljára 1990-ben nyertek, és ez valószínűleg idén sem ismétlődik meg. A mindössze 20 éves énekesnő az ötödik olasz X-Faktort nyerte meg, és kifejezetten az Eurovízióhoz optimalizált számmal készült. A Nessun grado di separazione a társadalmi és kulturális különbségek témájával foglalkozik, de hiába van a dalnak angol címe is már, mivel olaszul van, ismét csak a világ töredékét fogja érdekelni a dalszöveg. Viszont a színpadkép egész látványosra sikerült.

7. Ira Losco: Walk On Water (Málta)

Málta azzal a ritka teljesítménnyel büszkélkedhet, hogy négyszer is volt már második, de még soha sem nyert. 2002-ben például pont Ira Loscóval lett másodikok, akit most is a mezőny elejébe várnak, de meglepne mindenkit, ha elsőként végezne. A producerek itt is megpróbáltak valami trendibb hangzást belevinni a zenébe (indokolatlan 2-stepes dobok), de mit lehet tenni, ha az Eurovízió énekesnőinek 70 százaléka valószínűleg nem hallott még Anastacián kívül más előadóról?

6. Iveta Mukuchyan: LoveWave (Örményország)

Szinte tök ugyanolyan produkció, mint a máltaiaké, csak Iveta Mukuchyant a stylistoknak sikerült olyan szuperhősnek öltöztetni, aki nem igazán szeret embereket menteni, viszont örömmel jár címlapfotózásra. A dala egyik előnye, hogy nem a refrén szövege full halandzsának hangzik. Na meg lehet az se baj, hogy 2012-ben megszavazták a legszexibb örménynek.

5. Frans: If I Were Sorry (Svédország)

Egészen elképesztő, de már tényleg ott tart a svéd popipar, hogy tudnak saját fura akcentusos alt-popot is csinálni. Mintha valami százezredik brit akcentus lenne a walesi határvidékről, miközben nyilvánvalóan nem onnan származik a srác. Frans egyébként már meglehetősen régen énekel, már 8 évesen feltűnt egy Zlatan Ibrahimovichoz írt reggae dallal, de később a válogatottnak is énekelt. Még most is csak 17 éves, de annyiszor nyertek már a svédek, hogy hazai pályán is meglepő lenne a győzelme.

4. Amir: J'ai Cherché (Franciaország)

Elképzelésem sincs miért tartják az egyik legjobbnak a francia dalt, ami talán összes eddigi dalnál is jellegtelenebb, ráadásul a szöveg egy része franciául van. Természetesen Amir is tévés tehetségkutatós énekes, de abban már akkora veterán, hogy Izraelben és francia Voice-ban is szerepelt már. Azt viszont nehéz elvitatni tőle, hogy láthatóan élvezi a színpadot és szeret fel-le rohangálni pacsikat osztogatva.

3. Jamala: 1944 (Ukrajna)

Elvileg az Eurovízió kifejezetten ellenzi a politikai állásfoglalásokat a fellépők esetében, de Jamala 1944 c. számát nem csak átengednék, de konkrétan a végső esélyesek között van. Hiába háborogtak az oroszok, hogy Ukrajna nyilvánvalóan politikai céllal küldött tatár származású krími énekesnőt a versenyre, aki ráadásul nem is tagadja mi a célja a dallal, Oroszország is kénytelen lesz végighallgatni azt a három percet, ameddig Jamala elénekli Közép-Ázsiába deportál ükanyja történetét. Ha kizárólag politikai szimpátia alapján dől el a verseny, akkor idén biztosan az ukránok nyernek. Ráadásul lehet fogadni is érdemes Jamalára, mert ugyan a legtöbb irodánál elég jó helyre tippelik van egy pár hely, ahol akár 65-70-szeres pénzt is lehet vele nyerni.

2. Dami Im: Sound of Silence (Ausztrália)

Most tényleg ne kezdjünk abba bele, hogy mi a fenét csinál Ausztrália az Eurovízión, inkább arról beszéljünk mi lesz, ha tényleg meg is nyerik. A koreai-ausztrál énekesnő szintén X-Faktor-győztes volt az ausztrál kiadás ötödik évadában, és nagyjából ennyi érdekes dolgot lehet elmondani róla. A nyitó színpadképe a nagyvárosi éjszakával egyébként egész hatásos, a dal tökéletesen illeszkedik az Eurovízió hangulatába, szóval még az is elképzelhető, hogy 2017-ben Melbourne-ben vagy Sidneyben lesz az Eurovízió.

1. Szergej Lazarev: You Are The Only One (Oroszország)

Az elmúlt pár évben Ukrajna és a homoszexuálisok jogainak folyamatos korlátozása miatt rendre kifütyülték az oroszokat, így esélyük sem volt nyerni. Idén azonban az egyik legesélyesebbnek tartják Szergej Lazarevet, aki már kiskorától kezdve színpadon volt színházban, musicalekben, tévéműsorokban, volt fiúcsapata, szerepelt celebes műsorban és nagyjából az egész életét az orosz szórakoztatóiparban töltötte. Mintha minden kötelező eurovíziós klisét elrejtették volna a dalában, és még képesek voltak olyan látványos, kreatív, és kellően giccses színpadképpel is megdobni a produkcióját, hogy ha csak ezen múlna a végeredmény, akkor az oroszok csont nélkül nyernek. 

A tradicionálisan erős popzenével rendelkező országok közül sokan szinte teljesen esélytelenek. A németek a Demóna és az Alice Csodaországban kombinációjától várják a csodát, a britek pedig talán minden idők leggenerikusabb zenekarnevével (Joe & Jake) próbálkoznak, de hát tök egyértelmű, hogy évek óta tesznek erre az egészre. Ők legalább ott vannak, miközben a norvégok és a dánok még a döntőbe sem jutottak be.

A grúzok meglepően tökösnek ható rockzenéje arra biztos jó lesz, hogy egy pillanatra visszatérjen az ember életkedve. Bulgária hosszú éve után tért vissza a mezőnybe, miután 2013-ban anyagi problémákra hivatkozva nem vállalta a versenyt. Kár volt érte, mert Poli Genova még Szófia Lady Gagájának is kevés. Litvánia teljesen súlytalan, a szerbek szintén, az izraelik indulója pedig látszólag sok Cure-t hallgathatott fiatalon.

A legbátrabb ország díját idén Ciprus nyeri, akik elsőre egy olyan igazi, bőrnadrágba izzadt here szagú, vörösboros-kólás metálbandát küldtek ketrecbe zárt dobossal meg gitárosokkal, de sajnos a refréntől kiderül, hogy csak a hard rock és a rádiós popzene egészen sokkoló ötvözetéről van szó. Az osztrákok valamiért franciául éneklő előadót küldtek, a lengyelek valami csávót Frank Zappa-jelmezben, a csehek pedig az ezredik Celine Dion-kópiát. A horvátok ugyan kitettek magukért, magasan viszik a legindokolatlanabb jelmezért járó díjat, az azeri énekesnő meg elmondhatja magáról, hogy kicsit hasonlít Kim Kardashianra.

A döntő most szombaton lesz, a Duna TV mellett a Youtube is élőben közvetíti.