Aktuális
Idén is több világsztárt üdvözölhetünk az idei VOLT fellépői között: többek között a Thirty Seconds to Mars, Moby, a Pendulum, Paul Kalkbrenner és a hosszú évek után újra koncertező House of Pain is ott lesz velünk június 29-július 2. között Sopronban. Annak érdekében, hogy a kiskorúak még nagyobb biztonságban fesztiválozhassanak, a 18 év feletti fesztiválozók a bejáratnál külön karszalagot kapnak, alkoholos italt csak ennek birtokában lehet vásárolni a VOLTon.
Nincs egy éve, hogy újra összeállt a House of Pain, bár minek, azt akkor nem tudta senki, ahogy azt sem, minek elhívni a Voltra egy olyan formációt, aminek 1992-ben volt egy olyan slágere, amit a mai napig játszanak mindenféle bulikban. A képet még aggasztóbbá tette, hogy a HOP hangja és arca, Everlast teljesen más irányba indulva épített szólókarriert, DJ Lethal pedig a Limp Bizkittel lett nagy. Azt se feledjük, hogy az általuk életre hívott La Coka Nostra tavaly az A38-on járt, az se volt maradandó, de Danny Boy-jal eljátszottak rendre néhány klasszikus HOP-dalt is.
Elvárás tehát nem volt sok: megnézzük az öregeket, eljátsszák a Jump Aroundot, ússzuk meg a lehető legkevesebb kárral és House Of Pain-cikizéssel. Az elvárás a leggonoszabb dolog, amivel a kulturális fogyasztó találkozhat, mert a jó és a rossz elvárás is alaposan meghatározza a fogyasztást. Mi kellemesen csalódtunk, jó bulit csináltak.
Szerencsére nem egy haknizó csapat érkezett Sopronba, hanem egy zenekar sok kedvvel és erővel. Az interjúk alapján ennyi volt a céljuk: előkaparni a régi dalokat, felfrissíteni és néhány koncertet csinálni. Nyilván pénzt is akartak keresni, de ha ezt tisztességesen teszik, miért ne. A 90-es évek keménykedős hangzását (Put Your Head Out, Who' the man, Shamrocks and Shenanigans) és az Everlast szólóvilágát (What It's Like) keverték a koncerten ügyesen, hogy a végén azért eljátsszák A Slágert.
Everlast hiphop-értelmezést is adott: a zene egy nagy összefüggés, a hiphop pedig olyan kulturális mező, ahol a 90-es évek Jump Aroundja és a bluesos countrys slágere is megfért egymás mellett. Egy pillanatra sem akarta megúszni a koncertet, és bár nem forgatták fel a 90-es években sem a hiphop világát, mégis jó pár dal megmaradt tőlük.
Nagy gondolatokat nem fontos most idevetnünk, ahogy az sem érdekes, mit tesz hozzá ma a hiphophoz a HOP, viszont azt fontos megemlíteni, hogy ha már visszatérnek, akkor azt így kell tenni. Öregecskedő hezitálás helyett visszafogott kiállás, önmaguk teljes felvállalása, és zenekarral jól megtámogatott előadás. Ennyi, bőven elég is.
Rovataink a Facebookon