Pink Floyd: hogyan alakíthatod át az égzengést?

2021.02.19. 14:52

A Pink Floyd Delicate Sound Of Thunder című koncertalbumának háromlemezes, díszdobozos vinyl kiadása olyan, mint egy márvány emléktábla, amit nem a falra rakunk, hanem a lemezjátszóra, vagy esetleg a vitrinbe. 

Más rituálék nem szükségesek ahhoz, hogy megidézzük 1988 augusztusát, amikor is a Long Island-i Nassau Coliseumban öt estén keresztül a Pink Floyd nemcsak azt bizonyította be, hogy a villanykörte öltöztet (lásd a lemezborítón villanykörtés kabátban pózoló fickót), hanem azt is, hogy kellő kreativitással áram nélkül is felfénylenek az izzók. Ne gondoljuk azt, hogy a Pink Floyd 1988-as turnéjához egy mozgó atomerőművet építtetett, a fényeket és a hangokat a dalokban rejlő kreatív energiák hozták működésbe. Hívhatjuk ezt mennydörgésnek, ők is így hívták, de valójában a dolog az, ami: Pink Floyd Roger Waters nélkül. 

Mondhatnánk azt is, hogy Waters nélkül a Floyd önmaga tribute zenekara, de a dolog ennél bonyolultabb.

Például ott van David Gilmour is, aki a zenekar szólógitárosaként, részben hangjaként Waters mellett hasonló pozíciót töltött be a kollektívában. Sőt a zenekar háromnegyede játszott ezeken a bizonyos koncerteken, még ha abban is van némi igazság, hogy amiket az 1988-as felvételeken hallunk, azok inkább előadások, mintsem koncertek.

Talán a biztosra menő, számos session zenésszel és vokalistával feldúsított hangzás miatt érzik sokan, hogy ez nem más, mint vérprofi biztonsági játék? A Delicate Sound… az A Momentary Lapse of Reason afféle promólemeze, egy best of műsor mellett, de igazságtalanok lennénk, ha nem adnánk meg az esélyt a Gilmour vezette Pink Floydnak, hogy tovább gondolják, árnyalják, tágítsák azoknak a daloknak a horizontját, amelyeknek létrejöttében nekik is hasonlóan fontos szerepük volt, mint Watersnek. Persze, polírozottabb a hangzás, dúsabb a vokál, Guy Pratt basszusgitárja, pattogóbb, virgoncabb, de a régi dalok dinamikája alapvetően  nem változott, a Pink Floyd nem lett zenés kirakat.

Világnézeti kérdés, hogy egyesek szerint a sok vokál miatt elvész a természetes Pink Floyd-hangzás, de legalább annyian vannak, akik ezt a sondot ugyanúgy érvényesnek gondolják.

A lemez érett, professzionális, remekül hangszerelt munka, és akár hogy is, de afféle referencia anyag lett belőle, ami megmutatta: hogyan lehet egy giga produkciót, ilyen magas szakmai nívón színpadra állítani.

Az album sorlemez értékű kiadvány, akárhogy is, ez az első önálló koncertlemeze a zenekarnak. A kevésbé ismert Is There Anybody Out There? The Wall Live 1980–81 című élő albumukat csak 2000-ben publikálták, és persze az Ummagumma is tartalmazott élő felvételeket, de az egy öszvér dupla lemez volt, csak az egyik korong tartalmazott koncertanyagot (ezeket 1969. április 27-én, a birminghami Mothers Clubban, valamint május 2-án a Manchester College of Commerce-ben rögzítették), míg a második korongon mind a négy zenész kapott egy negyed oldalnyi lehetőséget, hogy párbeszédet folytasson a démonaival. 

Szóval, az Delicate Sound Of Thunder eredeti anyagának helyreállítása. A 23 számból álló tripla album 9 olyan dalt tartalmaz, amelyek nem jelentek meg 1988-ban. 

A gigászi hosszú lemez nemcsak a gyűjtők számára kötelező darab, hanem azoknak is, akik meghitt viszonyban vannak a prémium popzenével,

és teljesebb képet szeretnének kapni a Pink Floyd hetvenes és a nyolcvanas évekbeli munkásságáról, különös tekintettel a Momentary Lapse of Reason-re, a The Dark Side Of The Moonra, Wish You Were Here-re, és a The Wall-ra. A visszaemelt dalokkal megvalósult az eredeti alkotó szándék, látható, élvezhető a koncert szerkesztésének íve, a kihagyásos 1988-as dupla album innen már inkább csak afféle szellemi talajminta volt a nyolcvanas évek végének kőzetlemezeiből. 

A zenekar nagyon egyben volt, akkor már egy éve, a Momentary Lapse Of Reason 1987-es megjelenése után színpadra állították a műsort. A koncert nyitó tétele a Shine On You Crazy Diamond, ami után eljátsszák szinte a teljes Momentary-t, igaz ebből a blokkból kiemelik a One Slipet, ami átkerült a második nagy egységbe. Aztán a műsor következő részében a hetvenes évek magaslati pontjain lesz a fókusz, blokk a One Of These Daysszel, (Meddle, 1971) indul, aztán itt a Time, a Money, az Us and Them, és szinte a teljes Wish You Were Here (1975) album kivéve a Have A Cigart, és a The Wallból is kapunk némi ízelítőt (Another Brick In the Wall Part 2, Comfortably Numb, Run Like Hell. Szóval, kihagyták az Animals dalait, ami azért is meglepő, mert 1977 óta a zenekar címerállata lett az album coverén lebegő disznó. 

A koncertek kísérletek voltak arra, hogyan lehet megfelelő sorrendbe állított villanykörtékkel, lámpákkal, és hangok előállítására alkalmas eszközökkel égzengést reprodukálni. A Pink Floyd ehhez a kreatív energiáit földelte le, nagyon is meggyőző módon. 

  • Pink Floyd
  • Delicate Sound Of Thunder 
  • 3 lemezes vinyl kiadás 
  • Warner

23 szám



  • Tippek
  • Lakáshitel