Ősz, punk bácsik a Szigeten

2013.08.09. 13:23
Az Index fesztiválblogja

Aktuális

 
A fesztiválról
Koncepcionális, formai és tartalmi újítások sorát hozza az idei Sziget augusztus 5-12. között. Megalakul a Sziget Fesztiválköztársaság, tovább szépül a rendezvény és új programelemek is gazdagítják a felhozatalt. Az idei Sziget, ha úgy tetszik, még egy lapáttal rátesz az "élményfesztivál" koncepcióra. Ennek egyik leglátványosabb eleme lesz a Szigeten - most először - az ún. End Show. Az End Show - mint nevéből is látszik - a Sziget egyhetes élményhömölyére a fesztivál utolsó estéjén teszi fel a koronát. Vasárnap tehát a Nagyszínpad előtt, főműsoridőben egy rendkívül látványos vetítéssel, tűzijáték-, fény- és lézer show-val búcsúzik az idei Sziget. A pirotechnikai és fényeffekteket gazdagon felhasználó záróbuli zenei kíséretére a szervezők a világ első számú DJ-jét, David Guettát kérték fel, aki élőben szolgáltatja majd a zenei aláfestést. A Kelet-Európa Vurstli idén is a már megszokott játékossággal fogadja az emigrálni vágyókat. Az idei tematika a 60-as, 70-es évek hippi korszaka. A hozzá tartozó mozgalmak béke és szabadság vágyát finoman "elv"-társítják a Sziget Fesztiválköztársaság filozófiájával. Hosszú haj, csőfarmer, peace & love! A Kelet-Európa Vurstli ruhagyárában elkészíthetjük a saját szabadságunkat szimbolizáló fesztiválkösztümünket is. Ami a zenekarokat illeti, az idei Sziget nagyszínpados kínálatában lép fel a nemrég újra aktivizálódott spanyol Ska-P, amely már többször is játszott a Hajógyári-szigeten, 2005-ben például gólyalábakon és Bush-álarcokban. Szintén visszatér a brit Skunk Anansie, amely énekesnője, Skin vezetésével 2011-ben adott emlékezetes koncertet a Szigeten. Dizzee Rascal, a népszerű brit rapper, a grime-mozgalom talán legfontosabb képviselője ugyancsak fellép a fesztiválon, akárcsak az Editors, a posztpunk mozgalom egyik legkarakteresebb zenekara, valamint a szintén brit énekes-slágergyáros, Alex Clare, valamint az elektronikus, metál és rockzenei elemekkel kísért hardcore zenét játszó Enter Shikari, továbbá a legendás britpop-formáció, a Blur vagy a német Die Arzte. Az A38 színpadon ad koncertet az idei Szigeten az észak-londoni énekes-gitáros-dalszerző, Michael Kiwanuka, és jön a punk-rock zenekarok és zenészek tucatját inspiráló Los Angeles-i Bad Religion is, amely tavaly adta ki tizenhatodik albumát. Fellép az A38 sátorban a lassú tempójú, hűvös és melodramatikus alternatív popszámokat író francia előadó, Woodkid, a svéd indie rock formáció, a Peter Bjorn & John, Katy B brit énekesnő, dalszerző, a dubstep kultúra egyik fontos képviselője, Netsky belga drum'n'bass előadó, a pszichedelikus rock albumával tavaly az egész világot elbűvölő ausztrál Tame Impala. Jegyek: Mínusz 1. napi jegy - augusztus 5. - Cipő Emlék Nap Elővételben augusztus 4-én éjfélig: 4 900 Ft Augusztus 5-én és a helyszínen: 5 900 Ft 0. napi jegy - augusztus 6. - Quimby és Muzsikás nap Elővételben augusztus 5-én éjfélig: 6 990 Ft Augusztus 6-án és a helyszínen: 7 990 Ft 0. napi jegy + "Quimby" könyv 1000 Ft-ért az első 5000 online jegyet vásárló vendégnek: 7 990 Ft Napijegy: 14 000 Ft Hazamenős bérlet: 58 000 Ft Ottalvós bérlet: 66 000 Ft Sziget - Budapest Citypass Érvényes 2013. augusztus 1. (csütörtök) 00.00-augusztus 13. (kedd) 24.00-ig, ára: 8 700.- HUF 48 órás Citypass: érvényes a kiváltás napjától másnap 24.00-ig, ára: 2 700.- HUF Karaván kemping jegy: 38 000 Ft VIP Kemping jegy: 38 000 Ft
Tovább »
 

Van abban valami bizarr, amikor az ember elmegy egy punkkoncertre, és ott az énekes egy apjakorabelinek kinéző, kopaszodó, teljesen megőszült bácsi. Greg Graffin persze sosem szégyellte kopaszságát, és ezek szerint azt sem, hogy megőszült. Mindenesetre a legutóbbi budapesti Bad Religion-koncerten pár évvel ezelőtt még nem volt bácsis, és egyébként mozgásában, viselkedésében továbbra sem az, mert a kezdeti időkben sem ugrabugrált olyan nagy hévvel.

A zenekar a punkzene egyik legszerethetőbb társasága. Végtelenül hétköznapiak, mégis kilógnak a sorból, már csak azért is, mert végzettségük, gondolkozásmódjuk valójában nem éppen rock 'n roll. Graffin mellett a szintén megőszült Jay Bentley is doktorival rendelkezik, de ezt olyan leírni a Bad Religionnel kapcsolatban, mintha azt mondanánk el újra, hogy a zenekar nélkül nem lenne kaliforniai punkzene. Márpedig ők élő legendák. A zenéjük a legszórakoztatóbb dolgok egyike, ami valaha megszületett. Gyors, dallamos, okos és baromira fülbemászó.

A dalaik hosszúságáról sokat elmond, hogy a Brooks Wackerman dobos felszerelésére a setlist nemhogy egy, hanem rögtön három A4-es papírra fért csak el. A bő egyórás koncert kellően intenzív volt. A zenekar érezhetően büszke az új lemezére, mert kifejezetten sok szám szólt a True Northról. Furcsa ilyet mondani, de a lemez érdemeinek elismerése mellett ezek a dalok már nem olyan zsigeriek, mint például egy Generator. Az agyas gondolkozás egy kicsit átszivárgott a dalszerzésbe. Nyilván nem lesznek harminc témát egy dalba gyömöszkélő progresszív rockzenekar, de a többszöri dinamikai váltások az ugrabugrálni vágyó közönséget megzavarták néha. Más kérdés, hogy baromira egyben voltak ezeknél a daloknál, mint ahogy a régieknél is.

A Bad Religion koncerten nem lehet olyan kérdés, hogy mit hagytak ki, mert rengeteg számot kénytelenek kihagyni. Az életmű olyan hatalmas, hogy másnap estig a színpad előtt állhattunk volna, hogy végighallgassuk az összes dalt, és bár beszélhetünk az ő esetükben is slágerekről (például az itt is ovációt kiváltó Punk Rock Songról), valójában minden daluk sláger. Még az első lemezről elhangzó két dal is slágerré vált az évek során. Szintén bizarr, hogy valószínűleg a sátorban összegyűlt közönség fele még meg sem született, amikor a Bad Religion kiadta a How Could Hell Be Any Worse? Albumot 1982-ben.

Voltak hibák ebben a koncertben, bár nem igazán a zenekar tehet róla. Az A38-at le kellett halkítani, így a színpadtól pár méterre sem szólt erőteljesen a koncert. Graffin konferálását pedig rendre elnyelte a közönségzaj. Az meg egyéni ízlés kérdése, hogy a Greg Hetson gitárost helyettesítő Mike Dimkich baromi ellenszenves volt, a körkörös rágózásával, és úgy általában a kiállásával. Nem igazán illik a szimpla utcai ruhába öltözött zenekarba, inkább a Cultba, ahol szintén kisegít.

A Bad Religiont látni azonban minden körülmények között örömteli. Egy kitartó, szimpatikus zenekar, amelyik már attól punk, hogy ennyi idősen is a színpadon van.