Icona Pop: Reggelig veretni valahol

Az Icona Pop svéd lányduó mindössze annyit kért, hogy ne az interjú alatt fotózzuk őket, majd pózolnak a kamerának utólag. Nem igazán értettük miért, hiszen a két lánynál boldogabb, kedvesebb, felszabadult embert az egész fesztiválon nem láttam. A boldogságuk persze érthető, hiszen az Icona Pop per pillanat az egyik legfelkapottabb popzenei produkció, az I Love It pedig lazán akkora sláger, hogy ha valaki válogatást készíteni az utóbbi 15 év Abszolút Nyári Slágereiból, ez biztosan ott lenne.

Most azt hiszed mindenki ezt mondja, de mi tényleg nem akartuk elhinni, hogy ennyien megismernek minket, mindössze egy dal miatt. Pont nemrég mondtam Caroline-nak, hogy nézze meg Magyarországról mennyi tweetet kaptunk, pedig még életünkben nem jártunk itt.

- meséli lelkendezve Aino Jawo. A lelkenedzést tessék tényleg szó szerint érteni, a 26 és 27 éves énekesnők egymás szavába vágva anekdotáznak arról, hogy mennyi helyen jártak már, hogy hirtelen mindenki velük akar dolgozni, és annyi szeretetet kapnak, amitől egy átlagos svéd ember élete végéig bespájzol.

Kihagyhatatlan kérdés, hogy még is mit tudnak annyira a svédek, hogy évente feltűnjön egy-egy új popelőadó, aki komoly áttörésre képes az angolszász nyelvterületeken is. Felhozzák az iskolai oktatást, miszerint már általánosban megtanulhat hangszeren játszani bárki, aki szeretne és hajlandó időt szánni rá, előkerül a helyi népzene dallamvilága is, de leginkább arról van szó, hogy ők tökéletesen tudják, mi a kell most az embereknek.

A '90-es években nőttünk fel, majd a 2000-es években kezdtünk el bulizni. Nyugodtan mondhatod ránk, hogy partyarcok vagyunk, mert a tinédzseréveink, és a huszas éveink egy része tényleg azzal telt, hogy reggelig verettük valahol. Viszont azt fontos kiemelni, hogy nem csak diszkó vagy house szólt, hanem bármi, legyen szó rockbuliról vagy rapzenéről, csak a tánc volt a fontos. 

- ezt már Caroline mondja, akinél muszáj rákérdeznem, mégis miért van két Eiffel-torony rátetoválva a kezére.

Caroline Hjelt és Aino Jawo

Fotó: Adrián Zoltán

Imádjuk Párizst, ott volt az első külföldi fellépésünk is. A két tesóm miatt van két torony a kezemen, bár most, hogy megnézem, kezdem kicsit bánni ezeket a tetkókat.

- majd nevetve elkezdt Ainóra mutogatni, aki szintén ki van varrva, bár a kettéjük tetoválásai inkább egyszerű gyerekrajzok, mintsem művészeti alkotások.

Bármerre járunk, mindig igyekszünk valami új tetoválást csináltatni, de idő hiányában csak ilyen kis hülyeségekre van idő, mint ez a háromszög. Ez valójában a szuperképességem, mert ha metálvillát mutatok, akkor összetudom érinteni a mutató- és a kisujjamat, ami ezzel egy háromszöget formál.

Illumináti! - vágom rá rögtön, de csak nagy szemkikerekedések fogadnak, szóval gyorsan rátérünk a színpadi produkcióra, hiszen mégis csak egy lányduóról van szó, nem egy zenekarról. Kiemelik, hogy nem akarnak haknit, de túlbonyolítani sem, ezért mindössze egy ember van mögöttük, aki egyszerre DJ és ütős, pontosabban elektronikus dobon játszik néha, ezzel nagyon ügyesen elmaszatolva azt az érzés, hogy azért mégis csak egy play-gombra alapozott produkcióról van szó két énekesnővel.

Ha kell, akkor a belünket kitesszük a színpadon, hogy mindenki jól érezze magát. Már most szétfeszít az energia, ha belegondolok, hogy pár óra múlva fellépünk. Imádunk táncolni, és imádjuk látni, ahogy mindenki más is táncol. Ennyiről szól a zenénk, semmi több. Majd egyszer biztos lesz más is, de ameddig ezt ennyire élvezzük, addig nincs miért változtatni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!