Zseton helyett kártyával az Exiten

2013.07.22. 16:21
0 hozzászólás

Idén az Exit fesztiválon is elindult a kártyás fizetés, vagyis az eddig évekig használt zsetonos rendszer helyett mostantól az újvidéki rendezvényen is kártyázni lehetett, amelyhez saját rendszert építettek ki a szervezők.

Azt már két éve kiderítettük, hogy a kártyás fizetés a legjobb, amivel csak egy fesztivállátogató találkozhat, már ha jól csinálják. Nemcsak gyors, de pontosan nyomon követhető, hogy mennyit fogyaszt az ember, nincs hibás visszaadás. Az Exit fesztiválon évekig a zsetonos fizetés hódított, ami szintén jobb volt, mint a készpénzes. Ennél a módszernél arra panaszkodtunk, hogy a különböző zsetonok nem visszaválthatóak, előre meg kell tervezni az egész estés ivászatot, nehezek is, zörögnek is, de még így is jobbak, mint készpénzzel bajlódni.

Most viszont az OTP Bank szerb divíziójának támogatásával áttértek a kártyás fizetésre. Mivel a Sziget Kft-s rendezvényeken minden flottul szokott működni, ezért úgy gondoltuk, hasonlóakra számíthatunk az Exiten is. A fesztiválkártya legfőbb ellenzői évről-évre azt az ellenérvet és/vagy városi legendára hajazó spekulációs elméletet hozzák fel, hogy a kártyán maradt, nem visszaváltott pénzek hatalmas bizniszt jelentenek az üzemeltetőnek. Mivel nincs minimum visszaváltás, így akár 200 forintot is minden további nélkül visszaadnak, ráadásul minden egyes feltöltőponton, ezért mindenki előtt nyitott a lehetőség, hogy egy forintot se hagyjon a kártyán. Sőt mióta paypass kártyákkal is lehet fizetni, akár a saját, egyébként is használt bankkártyájával intézheti a bulizást, teljesen mindegy, hogy melyik bank bocsátotta azt ki.

f566bf16ebcb11e2b2f422000a9f1255 7
Fotó: Instagram

Az előzetes áttanulmányozáskor még azt hittük, hogy a szerbeknek sikerült valami olyat is hozzátenni, amiről itthon csak álmodozunk, ugyanis a fesztivál vége után öt napig vissza lehetett igényelni a kártyán maradt pénzeket a támogató bank fiókjaiban is. Ezt egyébként a rendszerűik hibái ellenére is irigyeljük tőlük, ezért meg is kérdeztük a Sziget Kft által szervezett fesztiválok kártyás fizetési rendszerének üzemeltetőjét, a Meta MPI Kft-t, hogy ezt itthon miért nem tudjuk megcsinálni. Lévai Gábor ügyvezető elmondta, hogy a két országban eltérő jogi szabályozás működik, itthon pedig erre sajnos nincs lehetőségük, illetve itthon a fesztiválok pénzügyi elszámolása a fesztivál zárási napján megtörténik.

Bár tárgyalt a Metpay is a szervezőkkel, az Exit mégis inkább egy saját rendszert fejlesztett ki. Horváth Benigna az OTP Bank kommunikációs szakértője megkeresésünkre elmondta, hogy az újvidéki fesztiválon zárt rendszerű érintés nélküli kártyás fizetés működött, azaz kizárólag a fesztivál által kibocsátott kártyák működtek. Az egész rendszer és maga kártya is a szervezők tulajdonát képeztte, a bank pedig mint szponzor jelent meg saját arculattal a plasztikokon.

Kártya vásárlás

Kauciót idén már a Szigetes rendezvényeken is kell a kártyára fizetni, ez az első feltöltés során 500 forintot jelent, amit a visszaváltáskor megkap a látogató. Az Exit fesztiválon mindez ugyanígy történt, 100 dínárt, azaz a nagyjából 250 forintot vissza lehet kapni, ha visszaadja az ember a plasztikkártyát, bár joggal merül fel a kérdés, miszerint miért nem számolják el mindezt promóciós költségként a cégek, hiszen ez lenne az az eszköz, amit tényleg biztosan mindenki magához vesz a fesztivál alatt, tehát ideális reklámfelület. Míg a Szigeten nincs minimális feltöltés, csak maximum, ami 240 ezer forint, az Exiten az első alkalommal minimum 500 dínárt kell a kártyára rakni, amiből ugye kapásból csak 400 lesz, hiszen abból jön le a kaució. Egyébként viszonylag sok helyen lehetett a kártyákat feltölteni, úgyhogy ezzel nem is volt probléma.

Nulla biztonság

Viszont nem lehetett regisztrálni őket. Itthon ha valaki kimegy mondjuk a Szigetre, akkor legalább három hosztesz köti a lelkére, hogy regisztrálja a kártyáját, ha szeretné, akkor segítenek is neki, akár a Facebook profilja segítségével is, így folyamatosan posztolgathatja, hogy hol költött, azt persze nem, hogy mennyit. Ez nemcsak ahhoz remek, hogy megtalálja a barátokat, de egy-egy jól sikerült este momentumai is egyszerűbben rekonstruálhatóak. Alapvetően a regisztráció azonban arra való, ha véletlenül elveszti a kártyáját, mert akár a telefonján keresztül le tudja tiltani, sőt, a rajta lévő összeget át tudja rakni egy másik kártyára. Az Exiten kérdésünkre, hogy mi van abban az esetben, ha elhagyom, széttárták a kezüket és azt javasolták, hogy ne hagyjam el.

Kevés elfogadóhely

Maga a fizetési metódus persze ugyanaz volt, mint amit itthon is megszokhattunk, kivéve, hogy kevesebb hely volt, ahol elfogadták, mint ahol nem. Mindez úgy, hogy még opció sem volt arra, hogy választhasson az ember, hogy kártyával vagy készpénzzel fizet. Így attól függetlenül, hogy az Exit hivatalos fizetőeszköze a kártya volt, bárki vígan eléldegélhetett úgy, hogy ki sem váltotta azt. Az eddigi zsetonos rendszerbe sem fért bele a hamburger vagy a palacsinta zseton, viszont a kártyával ez nagyon egyszerűen és gyorsan megoldható lett volna, de ugyanúgy maradt a készpénzezés. Azokon a helyeken, ahol egyébként tömény italokat is lehet vásárolni, vagy kényelmesen le lehet ülni, kizárólag készpénzzel lehetett fizetni, hiszen ezek az év többi napján is működő vendéglátóipari egységek, akik még opcionálisan sem fogadták el az Exit hivatalos fizetőeszközét.

Visszaváltás

A visszaváltás sem volt gördülékeny, bár, ahogy már említettük, egy dologban irigylésre méltó. Az Exit látogatói a fesztivál vége után öt munkanapig bármelyik szerb OTP Bankban visszakérhették a kártyán maradt pénzt. Aki képtelen még erre is, az tényleg rajta akarja hagyni a pénzét a kártyán. A bank képviselői elmondták, hogy ezt a rendszer tulajdonosával, azaz a fesztivál szervezőivel egyeztették, a visszaváltási idő hosszáról is velük állapodtak meg. A helyszínen egy helyen lehetett visszaigényelni a pénzt, míg a Szigeten ugye bárhol visszaadják, így ha a kijáratnál kicsivel nagyobb is a sor, nem kell sokat menni, hogy találjunk egy olyat, ahol néhány percet kell csak ácsorogni.

Szerbiában a pénzmosásra hivatkozva maximum 1500 dínárt, azaz nagyjából 4000 forintot adnak csak vissza, és persze az sem megoldás, hogy apránként szedi le valaki a pénzt, vagy személyi igazolványt mutat. Tehát ha valaki, mint például mi is, úgy megy be a fesztiválra, hogy beleszámolja a teljes költését, nem tudva, hogy például az étel nem tartozik a rendszerbe, akkor az 1500 dínár feletti részt vagy rajta hagyja, vagy vesz rajta egy vagon kólát. Ezzel szemben a Szigeten nincs ilyen megkötés, a maximális összeget akár azonnal le is veheti, ha meggondolta magát. Kezelési költség, vagy tranzakciós adó egyik helyen sincs, tehát a kaución kívül (amit ugye szintén visszakap) a kártyás fizetés egy forintjába sem kerül a látogatóknak.

Lesz ez még jobb is

Az Exit fesztivál kártyás fizetőrendszere még nem igazán kiforrott, főleg azok számára, akik a Szigethez szoktak. Ha kinövi a kezdeti ballépéseket, vagy fogja magát és teljes egészében átveszi azt a fajta működési elvet, amit több hazai fesztiválon is használnak, de leginkább ha kötelezővé teszik minden eladóegységnek, és nem hagynak kibúvókat, akkor mindenki boldog lesz, mert most az öröm egyelőre nem felhőtlen. A szerb piacon amúgy jövőre vezetik be az érintés nélküli bankkártyákat, így a fizetési mód tesztelésére és tapasztalatszerzésre kiváló terep volt a fesztivál .

És ami mindenkit érdekel: nincs arról információnk, hogy mennyi pénz maradt a kártyákon, ugyanakkor a Metapay rendszer ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy még nem térült meg a befektetés, amit a fizetési módszer kidolgozásába öltek bele, mert ez egy igen komplex rendszer, sok összetevővel. A következő tervük a külföld felé történő nyitás.