Strand: A nagy port kavart fesztivál

2013.08.21. 18:14 Módosítva: 2013.08.21. 18:32
Az Index fesztiválblogja

"A harmadik nap végén arra lettünk figyelmesek, hogy a STRANDon szereplő bandák a fellépés utáni órákban sorban telefonálnak, vagy éppen a helyszínen tesznek vallomást: ez volt az idei nyár egyik legjobb eseménye!" – számoltak be büszkén az igen szerencsétlenül indító Strand Fesztivál szervezői a Facebook-oldalukon. Most akkor hogy is van ez?

Valóban nagyon balul alakult az idén debütáló, egyébként szimpatikusnak ígérkező Strand Fesztivál indulása. Noha a többórás beléptetések körüli kálvária meglehetősen nagy port kavart – Zamárdiban ráadásul szószerinti értelemben is –, a harmadik és egyben záró napra mintha csitultak volna a kedélyek. Korábban még olyan rémtörténetek keringtek a fesztiválozók körében, amelyek azokról a póruljártakról szólnak, akik csak éjfél körül tudtak bejutni, és akikkel mindezek után a kempingben közölték, hogy nincs már több hely a sátruknak. Ehhez képest a zárónapon sokan már mosolyogva mesélik, hogy csupán egyetlen órájukba telt, hogy átjussanak a kapukon és kordonokon. "Csalni kellett és pofátlankodni... Másképp sajnos nem ment" – ismerték be utólag többen is kissé bűnbánó mosollyal az arcukon. Sőt, olyannal is találkoztam, akinek mindössze  tíz perc elég volt minderre! Ő persze rögtön jelzi is, hogy "megvannak a kapcsolatai".

Az utolsó napon már érezhetően derűsebbek a fesztiválozók: elismerik a Strand "gyermekbetegségeit", de többen is hangsúlyozzák, hogy nagyon jók a fellépők és a koncertek. Nem tudok egyetérteni velük, de azért biccentek, és elfogadom a válaszaikat. A Strand ugyanis tényleg több sebből vérzett. A smucig szervezés számára, úgy tűnik, a feleslegessé váló holmik kiszórása vált az elsőrendű feladattá. Rendkívül elkeserítő a látvány, amikor értelmes tekintetű és jobbat érdemlő fiatalok kénytelenek Szigetes karszalagban markolni a Volt fesztiválról megmaradt rózsaszín re-poharakat. "A Strand Fesztivál diszkontfesztivál volt annak minden velejárójával. Olyan, mint mikor rosszabb helyeken ledarálják az előző napi kaját, hogy kihozzanak még belőle másnap valamit, ami megfelelő tálalással akár ehetőnek is tűnhet, aztán mire rájössz, hogy JÉZUSOM, már késő, meg mindegy is" – tapint a lényegre Niki.

A Strand egyelőre tényleg az a fesztivál, amit nagyon nehéz élvezni. Nem elég, hogy a látogatónak folyton azt kell éreznie, valami fesztivállerakatban tölti szabadidejét, még a koncertélményeket is erősen csorbítja, hogy a koncertek borzasztó zavaróan áthallatszódnak és összemosódnak, még az első sorokban is. "Nem tudom, kinek az ötlete volt egymással szembe tenni a két színpadot, de innen üdvözlöm, és gratulálok neki" – fogalmazott meg éles kritikát Sena a koncertje alatt. Sőt, úgy tudni, hogy a vele egy műsoridőben játszó Quimby frontembere, Kiss Tibor is felhívta a figyelmet a bizarr audiális élményre.

És az időjárás sem volt túlságosan kegyes a fesztivállal: az óriási pormennyiséget a zárónap viharos erejű széllökései tették még kellemetlenebbé. A napszemüvegek emiatt még a borús égbolt ellenére is az orrnyergeken maradtak. Még az éjszaka beálltával is, így a Strandon végül nagyon jellegzetesen beállt a "Sunglasses At Night"/"Sunglasses After Dark"-effektus. Nem pozőrködésből, hanem mert tényleg nem volt ennél hatékonyabb védekezési módszer a szemet különösképpen bántó porszemcsék ellen.

Az estére jósolt vihar baljós szélfúvásai persze nemcsak a nagyszínpad hangosítását fújták el, hanem végül az augusztus 20-ai tűzijátékot is. Pedig a szervezők a fesztivál egyik főattrakciójaként "a Balaton legnagyobb tűzijátékát" ígérték. Persze nem volt erről sem tájékoztatás, pedig csak egyetlen speaker kellett volna, aki annyit mond, hogy "bocs, de az esetleges vihar miatt mégsem pirotechnikával, hanem MR2-közeli zenekarok koncertjeivel ünnepeljük meg az államalapítást és az új kenyér ünnepét". A tájékoztatás hiánya miatt végül az sem derült ki, hogy mi lett volna az a bizonyos nagy meglepetés, amit szintén a zárónapra szánt a szervezés.

De a balatoni tartózkodás még az utolsó pillanatokban, a fesztivál területén kívül is tartogatott meglepetéseket a sokat szenvedett fiatalok számára. Többen is a hajnal 2 óra 53 perckor Zamárdiból induló és a Déli pályaudvar felé tartó vonattal tervezték a hazautazást. Hiába. A tömegben időközben elterjedt a szóbeszéd, hogy a korábbi, fél egy körüli járat hetven perccel később futott be.

Közel egy órás késés után a hangosbemondó végre közli a várakozók egyre népesebb táborával, hogy a járat előreláthatólag hatvan percet késik. A meggyötört tömeg kínjában már csak visít, tapsol és sikít, hőbörögni nincs ereje. Sőt, inkább már csak nevet ezen az egészen. Újabb pár perc után a hangosbemondó ismét jelentkezik: a menetrend szerint 3 óra 59 perckor érkező, szintén a Déli felé tartó vonat kb. öt percet késik. A szellemileg még frissebbek persze azonnal összerakják, hogy a két járatból így lett egy, amire dupla annyi embernek kellett volna magát felpréselnie. Volt, akinek sikerült, és persze akadt, akinek nem.

Nem volt tehát könnyű dolga idén a Strandon fesztiválozóknak, a szervezők mégis derűlátók: "Sok-sok tapasztalatot (sic!) szereztünk, tudjuk, hogy min kell javítanunk a jövőben, de abban megegyeztünk, hogy folytatjuk!" – ígérik a jövőre nézve. Egyelőre még nem tudhatjuk, mi lesz a 2014-es Strandon, de abban bízunk, hogy jóval kevesebb por. Minden értelemben és tekintetben.



  • Hírek
  • Hírek