Pataky Attila! Demjén Rózsi! Kormorán! Emlékszik még rájuk valaki?

Most, hogy megjelent Desmond Child Orbán Viktor kérésére írt '56-os NER-himnusza, aminek hivatalosan Egy szabad ország a címe , de mindenki csak Magyarország halszagúként emlegeti, ideje összeszedni a régi jó fideszes balladákat, mert a régi jó dolgokból azért maradt még valami, legalábbis egy-két rossz felbontású, szemcsés Youtube-videó, ha mással nem, legalább némi dokumentumértékkel.

A Honfoglalásnak volt a főcímdala Koltay Gergely (Kormorán együttes) dala Demjén Rózsi előadásában, a Kell még egy szó, ami később a Fidesz-nagygyűlések soundtrackjének állandó slágere lett. A dalnak a Kormorán-féle, női vokálos verziója talán egy kicsit azért népszerűbb volt, nekünk viszont a kevésbé ismert, Kozmix-féle lakossági house feldolgozás jobban bejön.

A Honfoglalás után jött már az első Orbán-kormány alatti kurzusfilmként a Sacra Corona, de ahogy Michael Jackson sem tudott akkorát gurítani a Bad című albumával a Thriller után, úgy a Kormorán következő filmbetétdala, a Ki szívét osztja szét sem ütött már akkorát. Nekem mégis maradandó emlék marad, ahogy a többi akkori gimnazistának is, akiket központilag vezényeltek ki a mozikba kicsit megdobni a nézettségszámot.

Az első Fidesz-kormány utolsó kurzusslágere a 2002-es kampányra készített Kitörő örömre lelj végre, Magyarország című allstar együtténeklős ballada volt, olyan közreműködőkkel, mint Pataky Attila, Vikidál Gyula, Szikora Róbert és Varga Miklós. Sokan Wermer András akkori kampánygurut és a passzív, túlságosan hátradőlős kampányt hibáztatják a választási vereségért, pedig az igazi okokat talán a következő videóban kellene keresni - a rossz minőségű kép nem vesz el, inkább hozzátesz a dal élvezeti értékéhez:

A Fidesz-körüli énekesek az ellenzéki években is szállították az aktuális kampányokhoz a mozgósító, érzelmes dalokat, a 2004-es kettős állampolgárság-népszavazásra például Keresztes Ildikó. A mozgósítás nem igazán jött be, két évvel később Gyurcsány Ferenc és az MSZP azonos című kampánydala viszont jóval sikeresebbnek bizonyult.

2006-ban ismét Demjén Rózsi szállította az aktuális hivatalos Fidesz-balladát, ezúttal a parlamenti választásra írt kampányindulót coelhói ihletésű dalszöveggel és a nyolcvanas évek közepét idéző szintifutamokkal.

2010-ben, amikor a Fidesz végül megnyerte a választást, már nem volt a pártnak hivatalos búsongós-nyálas kampánydala – talán rá sem kell mutatni az ok-okozati összefüggésre. Az országot sújtó nagy árvíz viszont remek ürügy volt egy újabb összeborulós éneklésre, amibe Varga Miklós mellé ezúttal új arcok szálltak be, köztük Ruzsa Magdi vagy a korábban is Fidesz-kampányrendezvényeken fellépő Bebe.

A hosszú kihagyás után 2012-ben a második Orbán-kormány alatt még egyszer összeállt a klasszikus Szikora-Varga-Keresztes-stb.-féle társaság is a hagyományok újraélesztésére, a Határtalan dal az összefogásért azonban – talán Pataky Attila aurájának hiánya miatt - már egyértelműen mutatta, hogy a korábbi minták kifulladtak, és ezúttal már csak egy megjegyezhető dallamot vagy refrént sem sikerült kiizzadni. Az árvíz után az újabb ürügy a határon túli magyarokkal való összetartozás kifejezése lett.

  

Ezzel le is zárult egy korszak, jött a stílusváltás és a Fidesz házi kobzosainak új generációja lecserélte a klasszikus, nagyívű, alapvetően szomorkás nemzeti giccset a teljesen debil, de legalább jókedvű dudorászásra. 2013-ban igazi zenei atombombát dobtak le Magyarországra a Bársony Bálint-Gergely Éva-féle Barackfával.  

A végeredmény annyira sokkoló volt, hogy egy jó ideig inkább nem is próbálkozott senki hasonlóval. 2016-ban pedig az '56-os emlékévre a korábbi tapasztalatokból tanulva már inkább egy külföldi, jól bejáratott nevet kért fel Orbán Viktor az aktuális kurzusdal megírására , hátha nagyobb sikerrel jár elődeinél. Desmond Child azonban hiába szerzett óriási slágereket, valójában már jó tizenöt éve nem rakott le az asztalra valódi, működő popslágert, és ez most sem jött össze.

Persze az is lehet, alapvetően nem a zenészekkel, dalszövegírókkal, énekesekkel van a baj, hanem a politikai indíttatással és tartalommal.

 (Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Demjén Ferenc előadóművész, zeneszerző Fotó: Soós Lajos/MTI)