Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMSzomorú hírünk van: idén se a Slayer se a Motörhead nem játszik egy magyar fesztiválon sem. Jön viszont a Fezenre a Machine Head és a Testament, a Rockmaratonon a Crowbar fogja mély depresszióba taszítani a népet, a Szigeten pedig a mostani harmincasok újra átélhetik a tinédzserkorukat. Az Index szigorúan szubjektív metálajánlója következik.
VOLT fesztivál
A VOLT nem kényeztet el minket különösebben rockfronton. A fesztivál egyetlen valamirevaló fellépője a világ egyik legnagyobb hatású zenekara, a Faith No More, am 2009-ben az év egyik legjobb koncertjét adta a Szigeten, Mike Patton cipőfűzőevésével súlyosbítva. Rajtuk kívül játszik még a másodvonalas nu metalból kimondottan hangulatos, slágeres rockzenekarrá vált brit Lostprophets, a scooteres szintetizátorral súlyosbított hardcore-ot játszo Enter Shikari, ami pont olyan bizarr, mint ez a félmondatos leírás, illetve abszolút kakukktojásként a finn Children Of Bodom, ami leginkább arról híres, hogy nem nagyon van olyan rockrajongó kiscsaj, akinek ne lenne a szobájában egy poszter Alexi Laihórol, a zenekar gitáros-énekes szépfiújáról. Sopron, június 27-30.
Rockmaraton
A Rockmaraton a szervezők szerint idén búcsúzik, úgyhogy erre az évre még megpróbáltak egy erős felhozatalt összegründölni. A legfontosabb fellépő itt egyrészt a Crowbar, ahol a stoner/doom/sludge ikonikus Törpapa-hasonmása Kirk Windstein gitározik és énekel, másrészt a tizenöt éve kettészakadt Sepultura egyik utódzenekara, a Soulfly, de játszik még az amerikai death metal veterán Suffocation, illetve a műfaj fiatal fenegyerekeinek számító Origin és a Carnifex is. Fellép a folkmetál-fesztiválokon állandó vendégként szereplő skót Aelstorm, illetve az orosz Arkona: előbbi valamiért a kalózimázst erőlteti, (saját magukat is kalózmetálnak nevezik, mindezt a Running Wild után jó huszonöt évvel), utóbbi pedig magában hordozza az összes szláv klisét, a balalajkától a Martjoska-babákig. A futottak még kategóriában indul az angol punklegenda G.B.H., illetve a finn Stratovarius, a magyar felhozatal – Dalriadától a Pokolgépig tart a skála – pedig stabilan lefedi a lakossági vonalat. Pécs, Malomvölgyi arborétum, július 9-15.
Hegyalja
A tokaji Hegyalja fesztivál a múlt évben elég nagyot durrantott a Slayerrel és a Mastodonnal, az idei felhozatal pedig szükségszerűen szerényebb. A szimpla, kettőnégyes, kimondottan szórakoztató rock'n rollt kalapáló Danko Jones szinte már hazajár Magyarországra, a tősgyökeres New York-i utcagyerekekből álló Biohazard Evan Seinfeld nélkül próbál bizonyítani a nagyszínpadon, a hasonló vonalon mozgó Hatebreed pedig jó eséllyel azon lesz, hogy letaszítsa őket a bunkó, tenyeres-talpas hardcore képzeletbeli trónjáról. Thrash-vonalon idén az az Exodus nevű Bay Area-legenda jön, ahonnan Gary Holt gitáros tavaly a Slayer bérzenészeként ugrott be ugyanitt Jeff Hanneman helyére. Játszik még a rasztás, fekete frontemberrel felálló Skindred, akik le sem tagadhatnák, hogy rongyosra hallgatták a Faith No More- és a késői a Bad Brains-lemezeket, a finn Sonata Arctica, (pontosan olyan giccses zenével, mint amilyet a név sugall), illetve az Arch Enemy, amiről elég, ha annyit tudunk, hogy egy női énekes próbál hörögni benne. Ja, és itt is lesz Enter Shikari, ha valakit egyáltalán érdekel. Tokaj-Rakamaz, július 18-22.
FEZEN
A FEZEN szervezőinek gyakorlatilag sikerült a 2009-es Hegyalja két headlinerét, a Machine Headet és a Testamentet megszerezniük a fesztiválra, és ha másért nem, ezért a két zenekarért még akkor is érdemes elindulni Székesfehérvárra, ha rajtuk kívül egy árva koncertet sem nézünk meg. A Machine Head ugyan újabban kimondottan giccses lemezeket gyárt, élőben viszont verhetetlen, és ha szerencsénk van, jobban fog szólni, mint három éve Hegyalján, a Testament pedig majdnem Slayer-méretű legenda, csak nekik kevesebb szerencséjük volt a kilencvenes években. Ezzel a két zenekarral le is tudhatjuk a kötelező penzumot: ha valaki szorgalmas, akkor még megnézheti a thrash metal Wartburgjaként leírható német Kreatort, ám a folkmetálban utazó Korpiklaani, illetve a Magyarországon lassan hetente fellépő Sabaton koncertje kizárólag perverzeknek ajánlott. Székesfehérvár, augusztus 1-4.
Sziget
A Sziget frissen konfirmált metálnapi felhozatala erősen retrospektívre sikerült. A norvég Dimmu Borgir még mindig azt a fogyasztóbarátnak szánt black metalt erőlteti, mint tizenöt éve, és a portugál Moonspell is megragadt a kilencvenes években elkezdett vámpíros-romantikus zenénél, ami épp annyira volt csak kemény, hogy egy sajószentpéteri rockerlánynak se legyen gondja vele. A svéd Hammerfall 1997-ben az elsők közt volt, akik mind zenében, mind a bőrös-láncos külsőségekben megidézték a nyolcvanas évek heavy metálját: a retróhullámból akkor trend, később pedig klisé lett. A hazai vonalat erősítő Superbutt mellett a kaliforniai, dallamos, fogyasztóbarát hardcore-punkot nyomató Ignite is a mi kutyánk kölykének számít félig-meddig, hiszen a Pennywise élén is tüsténkedő Téglás Zoli személyében magyar származású énekesük van, bár ez csak annak jelent újdonságot, aki az elmúlt húsz évet egy barlangban töltötte. A későbbi napokon lesz még Ministry, akiket remélhetőleg ezúttal nem verőfényes délutánon zavarnak fel a színpadra, mint 2006-ban, illetve játszik a Korn is, akik ezúttal nem hozzák magukkal Skrillexet és kompániáját, és ezzel ki is fújt az idei Sziget metálfronton. Budapest, Óbudai-sziget, augusztus 6-13.
Fekete Zaj
A vitán felül Magyarország egyik legjobb és leghangulatosabb fesztiválja, a családias hangulatú Fekete Zaj nem elsősorban a metálról szól, a felhozatal azonban több mint értékes. A csűrdöngölős black metalból hangulatos, pszichedelikus rockzenekarrál szelídült izlandi Sólstafír egyértelműen a legnagyobb húzónév, de itt tartja egyetlen nyári fesztiválfellépését az üstdobosát nemrég tragikus körülmények közt elvesztő Vágtázó Életerő – vagyis a VHK – is. A hazai felhozatalt egyedül itt érdemes komolyabban megemlíteni, hiszen talán a Fekete Zaj az egyetlen, ami képes túllépni a rockzene lakossági vonulatán: többek közt játszik az új lemezen dolgozó Pozvakowski, a szintén új dalokat potyogtató egri stoner-kiválóság Shapat Terror, a Fonogram-győztes Ozone Mama, illetve ott lesz a Mayhemből és a Tormentorból ismert Csihar Attila is, az egyszemélyes, World Ov Voices projectjével. Mátrafüred-Sástó, augusztus 17-19.
Rovataink a Facebookon