Senki se lepődjön meg az ízléstelenségen!

2017.11.17. 15:40

Ismét Olaszországban vette fel az új lemezét a Dope Calypso: Sarkadi Miklós, Kelemen László és Szabó Áron Vasaló triója újabb taggal bővült, az új lemez orgonafutamait nem más, mint a Moog frontembere, Szabó Tamás, MoogTonyó játszotta fel. Az albumot és a hozzá tartozó kommentárt először itt a Stenken lehet befogadni. 

A lemezbemutató koncert december 1-jén lesz a Kuplungban, másnap, december 2-án pedig a Stenk harmadik születésnapja lesz a Beat on the Bratban, ahol szintén elképzelhető, hogy fellép a zenekar valamilyen formában. 

Ez a borító: (Ahogy a közleményben írják: "A lemezborítónkat, és az egyéb grafikai elemeket is Elekes Áronnak, és Csúth Péternek köszönjük (immáron negyedszer), a videós anyagainkat meg Jakab Péternek, és Kósa Péternek (mint egy ideje mindig).")

dope calypso - chaka chaka - album art x 1500

Ez meg maga a zene: 

Ezek meg a tudnivalók róla: 

"A lemezt újfent Olaszországban vettük fel Bresciában 5 nap alatt (zsinórban harmadszor), a taljánok (Bruno Barcella, és Alessio Lonati: köszönet) megkeverték 5 nap alatt (zsinórban negyedszer), és Justin Perkins az USA-ban masterelte 2 nap alatt (zsinórban negyedszer), valamint a legjobb ár/érték arányú étel Brescia gyáripari környékén a chicken tikka + naan+ 0,66os Peroni 7 euróért az indiai büfében.

Eddig az orgonarészeket (Sarkadi) Miklós játszotta fel nagy nehezen egy maximum két ujjal (mint ugye egy 21. századi Seress Rezső), de idén velünk volt Tonyó from Moog, aki valóban tud orgonálni, ami okán sokkal több orgonatéma is van. Tetőzendő a bajt utolsó nap előhúztak egy "Sequential Circuits MultiTrak" klasszikus 80'as évek gagyi soundtrack szintetizátort a stúdióban, és gyakorlatilag az utolsó nap utolsó két órája alatt vígan teleízléstelenkedte Tonyó kicsit a biztatásunkra is a lemezt, ami lehet, pár arcot meglep, de végül is teszünk rá, nem akartunk ugyanolyan albumot, mint az előző. (Az előző az a Mau Mau volt, aminek megjelenésekor egy pokoli kocsmatúrán voltunk az együttessel.) 

A rossz hírünk: most már tudjuk, hogy van ott egy ilyen szintetizátor, szóval el lehet képzelni a következő lemezt.

Ezen felül a stúdió hozzájutott egy rakás minőségi kompresszorhoz, amivel szépen agyig is tolták a lemezt (ez is a kimondatlan alku része a stúdióval, hogy velünk nyugodtan lehet túlozni, csak az árazásban nem, legyen olcsó, és akkor jól érezhetik magukat cserébe ők is), szóval gyakorlatilag rajtunk kísérleteztek ki egy technológiai demót, ez a "kvázi 80'as évekbeli hangzás" érem másik oldala.

Már csak a gazdag mecénás hiányzik, a szupercsapat összeállt.

Aki ennél szofisztikáltabb koncepcióra vágyik, olyat is olvashat!  

Uramatyám, mégis miről szól az új Dope Calypso-album?

Mi is lenne a legfontosabb dolog a Kr.u. 2017-es esztendőből, mint hogy a Dope Calypso zenekar végre eljutott arra a pontra, amikor egész biztosan kijelenthető, hogy gyakorlatilag fogalmuk nincsen, pontosan mit is csinálnak. Még az Úr angyalai számára sem biztos, hogy gyakorlatilag sajnálatos az egész történet, tulajdonképpen vicces, enyhén szánalomra méltó, egy véletlen pop balesetről lehet-e szó, vagy ezek bármilyen fura kölcsönhatásba nem lépő, enyhén mérgező, ám mégis (feltehetően) táncolható elegyéről. Pont, mint egy kora tavaszi gázrobbanást követő kistérségi temetés, ahol a frissen hantolt sírból fürgén kikelő apróra pörkölődött halottak a Reckless Love - Night On Fire-ját dúdolva gyújtják fel a plébános lízingelt személygépkocsiját, némileg jogosan véve bosszút sérelmeikért. Zavarbaejtő. Az összes stiláris kapaszkodót kínkeserves munkával elrondítva egyetlen libafos színű díszcsík maradt a kiszolgált hadihajó karosszériáján- a galaktikus méretűre hízott eklektikus ízléstelenkedésbe vetett végtelen hit. Az új albumot (besavazva) meghallgatva szivárványszín kínai művirágból készült légkalapácsként vágja mellbe az embert az az émelyítően rokokó dalkoszorú, amely végig az anyaméh mélyéről feltörő, mosolygó, fékevesztett diszkógömb-gejzírként öleli körbe a gyanútlan hallgatót, hol szokatlan színe váltó, sziporkázó szinergia szlalomként, hol csaholó bolyhos vattacukor unikornisok által húzott, hétvégi szánkóutazásként ájulásig hajtja az érzékszervek fülledt karneváli dodzsemjét. Az éteri harmóniák önfeledt ünnepi násztánca a december 1-es lemezbemutatót követően kapható azokon az üzemanyag töltőállomásokon, ahol az öntudatba savfürdőként mártott önállósággal gondosan felvértezett jó ízlésű alkalmazottak fittyet hánynak a cég jég alól kiolvadt mamutként bűzlő, avíttas szabályainak, és mosolygós pírral orcájukon a jövő felé, ragyogó hajnalsugárban fürdőzve antennaként lökik két dolgos kezüket az Vénusz szeretethullámhosszán örökösen sugárzott bársonyos bicinium felé.

Ne maradjon le semmiről!



  • Hírek
  • Hírek