Egy Rejtő Jenő-i alak a magyar rock kedvenc háttérembere

Sztoriválogatás Bálint Csaba A Nemes című könyvéből

23
2020.04.04. 20:55
Nagy Feró már a nyolcvanas években élő legendaként emlegette, Benkő László szerint a hazai roadszakma főnöke és apukája, akinek tanítani lehetne az életét. Testközelből nézte végig a magyar rock legmeghatározóbb évtizedeit, és ha kellett, az öklével védte az igazát, vagy az éppen fellépő zenekar testi épségét. Nemes Lászlóról a Rockmúzeum elnöke, Bálint Csaba írt könyvet.

„Nemes László a roadok roadja. (...) Tisztelet és szeretet veszi körül mind a roadszakma, mind a zenészek körében. Túlzás nélkül járna neki egy Kossuth-díj a munkásságáért” – kezdi a magyar rocktörténet legendás (és legendásan sokat üvöltöző) technikusáról, Nemes Lászlóról szóló interjúkötetét Bálint Csaba. “Egy olyan világ élő csúcsa, ami már majdnem elmúlt, de még köztünk járnak a hősei. Még a vele egykorúak is nagy tisztelettel Lacibácsizzák” – mondja Nemesről az Indexnek a Rockmúzeumot működtető egyesület elnöke.

Nemes László már a hatvanas évek óta jelen van a hazai rockéletben, sok-sok megkerülhetetlen lemez és koncert hangmérnöke, illetve hangosítója volt az elmúlt évtizedekben. Hangmérnöki tevékenységét Fenyő Miklós Hungaria előtti zenekarával, a Syconorral kezdte (amelynek egyik alapítója), műszaki mindenesként ott volt a Hungaria indulásánál (a könyvből kiderül: Fenyő ragaszkodott az ékezet nélküli alakhoz, ez a változat szerepel többek között a Koncert a Marson, a Rock'n'Roll Party és a Hotel Menthol borítóján is), majd a Neotonhoz került, az LGT technikusaként eljutott az angliai Great Western fesztiválra, a Skorpióval Amerikába, a sikerei csúcsán járó Omegával pedig körbeturnézta Európát, majd a rendszerváltást követően hosszú éveket töltött a Republic és a Beatrice mellett is.

Közben, 1979-ben Kóbor Jánossal megépítette az ország első privát stúdióját, az Omega Stúdiót, ahonnan – a névadó zenekar lemezei mellett – olyan anyagok kerültek ki, mint a Hungaria Rock & Roll Party és Hotel Menthol című albumai, a P. Mobil 1981-es debütje, a Mobilizmó, valamint a KFT 1982-es bemutatkozása, a Macska az úton. Nemes hangosította a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vígszínházas előadásait, illetve az ő nevéhez köthető az egyik első magyar koncertlemez, az 1972-es, eredetileg alumíniumtokban megjelent Élő Omega is. (Az első magyar koncertlemez a Metro Egy este a Metro Klubban című albuma 1969-ből.)

A P. Mobil 1981-ben az Omega Stúdióban: Schuster Lóránt, Tunyogi Péter, Kóbor János, Zeffer András és Nemes László.
A P. Mobil 1981-ben az Omega Stúdióban: Schuster Lóránt, Tunyogi Péter, Kóbor János, Zeffer András és Nemes László.
Fotó: Rockmúzeum Archívum

“A 2000-es években egy kimutatásban foglalkoztak azzal, hogy melyik hangmérnök munkájából adtak el a legtöbbet, hát én jöttem ki győztesen” – teszi hozzá a könyvben Nemes, aki buherált cuccok szakértőjéből lett a magyar hangosítási ipar egyik megteremtője, több ma is aktív hangtechnikus és hangmérnök első mestere, példaképe. 

Maximalizmusát és szakértelmét a zeneipar is elismerte: a 2017-es Fonogram-gálán életműdíjjal jutalmazták – gyerekkori cimborája, Fenyő Miklós mellett. “Én jobban örültem az övének, mint a sajátomnak. Ilyenkor mindig megjelenik előttem az a tizenéves srác öltönyben, aki forrasztópákával forrasztgatja a Boschban a szalagos magnóból eszkábált visszhangot” – emlékezik vissza Fenyő a kötetben.

Noha Ómolnár Miklós 1987-ben megjelent, magyar roadokról szóló könyvében, A rock napszámosaiban külön fejezetet kapott, Bálint Csaba, a Rockmúzeum elnöke nemrég saját könyvet szentelt neki. Cikkünkben A Nemes címmel megjelent, egyszerre szakmázós és sztorizós interjúkötet legjobb történetei közül válogattunk.

Azok a legendás üvöltések

Nemes László nem szerette véka alá rejteni a véleményét. Fenyő Miklós szerint egyenesen megőrült, ha valami nem tetszett neki, és olyankor vörösre üvöltötte a fejét. (Csak egy példa: “Kikérem magamnak, hogy ezt a szart csináljátok!”).

A Fater az egyik legnagyobb élményem volt a zenekarban. Mindenkivel ordított, hogyha baja volt. Mindenkit, de szó szerint mindenkit elküldött a picsába

– idézi fel a könyvben a Republic gitárosa, Patai Tamás is, aki 1991-ben örökölte meg Bali Imre helyét a zenekarban. A zenész ennek érzékeltetésére egy konkrét esetet is felidéz: “Szigetváron, a várban játszottunk, és zuhogott az eső, de annyira, hogy be akartuk fejezni a koncertet, mire azt üvöltötte a Fater: »Amíg az én cigarettám ég, addig nem esik az eső! Csürhe!« Mi voltunk a csürhe.

Nemes egyébként óriási bagós hírében áll még ma is, csúcsidőszakában napi négy doboz cigarettát is elszívott, ezért amikor itthon kitiltották a dohányzást a szórakozóhelyekről, át akart költözni Erdélybe. Szintén egy Patai-történet: “Abádszalók, szabadtéri színpad. Korábban érkeztünk, dög meleg nyár, az egész zenekar elment a Faterral a Tisza-tóba fürödni. (...) És akkor Fater úszik, cigi a szájában, mellúszás, és van nála egy nylonszatyor is. Fújja közben a füstöt. Fater, mi van a szatyorban? »Cigi, meg öngyújtó.« Mondom, há de mér viszed be? »Mér, látsz bent trafikot?«. Ez nagyon beégett a winchesterbe, a mai napig emlegetjük.”

Nemes László az Omega Stúdióban (1979)
Nemes László az Omega Stúdióban (1979)
Fotó: Rockmúzeum Archívum

Fenyő Miklós egy másik esetet is felidéz: “Mindenkivel üvöltözött. Egy alkalommal majdnem agyonverte a műsorba beépített konferansziét is. Képesi Józsi (sic) bácsi, aki egy igen jó szinkronszínész volt, be volt építve a műsorba, meg volt beszélve, hogy úgy jön be, mint az akkori, úgynevezett felnőtt társadalom képviselője, aki megpróbálja leállítani a koncertet, palávert csinál a színpadon, mintha egy gondnok lenne. De a Laci valamiért nem volt ebbe beavatva. Ő a nézőtér közepén ült, és akkor az még természetes volt, hogy a zenekari roadok egyfajta védelmi funkciót is ellátnak koncert közben. Képesi Józsi bácsi bejött tehát koncert közben a színre, belekezdett a megbeszélt koreográfiába, Laci meg azonnal felugrott a színpadra, hogy lerántsa, és elkezdte szerencsétlent ütlegelni.”

Bárkit lepofozott a színpadról

Nem Képessy József (többek között a Szomszédok Klamár ura) volt azonban az egyetlen, akivel Nemes összetűzésbe került: egy 1975-ös Skorpió-koncert végén leütötte a balatonlellei szabadtéri színpad igazgatóját, amiért nem engedett ráadást, “egyszerűen lekapcsolta a villanyt”. Az incidens miatt az ORI ugyan három hónapra eltiltotta, ő azonban elnézést kért az igazgatótól, akivel hamarosan összebarátkoztak.

“Hát igen, Aratót lepofoztam a színpadról” – ismeri el ugyanebben a fejezetben Nemes. 1983 januárjában a Skorpió az 1969-es Woodstock zárónapján is fellépő Ten Years After frontembere, Alvin Lee előtt játszott a BS-ben, ahol Arató András volt a konferanszié. “Lement a Skorpió, de az angoloknak nem akaródzott rögtön feljönni. Szólt a háttérzene, Alvin Lee meg csak nem jön. Erre Arató bemondja, hogy »Ezek a magyar roadok milyen lassúak, hogy ennyi idő alatt nem tudtak elkészülni«. Dugig teltház volt, felmentem, levertem, de mentségemre legyen mondva: ki is vonszoltam a színpadról.” Az incidens miatt Nemes írásbeli figyelmeztetést kapott, Aratót pedig egy időre eltiltották a műsorvezetéstől.

Marton László egy életre megharagudott

Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, propagandisztikus kisregényét Pós Sándor gyúrta musicallé Presser Gábor zenéjével és Adamis Anna dalszövegeivel. A rendezést a fiatal Marton Lászlóra bízták, majd a darabot 1973 márciusában mutatták be a Vígszínházban, ahol Nemes hangosított.

“Nagyjából 50 előadást élt meg a Popfesztivál, közben az LGT élőben adta a helyszínen a zenei alapot. Balázs Péter mondott egy szöveget benne, szó szerint nem emlékszem, de arról volt szó, hogy esett az eső, és az elektromos hangszórók mind beáztak. Elektromos hangszóró? Ilyen kifejezés nincs, a szakmában meg pláne nem. Minden hangszóró elektromos.”

Nagyon baszta a csőrömet, egy próbán odamentem Marton Lacihoz, és mondtam neki, hogy ezt ki kellene javítani. “De ezt Déry Tibor írta, abba nem lehet belejavítani.” Déry Tibor előtt le a kalappal, jó darabot írt, nem kell neki ehhez a szakmához érteni, de ez a szöveg “osztályidegen”.

Mivel Marton nem volt hajlandó átírni Déry szövegét, Nemes egyenesen Balázs Péterhez fordult, akit aztán sikerült is meggyőznie arról, hogy a színpadon ne használja Déry szakmaiatlan, röhejes kifejezését. “Marton egy életre megharagudott ezért rám, hogy hogy merek én egy rendező dolgába beleszólni és egy nagy írót átjavítani. Én meg azt gondoltam, hogy a nagy író megköszönte volna, ha tudja.”

Deutsch csak egy beszédhibás hülyegyerek volt

Nemes László a zenekarok koncertjei mellett politikai rendezvényeket is hangosított. Korán felfigyelt a Fideszre, bár ez csak egy véletlen találkozásnak köszönhető a Kertészeti Egyetem Klubjában. “A KEK-en volt valami bulink, jön a Turbók (János; 1971-től a klub főszervezője) a buli végén, hogy: »Nem tudnátok itt hagyni a cuccot? Van itt egy politikai csoportosulás, valami Fidesz.« Jó, akkor jövök. Ott volt Orbán Viktor, Ungár Klára, Fodor Gábor, Deutsch Tamás, az akkori hangadók. Utóbbi elég hülyegyereknek tűnt, és még beszédhibás is volt, alig lehetett érteni, mit mond. Egyébként tetszett az akkori mondanivalójuk, gondoltam, segítek nekik. Fiatalabbak voltak, odamentem hozzájuk a büféhez.

Szervusztok fiatalurak, én csinálom a hangot, és szeretnék valamit mondani, vagy tanácsolni. Amit értek belőle, az jó, az tetszik, de a többit nem lehet érteni, akárhogy figyelek, szófoszlányok vannak, mert beszédhibásak vagytok mindannyian. Pedig annyira drukkolnék nektek. Javasolnám, hogy menjetek el beszédtechnika tanárhoz.

Mire a Deutsch: »Na, jóvan öreg, ne fárassz, húzzál el, nekünk itt fontosabb dolgokat kell megbeszélnünk.« Jó. Pakoltam le a végén, odajött az alacsonyabbik: »Bocsáss meg a társaim modortalanságáért, de én kíváncsi lennék erre a beszédtechnika tanárra.« Javasoltam neki, hogy merre keresgéljen. Ő volt az Orbán Viktor. Köszönte szépen.”

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a Fidesz Kossuth téri nagygyűlését hangosította. “Valamelyik barom kitalálta, hogy ébresztőt kell fújni a kormánynak, és kihirdették előtte, hogy mindenki hozzon egy vekkert. Én nem tudtam róla, hogy ez lesz. Valamelyik szónok belekezdett, hogy mindenki vegye elő a vekkerét. Az öregasszonyok elővették, de nem lehetett abból semmit se hallani. A végén mondom Kubatovnak, hogy ha szólnak, akkor bevetem a Pink Floyd vekkerét. Üvöltöttem, hogy: »Eltakarodtok a picsába! Aki egy rendezvényt sem tud megszervezni, az ne akarjon kormányozni!« Utána szóltak, hogy többet nem kell Fidesz rendezvényre jönnöm.”

Az évek során Nemes László politikusként is kipróbálta magát. “Voltam a XXIII. kerületi MIÉP elnöke is, majd Pistabácsi kizáratta az egész kerületi csapatot a pártból, velem az élen.” Nemes MIÉP-es karrierjével és a Csurka Istvánhoz fűződő viszonyával a könyv egy külön fejezete foglalkozik.

Áldott jó ember, de Kossuth-díjra nem vágyik

Nemes László jelenleg a Rockmúzeum technikusaként önkénteskedik. “Közel lakik, lehet fejleszteni a cuccot, már egy kis kuckója is van, ahol éjjel-nappal bütyköl valamit” – mondja az Indexnek Bálint Csaba, aki korábban a magyar rock talán legnagyobb hatású alakjáról, Radics Béláról, illetve Miklóska Lajosról, a Beatrice legendás gitárosáról is írt már könyvet.

És hogy tényleg annyit üvölt-e mint ahogy a könyvben megszólalók (Fenyő Miklós, Frenreisz Károly, Benkő László, Nagy Feró és a többiek) állítják?

Káprázatos rejtői alak. Persze, hogy üvölt. Valahogy engem nem talál meg pacekba, de volt már, hogy nem voltam ott és akkor azt üvöltötte velem kapcsolatban, hogy "NEHOGY MÁR A JOGÁSZ MONDJA MEG, HOGY HOVÁ TEGYÜK A KONNEKTORT!" Laci közel sem egy meghunyászkodó alak, mégis köztünk nem alakulnak ki üvöltözések. Azt teljes nyíltsággal szarja le, hogy én vagyok a múzeumot működtető egyesület elnöke. Kérni lehet tőle, a racionális gondolkodására hatva el lehet érni nála dolgokat, de utasítani képtelenség. Én is tisztelem, és meglepő módon a maga módján ő is elismer. Legalábbis ezzel a kis elmélettel hízelgek magamnak… De mindenki mással üvölt, mint a fába szorult féreg. Egyébként egy áldott jó ember. A cipője mellett jár a kisnyugdíjas lét közepette, mégis a gatyáját odaadná bárki rászorulónak.

Bár a kötet szerzője szerint a munkásságáért akár Kossuth-díjat is érdemelne, Nemes nem feltétlenül vágyik erre az elismerésre. “Talán el se fogadnám. Kossuth Lajossal van bajom. Minden utca róla van elnevezve. (...) Szerintem rengeteget ártott az országnak, majd mikor beütött a baj, akkor kinevezte Görgeyt, lelécelt és kintről visszakiabált. Görgey jó döntést hozott, mikor letette a fegyvert, magyar életeket mentett.”

Nemes persze szakmai meglátásokkal is hozzá tud járulni a Kossuth-kultuszhoz: a legenda szerint Kossuth az 1848-as toborzó körútjának első állomásán, Cegléden mondott beszédével több ezer embert nyert meg a szabadságharcnak, szerinte azonban erősen kétséges, hogy valóban annyi ember hallotta (legalábbis értette) volna a szavait. “Elmentem kipróbálni, mit hallhatott abból bárki is. Bekiabáltam a teret, és nem úgy szólt, hogy azt hallhatta volna a tömeg. Még ha nagyon jó hangadottságú is volt, akkor sem.”

Bálint Csaba A Nemes című könyve a Rockmúzeumot működtető MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület gondozásában jelent meg. A múzeum zárva tartása miatt az interjúkötetet a rockmuzeum@gmail.com címen és a budapesti Rockdiszkont webshopjában lehet megrendelni.

Ne maradjon le semmiről!

Borítókép: Nemes László. Fotós: Vértes György  

Soha nem látott fejlesztések, vagy hatalomátvétel?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!