Magyarország ma is szereti a Scootert

2010.08.28. 19:08 Módosítva: 2010.08.29. 11:07
65 hozzászólás
Az Index fesztiválblogja

Aktuális

 
A fesztiválról
Sugababes, Rasmus, Europe, Scooter
Tovább »
Napijegy
4900-6200 Ft
Bérlet
14900-17900 Ft
Sátorozás
Van
 

A SZIN szervezői a zöld gondolkodás jegyében nemcsak hippi jelszavakat skandálnak és poharakat váltanak vissza, zenekarokat is újrahasznosításból szereznek. Nem tudom, válogatni mennyire szoktak, de a hozzáállásnak köszönhetően megtörténhetett minden szociológus álma: egy színpadon, egymás után játszott a hidrogénezett hajat mindörökké kisajátító Scooter és a Sláger Rádió miatt a vérünkbe ivódott Europe. Eljött a pillanat, mikor összeforrt az Energie póló és a nagypapától ránk maradt bőrdzseki.

Fotó: SZIN Official
Fotó: SZIN Official

A helyzet nyilván zavart okozott a tér-idő kontinuumban, ugyanis már a fesztivál felé tartva szembesültem egy I (szívecske) Techno matricát viselő Ladával, mögötte meg pár Hobóra emlékeztető úriemberrel, hogy aztán a látványt egy 50 körülinek kinéző nő koronázza meg: pólóján a Scooter felirattal, és a nevet egy magyar nemzeti italról kapott H. P. Baxxterrel. Azért szép lassan megvalósult apáink rémálma: a tüctücre többen voltak kíváncsiak, mint a dzsidzsire. A Scooteren idén nem tapasztalt mennyiségű emberbe ütköztem, és masszív rajongásba.

Magyarország szereti a Scootert, és ezen amúgy láthatólag a Scooter lepődött meg a legjobban. Hálálkodni azért igyekeztek, volt itt tűz meg durrogtatás, de ami a legfontosabb, rave, happy hardcore meg úgy minden, amihez fel lehet venni egy narancssárga lencsés piacos napszemüveget. Ez a zenekar nem játssza meg magát: nem hoztak mutatóba zenészeket, ha egyszer úgyis minden gépről megy, hoztak helyettük dekoratív táncoslányokat és idétlenül táncoló fiúkat is.

A szőke germán istenség meg így öregecskén is pontosan akkora antitalentum, mint 20 éve, tulajdonképpen az énektémák és az átvezető szövegek között sem volt semmi különbség. Talán annyi, hogy a dalok több "jéát" tartalmaznak. Maga a műsor meglepően keveset tartalmazott az előzetes találgatások alapján kötelezőnek gondolt darabokból, nem volt Fire meg I'm Raving, de az Endless Summerbe való pár perces kitekintés simán kárpótolt mindenért, Hápétól hallani a Bird is the Worldöt meg egészen katartikus élmény volt.

A bambulás közepette jöttem rá, hogy ez nekem tulajdonképpen tényleg tetszik. A Scooter nem szórakozik a színpadon, hanem szórakoztat. A buli semmivel sem volt kínosabb, mint az évente idelátogató Prodigy szabadon választott produkciója, és kevésbé aktuális sem. Csak míg a Prodigy valamiért bekerült itthon az "igényes zene" skatulyába, addig szerencsétlen németek egy olyan időt és helyet idéznek meg, amiről az említett "igényes zene" rajongói nagyon szeretnének elfeledkezni.

A megvilágosodás után elkezdődött a hangolás a Europe-ra, ami közben minifelméréseket végeztem. Ezek alapján nincs olyan ember, aki ismer Europe-dalt a Final Countdownon kívül. Én elvileg kivétel vagyok, mert bátyámnak annak idején Europe-kazettája is volt, de sajnos akármennyire erőlködök, nem jut eszembe másik szerzemény, sőt dallam sem. Aztán jött a koncert, kiderült, miért is van ez így. Azért, mert az addigi telt házat amúgy szépen lefelező Europe-nak tényleg csak ez az egy dala van, ami kicsit is több, mint a '80-as évek rádiórock sablonjainak puffogtatása. Már a kiállás is erről szól: bőrdzsekik, hónaljszőr jellegű frizurák és Joey Tempest leginkább rúdtáncosra emlékeztető mozgása a mikrofonállvány körül.

Europe
Europe

Valahol a zenekar is érezheti, hogy itt bizony nem lehet elintézni az egészet egy dalból, ezért a biztonság kedvéért eltolták Bob Marley No Woman No Cryát is a koncert közepén, azt úgyis ismeri mindenki. Az igazsághoz tartozik, hogy a minifelmérésem sikeréhez nagyban hozzájárult volna, ha elmerészkedek az első sor környékéig, ott ugyanis láthatóan egy Europe-szimpatizáns kommuna gyűlt össze, felvértezve a svédek életművének teljes ismeretével.

Bár felvetődött, hogy a zenekar akár lehetne is annyira jópofa, hogy az egyetlen igazi slágerüket nem prezentálják, de természetesen az utolsó tétel a Final Countdown volt, amin égbe emelkedtek az ördögvillák, lobogtak a rőzsék, a Europe meg kiélvezte a dalát, aminek végre nemcsak a közönség első sora tudja a szövegét, és nem Bob Marley írta. Tanulság nincs, hacsak az nem, hogy a Final Countdown vezérmotívumát remekül össze lehet kötni a Scooter Maria című klasszikusával.



Az Index fesztiválblogja

Aktuális

 
A fesztiválról
Sugababes, Rasmus, Europe, Scooter
Tovább »
Napijegy
4900-6200 Ft
Bérlet
14900-17900 Ft
Sátorozás
Van
 
  • Eladnék
  • Hírek