Nem jó a hangfal elé állni

2009.08.15. 09:48 Módosítva: 2009.08.15. 14:25
Az Index fesztiválblogja

Aktuális

 
A fesztiválról
The Offspring, Fatboy Slim, Placebo
Tovább »
Napijegy
10000 Ft
Bérlet
30000-45000 Ft
Sátorozás
van, bérlettel ingyenes
Sör
480 Ft
Lángos
500 Ft
 

Halláskárosodás mellett vérnyomászavarokat, ingerlékenységet és emésztési zavarokat is okozhat a túl hangos zene, de rendszeresség is kell a tartós ártalmak kialakulásához. A vadabb teóriák szerint légmell is létrejöhet a hangos zene miatt. A hangot évtizedek óta használják fegyverként is, a misztikus infrahang pedig természetfelettinek hitt jelenségekért is felelős lehet.

Érezte már úgy egy dübörgő hangfal előtt állva, hogy a basszus berezgeti a mellkasát és a szíve majd kiugrik a helyéről? Hallott tompán és csengett már a füle egy hosszú szigeti nap után, amikor a csendes szobában aludni tért? Nyugodjon meg, ezek csak átmeneti kellemetlenségek. Legalábbis akkor, ha nem teszi ki magát rendszeresen hangos zenének.

A zene nem zaj

A hang orvosi értelemben a hallószervben hangérzetet keltő inger, fizikai értelemben pedig valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, illetve e rezgés hullámként való továbbterjedése. A rezgés frekvenciáját – vagyis a rezgéshullámok egységnyi idő alatti bekövetkezését – hertzben mérik, nagyjából 20 hertz és 20 kilohertz közé esik az emberi fül számára hallható hangtartomány. 20 hertz alatt infrahangról beszélünk, 20 kilohertz fölött pedig ultrahangról. A magasabb hangoknak nagyobb a frekvenciájuk, és az életkor előrehaladtával az ember egyre kevésbé hallja meg ezeket a hangokat.

etlive1 hr

Egy hang kellemetlen színezete a frekvenciájától és az intenzitásától is függ, de általában igaz, hogy a magasabb hangokat kellemetlenebbnek érezzük: egy gyenge, de nagy frekvenciájú zaj lehet annyira zavaró, mint egy erős, de alacsony frekvenciájú. És extrém eseteket leszámítva mindig szükséges rendszeresség is ahhoz, hogy kialakuljon valamilyen negatív élettani hatás, károsodás. „Ha elsütnek egy puskát a fülem mellett, rögtön megsüketülök, de aztán a hallásom visszatér. Ha évekig élek valamilyen enyhébb, de zavaró zajban, lehet, hogy nem úszom meg ennyivel” – magyarázza dr. Martin János, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Zaj-, Rezgés- és Világítástechnikai Laboratóriumának osztályvezető főorvosa.

Nem mindegy az sem, hogy zenét hallunk vagy zajt. „A zajnak vannak a vegetatív idegrendszerre kifejtett hatásai, de ha kapcsolódik hozzá egy informatív tartalom, akkor ez a hatás kevésbé, vagy akár egyáltalán nem kifejezett” – mondja Martin. A zaj, azaz a különböző rezgésszámú és erősségű hangok rendszertelen keveréke tehát rosszabb. A dr. Dési Illés szerkesztette Népegészségtan című szakkönyv szerint is fárasztóbb a zaj a szervezetnek, különösen, ha intenzitásában is változik és gyakran megszakad, és az sem mindegy, hogy mikor ér bennünket a zajinger. Gondoljanak csak az éjszaka közepén megszólaló autóriasztóra.

Légmellet kapni léggitározva

A Szigeten viszont nemcsak zenét, hanem zajt is kap az ember bőven, főleg amikor a színpadok között mászkál vagy amikor a szigetes tömeg zaját kénytelen hallgatni. Az említett vegetatív idegrendszeri hatás több módon is jelentkezhet: megnőhet a vérnyomás, de a zaj kihathat a gyomor-bél traktus működésére is, fokozhatja az anyagcserét. Az agy sem ússza meg: a hosszan tartó zaj ingerlékenységet és idegkimerültséget válthat ki, illetve alvászavarokat és munkateljesítmény-csökkenést okozhat – a Sziget alatt ez utóbbi két hatás jó eséllyel amúgy is jelentkezik, a zajártalmak csak fokozhatják ezeket.

DKOKO20090812314

A hang okozta hosszú távú károsodások első jele az átmeneti halláscsökkenés, ami csendes körülmények között fokozatosan visszatér. Ha a káros hanghatásnak hosszabban és rendszeresen ki van téve az ember, kialakul a maradandó, majd a foglalkozási nagyothallás. Kezdetben csak izoláltan jelentkezik halláscsökkenés a 4000 hertz körüli frekvenciatartományban, később a hallásküszöb még magasabb szintre emelkedik – írja a Dési-könyv. Martin szerint nem jellemző, hogy a zeneiparban dolgozók ilyesmivel küzdenének, szóval az alkalmi koncertlátogatóknak sem kell tartaniuk attól, hogy tartósan megsüketülnek, mert ahhoz nagyobb rendszeresség kellene. De aki átmeneti zavarokat sem szeretne, inkább ne álljon közvetlenül a hangfalak elé.

Ez azért sem ajánlott, mert az emberi test mint közeg vezeti a rezgéseket, és a rezgések vibrációs ártalmakat is okozhatnak. A hangos basszus kisebb kényszerrezgésekre késztetheti a szerveket és fejfájás, szédülés, vérnyomászavarok alakulhatnak ki. Ennél komolyabb vibrációs bántalmakra csak azoknak kell számítaniuk, akik rezgést keltő munkagépekkel dolgoznak. Persze azért akadnak vadabb orvosi elméletek, például amit a brüsszeli akadémiai kórház orvosa, Marc Noppen talált ki pár éve.

Noppen szerint a basszus vibrációja miatt sérülhet a tüdő, és ez légmellet okozhat, ami igen fájdalmas betegség: levegő kerül a mellhártyaüregbe, a tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik, és ez többnyire orvosi beavatkozást kíván. Noppen 2004-ben négy esetet írt le (fiatalokat, akik metálkoncert után lettek rosszul), de azóta más országokban dolgozó kollégái jeleztek neki hasonlókat. Az összefüggés még nem bizonyított, de lehet alapja, szóval ha azt érzi, hogy a mellkasa rezegni kezd a hangfal előtt, inkább lépjen hátrébb.

Kalózűzés hanggal

Többek között a zenei tapasztalatok miatt ötlött fel hadiipari mérnökök fejében a gondolat, hogy a megfelelő módon gerjesztett hang fegyver is lehet. Akusztikus fegyverek (más néven szónikus fegyverek, hangfegyverek) fejlesztésével több országban is foglalkoztak a múlt század második felében. Állítólag a Szovjetunióban is folytak ilyen fejlesztések, de erről gyakorlatilag nincs publikus szakirodalom. A napjainkban bevetett akusztikus fegyvereket elsősorban az Egyesült Államok használja.

Mivel a gyilkolásra léteznek egyszerűbb eszközök, az akusztikus fegyvereket nem halálos fegyverként használják, leginkább tömegoszlatásra, zavargások kezelésére és békefenntartó műveletekben. Ezeknek az eszközöknek nagy előnye, hogy a segítségükkel viszonylag könnyen és jól kontrollálható módon (legalábbis a könnygáznál jóval pontosabban) lehet biztonságos zónákat kialakítani vagy kivonni a forgalomból a rendbontókat, ráadásul a hangok nem szennyezik a környezetet.

Először a hallható hang tartományában folytak akusztikusfegyver-kutatások, 1941-ben például egy 37 kilowatt teljesítményű szirénával 460 hertzes alacsony frekvencia mellett már 137 decibeles hangnyomásszintet értek el 30 méteren – írja a Hadtudomány szakfolyóirat vonatkozó cikke. 120 decibeles hangnyomás már diszkomfortérzetet kelt az emberben, a fájdalomküszöb 140 decibel körül található, és ekkor már maradandó sérülés is könnyen kialakul pár másodperc alatt. 160-nál szakad a dobhártya, 200-nál reped a tüdő. Eddig viszont általában nem mennek el a fegyverek, már csak azért sem, mert a hang intenzitása a távolság négyzetével fordított arányban csökken.

hangfegyv

Az egyik fejlesztési irány az örvénygyűrűket lövő fegyveré. Az eszköz egy töltetkamrába zárt gázt használ arra, hogy sorozatos robbantásokat idézzen elő, ami hangos örvénygyűrűket kelt. „A kialakuló örvények nagy stabilitású, bizonyos merevséggel rendelkező képződmények, amelyek akár több tíz méterre is eljuthatnak, és az útjukba tett gyertya lángját könnyedén eloltják” – írtja a Hadtudomány. „Az örvénygyűrű-generátorok hatása tovább növelhető, ha a gázgyűrűkbe valamilyen irritáló anyagot (könnygázt, nagyon finomra őrölt borsot, stb.) juttatnak.”

Egy másik sikeres kísérlet a San Diego-i American Technology cég által fejlesztett puska, ami nagy intenzitású hangot „lő” ki. A fegyver egyméteres, négy centi átmérőjű műanyagcsövében egy sor piezoelektromos lemezt helyeztek el, amelyek mindegyike kisebb hangszóróként működik. Ha a cső hátsó végében elhelyezkedő lemez elektromos jelet kap, megfeszül és hangimpulzust indít el a csőben. Amikor az impulzus a következő lemezhez ér, a második lemez éppen akkor kapja meg a saját elektromos jelét, így az általa keltett hanggal növeli a továbbterjedő nyomáshullámot. Mire a kis lemezek által felerősített hangimpulzus a cső végéhez ér, valóságos hanglövedék alakul ki: egy 1-2 másodperces, 60 és 100 kilohertz közötti frekvenciájú hangsugár. A fegyver hatótávolsága 100 méter, a pár másodpercig 140 decibel fölötti hangnyomás rendkívüli fájdalmat és ideiglenes süketséget okoz, valamint az egyensúlyszerven keresztül egyensúlyproblémákat, zavarodottságot.

A fegyvernek létezik nagyobb változata is, a LRAD (Long Range Acoustic Device) néven ismert, nagy hatótávolságú eszköz. A fegyvert az amerikai katonák Bagdadban és Fallúdzsában is kipróbálták. A LRAD akár 150 decibeles hangot is képes kibocsátani, amivel már maradandó halláskárosodást is okozhat. „Kilencven méteren belül biztos, hogy senki sem tartózkodna szívesen az működése közben, de még 270 méterig sem ajánlanám” – fogalmazott a fegyver bemutatásakor a San Diego-i cég elnöke. 2005 őszén a LRAD segített megvédeni egy luxushajót a szomáliai kalózoktól.

Szó, mi, dó, beszartam

A hallható hang tartományában működő fegyverek mellett infrahangfegyverek fejlesztésével is próbálkoztak a mérnökök. Elsőként Guy Obolensky amerikai kutató, aki a második világháború után kimutatta, hogy akit egy meghatározott frekvenciájú, nagy energiájú infrahang gyakran ér, az önkéntelen és kontrolálhatatlan bélműködést tapasztal, magyarul a gyatyájába csinál. Ez a titokzatos barna hang, amit a South Park egyik epizódja is feldolgozott, a Mythbusters című műsor pedig megpróbálta reprodukálni Obolensky megfigyelését, de sikertelenül.

A szakemberek többsége is kamunak tartja a jelenséget, a Hadtudomány Jürgen Altmant, a dortmundi egyetem professzorát idézi: „A katonai sajtóban csapott nagy hűhó ellenére nincsenek mélyreható és alapos elemzések, kimutatások az 1–20 hertz közötti hangnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Nem találtam bizonyítékot hányásra vagy kontrolálhatatlan székletürítésre még 170 decibelnél sem”. Lényegében a Szomáliában szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanezt állítja Martin N. Stanton, az amerikai hadsereg alezredese is. A barna hang tehát legendának tűnik, sajnos és szerencsére.

997576 b62a 625x1000

Ha ilyen hatásai nincsenek is, az infrahang hat az emberi szervezetre, viszont nem sokat tudunk még arról, hogy pontosan milyen mechanizmusok révén. Annyi bizonyos, hogy szorongást és pánikérzetet okoz, egyeseknél émelygést. A nagy teljesítményű, 7 hertzes infrahang pedig különösen veszélyes, mert a mentális tevékenységet teljesen össze lehet zavarni vele, és egyes források szerint nagy intenzitáson szerveket is képes leszakítani. És egyre inkább igazoltnak tűnik, hogy a megmagyarázhatatlan kísérteties érzést is infrahangok okozzák, sokak szerint több természetfelettinek hitt jelenségért az infrahangok felelősek.

A hiányos alapkutatások mellett az infrahangfegyverek hódításának egyik akadálya, hogy még nem sikerült kis méretű, hordozható infrahang-generátorokat alkotni. Mindenesetre a kutatások folynak, mert az infrahang tulajdonságai előnyösebbek: az alacsony frekvencia miatt a rezgés terjedését nehéz meggátolni, könnyen át tud hatolni szilárd falon is, ráadásul mivel az infrahang nem hallható, a célszemély csak akkor jön rá, hogy támadás alá vették, amikor már érzi annak hatásait.

Célzott infrahang szerencsére nem fenyegeti a Sziget látogatóit, a nagyon hangos zene és a vibráció ártalmaival viszont nem árt tisztában lenni. Ne dugja a fejét a hangfalba, és akkor nem lesz baj.