Helló, utolsó nap, helló, Sziget-betegség!

DSC 6733
2014.08.17. 17:21
13 hozzászólás

Már megint vége egy Szigetnek, hétfőn és kedden már megint meg fognak telni a háziorvosi rendelők port köhögő, levert emberekkel. A rutinos fesztiválozók erre azt mondják, hja, megint itt a Sziget-betegség. De mi is ez a minden évben előkerülő kór?

Semmi, mert ilyen betegséget természetesen nem ismer az orvostudomány; a Sziget-betegség okozója nem egy konkrét vírus vagy baktérium, csupán arról van szó, hogy a fesztivál hete alatt legyengül az immunrendszerünk, így fogékonyabbak leszünk mindenféle (jellemzően légúti) fertőzésekre, amik cseppfertőzéssel a tömegben jobban is terjednek.

Vagyis a Sziget-betegség tünetei változóak attól függően, hogy ki mit kap el, lehet influenzaszerű vagy csak sima náthaféleség, járhat lázzal, hasmenéssel, fej- és/vagy torokfájással, ízületi fájdalommal, hidegrázással – széles a skála. A közös nevező általában csak az orrból még napokig előkerülő fekete nyálka, de az meg nem igazi tünet, hanem érthető és logikus következménye annak, ha az ember egy hétig poros levegőt lélegzik be (idén a sok eső miatt ez ritkábban történt meg persze). És persze tünet lehet még a karszalag hiánya okozta lelki fantomfájdalom és a gondolat, hogy még 358 napot kell várni a következő Szigetre, de a pszichés tüneteket inkább hagyjuk.

Hogy a szervezetünk miért gyengül le, az józan paraszti ésszel is belátható:

  • por (folyamatosan irritálja a nyálkahártyákat és a szemet);
  • kevés és rendszertelen alvás egy hétig (a szervezet nem tud regenerálódni);
  • sok méreganyag (alkohol, a szokásosnál több nikotin, egyebek) bejuttatása a szervezetbe;
  • változó időjárás, amit sok fesztiválozó öltözéke nem követ (aztán jól megfázik este, amikor szandálban áll a viharban, pedig reggel még olyan szépen sütött a nap).

És mit lehet tenni a Sziget-betegség ellen? Érdemes például nem megvárni a Sziget végét, hanem már az első tüneteknél lépni, és akár felkeresni a Szigeten az elsősegélyközpontot. (Ahol készüljünk fel várakozásra, mert mint egy kollégánk tegnap tapasztalta, a Szigetes dolgozókat mindig előreveszik – volt olyan fesztiválozó, aki órákat várt emiatt.)

És persze megelőzés ezerrel, amihez például a Webbeteg eheti cikke ad támpontokat egy megszólaló orvosszakértővel. Eszerint az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni.

  • Minden étkezés előtt és vécézés után alaposan mossuk meg a kezünket.
  • Ne bízzunk csak a vízben, vigyünk antibakteriális kézmosó gélt vagy törlőkendőket.
  • Meleg ruha éjszakára, lábbelinek vízhatlan cipő.
  • A legnagyobb buli után is aludjuk ki magunkat.
  • Napközben étkezzünk bőségesen, fogyasszunk sok (alkoholmentes) folyadékot.
  • Együnk bőségesen gyümölcsöt, zöldséget, szedjünk akár multivitamint is.
  • A személyi higiéniát ne tegyük zárójelbe: minden naptusolás, hajmosás.

További tanácsokat találni Megyeri Szabolcs kertész blogján gyógynövényes vonatkozásban. A Sziget-betegség elleni harcban ugyanis természetes roborálószerek is segíthetnek, például a ginseng (fokozza a szellemi és testi teljesítőképességet, gyorsítja a sejtmegújulást), a vasfű (nyákoldó, köhögéscsillapító) és a citromfű (nyugtató).

A vitaminbevitelre is van természetes megoldás, és ezzel a tanáccsal zárnám a cikket, illetve magát az Agyszínpad sorozatot:

Ha bogyót veszünk be, az legyen csipke...

(Az Agyszínpad előző részei:
Fűre sör, meggyötör
Hogyan éljük túl a zúzást?
A fesztivál a járványok melegágya
Agyi vérömlenyt okozhat a headbangelés
Miért zaklattam részegen az exem telefonon?
Amikor a fesztiváltömeg már veszélyes)