Rá sem lehet ismerni Val Kilmerre

Nike-melegítője van, az ágy szélén ül, és hasonlít Brad Pittre. Mi az? Bármennyire meglepő, de Val Kilmer. A színész mellett a heti zenei videós összeállításunkban szerepel még egy festett Pete Doherty, egy összefirkált szőke lány, egy kissé nihilista kinézetű dán punkénekes, illetve Moby megpróbálja elmondani mennyire rossz a mai világ régi Disney-animációval.

Oneohtrix Point Never: Animals

rendezte Rick Alverson

Lehet ezek csak mi vagyunk, de mintha a főhős úgy nézne ki, mint Brad Pitt 2047-ben. Egyébként epilepsziások inkább ne nézzék meg, mert elég sokat villog benne a képernyő, ami viszont kicsit kell is hozzá, mert négy percen keresztül semmi más nem történik, csak egy Nike-melegítős öreg Brad Pitt-hasonmás ül egy motelszoba ágyán, és nem tűnik annyira boldognak. Valószínűleg azért, mert ő igazából nem is Brad Pitt, hanem Val Kilmer.

Black Kids: Obligatory Drugs

rendezte Kevin Snow, animáció Bjorn Miner

Az emberrel előfordul olyan, hogy ilyen-olyan módon feltűnik a kábítószer, legalábbis ez derül, ki a Black Kids videójából. Az már kevésbé, hogy milyen szer alatt voltak képesek összedobni egy olyan klipet, amiben voltaképpen semmi más nem történik, mint pár ember bénázik egy üres házban.

Moby & The Void Pacific Choir: Are You Lost In The World Like Me

rendezte: Steve Cutts

Ha az eddigi klipek kissé ingerszegények voltak, akkor itt a lehetőség végre valami látványosra! Régi, fekete-fehér Disney-animációban meséli el Moby és kórusa a mai világ társadalmi, szociális és mentális sivárságát, kezdve az unottan nyomkodott szmájliktól a szeméttelepen pokemonokra vadászó embertömegig. Az animáció tényleg lenyűgöző, de az üzenet talán kicsit túl szájbarágós.

Peter Doherty: I Don't Love Anyone (but You're Not Just Anyone)

rendezte: Luca Monterosso Whitmann

Szegény Pete Doherty, még akkor sem nézne ki egészségesnek, ha viaszszobrot készítenének belőle. Ezt csak azért mondjuk, mert az új klipjében voltaképpen megfestették, vagyis inkább a festést kombinálták az animációval. Az eredmény egész látványos, de Doherty még rosszabbul néz ki rajta, minta csak lefotózták volna két csík kóla után a női vécéből kijövet.

Marching Church: Lion’s Den

rendezte: Jimmy Durante

Elias Bender Rønnenfelt leginkább a dán Iceage punkzenekar frontembereként ismert, akikkel egészen torz, nyomasztó, kilátástalan hangulatú dalokat írnak. Egy ideje megcsinálta a side projectjét, a Marching Church-öt, amivel legalább ennyire nyomasztó dalokat ír, csak most már a tempót is lejjebb vitte pár szinttel. Ez a mostani videó pont arra jó, hogy egy csomó szögből és megvilágításból láthassuk, hogy a dán énekesnek mennyire jól áll a nihil, a szenvedés, a sehova se tartó szorongás.

The Flaming Lips: The Castle

rendezte: ???

Mi történik akkor, ha valaki Microsoft Paintben kezd el összefirkálni egy videót? A Flaming Lips új klipje, amiben egy lány nagyon boldogan bámul a kamerába percekig, miközben a világ legcsúnyább rajzaival próbálják feldobni a látványt. Persze, aki szereti a Flaming Lipset, annak semmi meglepő nincs ebben klipben, mert pont annyira pszichedelikus, hogy a lány még egy varázsgombát is elcsócsál valahol a videó közepén.