A B-kategória nem tud mit kezdeni a nagyszínpaddal
Igen, a Balaton Sound idén behúzta a magyarországi rappereket is egy jó bólogatásra, ezért a Wu-Tang Clan mellett meghívták Nast is, aki ezúttal már nem csak a pénzt vette fel, hanem tényleg koncertezett. A 39 éves előadó valószínűleg már soha nem emelkedik olyan magasságokba, mint mondjuk Jay-Z vagy Dr. Dre, de 1994 óta tartó pályafutása alatt így is sikerült több olyan lemezt összehoznia, amit fontos darabnak illik tartani.
A New York-i Nas soha nem lövöldözéseiről és hasonló gengszterkedéseiről volt híres, már az Illmatic című bemutatkozását is azért magasztalták az egekig, mert frappáns szövegei voltak, és kellő távolságtartással tudta bemutatni az utcai életet. Nas nem azzal menőzik, hogy mennyi cuccot árult, hanem tökéletes stílusban meséli el mások történeteit.
.A mindenféle körítés nélkül, egyszerű fekete ruhában érkező Nas koncertje sajnos még ezzel együtt sem lett jó. Lehetett érezni, hogy ez a figura borzasztóan jó szövegeket tud írni, és úgy általában a kisujjában van a stílus. Csak hát élvezni már kicsit nehezebb volt, mert hogy másfél óráig tulajdonképpen semmi nem történt.
Amikor a helyzet odáig fajul, hogy a színpad operatőrei sem tudnak már mást csinálni, mint hogy bemutatják a közönségben feszítő figurákat. Arról se legyenek túl nagy illúziói senkinek, hogy ez a közönség tényleg értette azokat a legendás sorokat, amik akkora kritikuskedvenccé tették Nast, egy mellettem álló ribancrendszámos lány konkrétan azt magyarázta egy barátnőjének, hogy ő érzi ezen a dalon, hogy Nas a ribancává akar tenni minden nőt. Mondjuk egyet ezek szerint sikerült, mert nagyon vidáman mondta.
Persze lehet mondani, hogy itt a zene a lényeg, de egy koncertnek produkcióvá kéne válnia, Nas viszont egy DJ-vel és egy dobossal nem tudta megtölteni a nagyszínpadot. Ameddig ategnapi Wu-Tang Clannél már az lekötött mindenkit, hogy azok ott nyolcan milyen hülyén mozognak, addig itt csak egy minden bizonnyal nagyon laza sétálgató embert kaptunk, aki pontosan úgy néz ki, mint ahogy az ember elképzel egy politikailag is aktív rappert.
Valószínűleg ez a biztonsági játék akadályozta meg Nast abban is, hogy bekerüljön a legelitebb ligába. Amikor Snoop Dogg csak megszólal, már érzi az ember, hogy itt most kurvára kell figyelni, Nas stílusa viszont olyan, mintha főszerepet kapott volna egy kiegészítő ember, aki bár nagyon jól rappel, de nincs saját stílusa akkor sem, ha az MTV egy régi listája szerint ő minden idők ötödik legjobb MC-je. Lehet itt másfél óráig bólogatni a kényelmes középtempót soha el nem hagyó dalokra, de igazából ez volt az a fellépés, aminek a közepétől csak az járt a fejekben, hogy kezdjék már fel felszerelni Armin van Buuren zöld lézereit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon