Elvárom mindenkitől a maximumot

Max Cavalera már sokadszor jár Magyarországon. Még a Sepulurával kezdte, de az 1997 óta működő Soulfly-jal is volt számos alkalommal. Legutóbbi, szigetes látogatásukkal lényegében itt nyaralt a családjával, ami most elmaradt, de ettől még jókedvűen beszélt a zenéről és a fociról is Mark Rizzo gitáros társaságában.

Mindkét fiad szerepel a legutolsó Soulfly-lemezen. Nem tervezed, hogy kiadsz egy olyan albumon, amin csak a Cavalerák játszanak?

Max Cavalera: Még nem. A srácoknak még nagyon sok gyakorlásra van szükségük, hogy jobbak legyenek, de persze a jövőben abszolút nem zárom ki.

Régóta mondogatod, hogy a terveid között szerepel, hogy újra összehozod a Sepultura tagságát. Hogyan áll ez most?

MC: Mostanában pont azon gondolkozom, hogy le kéne állnom ezzel. Nagyon szeretném, mindig lelkesen belekezdek, legutoljára éppen néhány hónapja ismét nekiálltam szervezni nagy erővel, de azóta sem jutottam vele igazán előre, úgyhogy a napokban eléggé megelégeltem ezt. Most arra jutottam, hogy akkor ennyi volt, amúgy is itt van nekem a Soulfly meg a Cavalera Conspiracy, amiket nagyon szeretek és nagyon jók. Ha ez a Sepultura újra összeállás ennyire nyögvenyelős, és csak én akarom, akkor hagyom az egészet.

Ha már szóba került a Cavalera Conspiracy, mi a különbség összevetve a Soulfly zenéjével, hiszen a dobos kivételével még a tagok is ugyanazok?

MC: Igazából annyi, hogy a Cavalera Conspiracy gyorsabb.
Mark Rizzo: Igen, ott mindenki gyorsabban játszik.

Mark, szeretted annak idején a Max vezette Sepulturát?

MR: De még mennyire! Megvettem a lemezeket, rongyosra hallgattam őket, azon nőttem fel.

Mit tanultál Maxtól?

MR: Igazából mindent az alapoktól, és tanulok most is. Most azt akarom elsajátítani már egy ideje, hogy hogyan lehet úgy megőrjíteni a közönséget a színpadról, mint ő.

Szerepelnek vendégénekesek a legutóbbi Omen című lemezen, mi alapján válogattad ki őket?

MC: Tommy Victor a Prongból velünk turnézott, sokszor megnéztem, nagyon tetszett, amit a színpadon csinál. Ráadásul a Prong nagy kedvencem, hatalmas túlélők, remek zenészek, és nagyjából egyszerre kezdtük a zenélést is a 80-as évek végén, 90-es évek elején velük és a Panterával. Greg Puciato a Dilinger Escape Planből teljesen más történet, igazából véletlen. Elmentem Los Angelesbe megnézni a Deftones koncertjét, és énekeltem is velük. Azon a koncerten Greg is énekelt egy másik számban. Ott ücsörögött az öltözőben, megkérdeztem, hogy ő hol lakik, mondta, hogy Los Angelesben, úgyhogy meghívtam a stúdióba, ha van kedve. Volt neki.

Megnézted őt is élőben? Rám elképesztő hatással volt mikor láttam őket.

MC: Igen, rám is, tiszta őrült, nagyon bírom, turnéztak velünk, és mikor láttam őket teljesen odalettem értük. Remek munkát végeztek, Greg nagyon érti, hogyan kell feltüzelni a közönséget, és tényleg olyan zenekar, hogy koncerten, ahogy mondtad is, kivétel nélkül mindenkit meggyőznek. Ráadásul imádom a hangját is, szóval mikor láttam, hogy a Deftones-bulin csak ül és les ki a fejéből, gondoltam odamegyek dumálni vele, és útközben döntöttem el, hogy megkérdezem lenne-e kedve énekelni a lemezen. Egyébként mennyire jó lett már az a dal! Az egyik kedvencem a lemezen. Imádom, ahogy énekel, imádom a szöveget, amit hozzá írt, szóval örülök, hogy abban a 4-5 lépésben, amíg mentem felé eszembe jutott, hogy énekeltetem.

A lemezeken te vagy feltüntetve, mint dalszerző. Mi van a többiekkel, ők miért nem írnak?

MC: Úgy megy az egész, hogy otthon megírok mindent, elviszem a stúdióba, és ott javítgatjuk közösen. Mindenki a saját részét átnézi, módosítja. Szeretem ezt a Soulfly-felállást, mert most mindannyiunknak elég eredeti a megszólalása, és nagyon nagy köztünk az összhang. Az évek során rájöttem egyébként, és ezt most veled is megosztom, hogy minden társas kapcsolat, legyen az zenekar, vagy munka, vagy bármi, alapja az, hogy összhangban legyen minden fél. Ha ez megvan, onnantól minden működik, az pedig minden probléma okozója, ha ez nincs meg. Nagyon nehéz ezt megtalálni, de most úgy érzem sikerült.

Mark, mennyire nehéz meggyőzni Maxot, ha úgy látod, hogy a magával hozott téma nagyon rossz?

MR: Azt szoktuk csinálni, hogy elkezdjük azt amit ő hozott, és jammelünk vele, aztán belátja hogy kijöhet belőle valami jobb is, míg az alapok az övéi maradnak.
MC: Tényleg ezt csinálják velem, de nem bánom, egyrészt szeretek jammelni, másrészt fontos, hogy mindenki kivegye a részét, és mint mondtam, ebben a felállásban egyenként is mindenkinek megvan a saját jellegzetes egyéni stílusa, annak pedig ki kell jönni a lemezen is. El is várom mindenkitől, hogy a dalszerzés során mindenki a maximumot hozza ki magából. Nagyon kritikus vagyok, folyamatosan analizálom a dalokat, mindig jobbat és jobbat akarok. Azt hiszem maximalistának is hívhatnám magam, és ezt a többiektől is elvárom, ezért olyakor halálra szekálom őket.

Most Amerikában élsz, milyen gyakran látogatsz haza Brazíliába?

MC: Be kell valljam, hogy már körülbelül tíz éve nem léptem át a brazil határt. Tíz éve egyszerűen nem jön össze.

Nézed a foci VB-t? Mit szólsz az eredményhez?

MC: Sajnos nézem. Ne is mond!
MR: Miért, mi van?
MC: Te nem is tudod? Tegnap pakolhattunk hazafelé. A kibaszott hollandok elvertek minket.
MR: Kikaptunk a hollandoktól?! Ne már!
MC: De ezen jártatom a számat az elejétől fogva, hogy ez a brazil csapat most nem jó. Mondtam, hogy ez egy vicc. Egyik meccsen sem játszottak jól. Nyertek, de látszott, hogy csak szerencséjük volt, vagy a másik játszott szarul. Mikor Chilével játszottunk, oké, hogy 3-0-ra megvertük őket, de könyörgöm, nagyon rosszul játszottak a chileiek. Ott éjjeneztetek a buszban, hogy mi fogjuk megnyerni a VB-t, de mondtam, hogy szar a csapat. Tessék! Kiestek! És kitől kaptak ki?! Hollandiától!

Lesz valaha ősz rasztád?

MC: Hamarosan szerintem lenyíratom az egészet a picsába. Már mióta ez a frizurám, lassan ideje lenne megújulni. Jobban is állna, nem?

Nagy esemény lenne, az biztos!

MC: Csinálnék belőle egy párnát. Vagy kulcstartót a többieknek.
MR: Vagy összevarrod, és szőrmesapkát.
MC: Ja, az is jó. Majd elmondom, mi lett a végső döntés legközelebb.