Volt idő, amikor még az összes kft. vezetője elfért egy étteremben

Kevésbé ismert rocktörténeti tények nyomában, 2. rész

F  BN19810822117
2017.12.14. 11:46

Valamikor a nyolcvanas években a KFT zenekar találkozót szervezett az összes akkor létező magyarországi kft. vezetőjével. A cégvezetők

elfértek egy étteremben. 

Ezt a történetet eredetileg a KFT együttes Wikipédia-oldalán olvastam. A Wikipédia-szócikk a zenekar és a cégvezetők közötti találkozót a nyolcvanas évek elejére teszi, de a szócikkben a találkozóról semmilyen forrást vagy hivatkozást nem találtam. Ugyanebben a szócikkben azt írják, hogy amikor a KFT zenekar 1981-ben megalakult, még nem voltak kft.-k Magyarországon.

De vajon igaz ez? És ha nem voltak még kft.-k, akkor hogyhogy mégis volt egy találkozó a nyolcvanas évek elején a Magyarországon működő kft.-k képviselőivel?

Megkerestem a KFT dobosát, Márton Andrást, aki elmondta: valóban volt egy ilyen találkozó, és tényleg elfértek egy étteremben a cégvezetők. Ugyanakkor emlékei szerint nem a nyolcvanas évek elején (ahogy az a Wikipédia-szócikkben szerepel), hanem az évtized közepe tájékán volt ez. Arra Márton még emlékezett, hogy talán a Siemens vagy a Philips képviselői ott voltak az étteremben, de beugrott neki egy másik cégnév is, a porcelánokkal, kristályokkal kereskedő Haas & Czjzek Kft. 

Mivel a pontos dátumra a KFT zenésze nem emlékezett, ezért először a magyarországi kft.-k történetének kellett utánajárnom, hátha úgy közelebb kerülök az évszámhoz. 

A korlátolt felelősségű társaságot az 1930. évi V. törvénycikk vezette be, német mintára, ezzel kiegészítve az 1875-ös kereskedelmi törvénykönyv társaságpalettáját: közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság és szövetkezet. Az előbbi kft.-törvény, illetve a kereskedelmi törvénykönyv egyes részei egészen az 1988-as társasági törvény hatálybalépéséig hatályban voltak, de egyik sem volt úgynevezett élő jog. 1945 után, a kapitalizmust mélyen megvető kommunista rendszerben ugyanis gyökeresen megváltozott a helyzet, gazdasági tevékenységet onnantól kezdve kizárólag állami vállalatok bonyolítottak le, azaz a vállalatok az államapparátus részei voltak.

1972-ben a pénzügyminisztériumban hoztak egy rendeletet „a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról”. Ezzel lehetővé vált, hogy félig-meddig állami kft.-k alakuljanak, de csak akkor, ha abban külföldi résztvevő van. Így oldották meg, hogy magyar-külföldi vegyesvállalatok alakulhassanak. Persze korlátozások azért voltak, a külföldi tulajdon mértéke például egy időben nem haladhatta meg a 49 százalékot. 

1974-ben alakult meg az első ilyen vegyesvállalat, tehát az első kft.

Ez volt a Sicontact Kft., a mai magyarországi Siemens-érdekeltség jogelődje. Találtam egy 1987-ben készült interjút Kádár Attilával, a Sicontact vezetőjével, aki elmondta: legalább két évig tartott, amíg a rendeletek, a szabályozott és szabályozatlan területek között eligazodott egy 15 fős stáb, míg végül 1974-ben ötmillió forintos törzstőkével létre tudták hozni a kft.-t. A Sicontact kezdetben szervizszolgáltatóként, később kereskedelmi jogosítvánnyal is bővülve támogatta a Siemens anyacég Magyarországgal folytatott kereskedelmét.

Amikor ezt megtudtam, és Márton Andrást újra felhívtam, beugrott neki, hogy valóban, a Sicontact Kft. képviselője ott volt az étteremben, erre emlékezett ő Siemensként. Márpedig a Siemens Kft. 1990-ben alakult meg a Sicontact Kft. kivásárlása révén, tehát a találkozó egészen biztosan 1990 előtt volt. 

Időközben azt is sikerült megtudni, hogy 1974 és 1983 között csak 21, a rákövetkező három évben pedig további 45 vegyesvállalat alapítását engedélyezte az állam. Ez két dolgot jelent a KFT-sztori szempontjából:

  • Amikor 1981-ben a KFT zenekar megalakult, akkor már igenis léteztek korlátolt felelősségű társaságok Magyarországon, még ha félig állami tulajdonúak is voltak ezek.
  • A nyolcvanas évek közepén már több mint félszáz vegyesvállalat működhetett, bár ezek egy jelentős része valószínűleg rt. és nem kft. volt. 

A kft.-k és az rt.-k újkori magyar történetében az első jelentős áttörést 1987, a spontán privatizáció korszakának kezdete hozta. A szocialista kormányoknak ekkor ugyan nem volt privatizációs politikájuk, de már megengedték a magángazdaság terjedését. Örömmel vették, hogy külföldi befektetők jönnek az országba, és vagy kivásárolnak állami vagyont, vagy vegyesvállalatokat hoznak létre. Ekkoriban született meg egy olyan jogszabály, ami már lehetővé tette, hogy jogi személy részvétele esetén már magánszemélyek és magántársaságok is részt vehessenek részvénytársaságok és kft.-k alapításában, de még ekkor is csak állami jelenlét mellett. 

Végül az 1988-ban megalkotott gazdasági törvény már szakított az állami részvétellel, és lehetőséget adott bárkinek arra, hogy kft.-t vagy rt.-t, esetleg betéti társaságot alakítson.

1988-ban a KSH adatai szerint 450 kft. működött az országban.

Ez nem olyan sok ahhoz képest, hogy 2016-ban már közel 400 ezer. De a történetünk szempontjából ez a 450 is sok, ennyi cégvezető nem fért volna el az étteremben. Az biztos, hogy a találkozó az Erkel Színházzal szemben található, azóta már megszűnt japán étteremben volt.

Márton visszaemlékezése szerint ekkor a zenekar menedzsere az azóta elhunyt Erkel András volt. A dobos úgy emlékszik, hogy amikor a találkozóra sor került, akkor még nem jelent meg az Ég és Föld című albumuk, amit 1987-ben adott ki a Hungaroton. Sőt, a találkozót eleve azért szervezte az együttes, hogy a lemezhez szponzort találjanak. Tehát valamikor 1988 előtt, de 1985 után történt ez. Arra emlékszik még Márton, hogy a Sicontact Kft. és a porcelánokkal, kristályokkal kereskedő Haas & Czjzek Kft. is képviselte magát, de a többi résztvevőre ennyi év távlatából már nem emlékezett. 

Kérésemre Márton András átnézte a zenekar régi papírjait, hiába. „Nem kizárt, hogy egyszer előkerül, de a régi papírok között most nem akadtam rá. A naptáramban annyit találtam, hogy 87. 04. 14-én kedden 11-kor volt valamilyen találkozó a Japán étteremben. Szerintem ez lehetett az" – írta végül.

És valóban, a fenti tények ismeretében a találkozó lehetett 1987-ben, hiszen akkor még tényleg elférhettek a magyarországi cégek képviselői egy étteremben. 

Sorozatunk első részében arról írtunk, hogy az Edda alapító-basszusgitárosa egy nő volt. 

Borítókép:  Laár András gitáros énekes és Márton András dobos a KFT koncertjén az óbudai Hajógyári-szigeten 1981 augusztusában. Fotó: Benkő Imre / MTI.

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!