|
Mindegy, melyik kormány talál ki jobb drogtörvényt2003. 01. 08., 11:11 | Frissítve: 2003. január 08., szerda 14:11
Az Index drogügyi akciófrontja a hófúvásban rejlő lehetőségeket kihasználva felkerekedett, és a Professzorok Batthyány Körétől megtudakolta, hogy - korábbi állásfoglalásukhoz ragaszkodva - úgy gondolják-e, a parlament által elfogadott drogtörvény alkotmányellenes, nemzetközi kötelezettségeinkbe ütközik, és legalizálja az iskolai "beetetők" tevékenységét. Megérte dacolni az elemekkel. A riporter először hallhatta polgári-keresztény értékrendet képviselő közéleti személyiségtől, nevezetesen Zlinszky János egyetemi tanártól, hogy a társadalom biztosan nem értett egyet az először fogyasztó fiatalok börtönbe zárásával. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a köztársasági elnök asztalán fekvő Btk.-módosítás drogtörvénynek nevezett részéről beszélgettünk.
"Az a törvényjavaslat, amelyről a Professzorok Batthyány Köre véleményt mondott, és amelyhez én is hozzáadtam a magam részét, egészen más szabály volt, mint ami most a köztársasági elnök asztalán aláírásra vár. A parlamenti vita során az enyhítések nagy része elvérzett" - tudatosította bevezetésképpen Zlinszky János a riporterben, hogy elkezdhet leszámolni előzetes elépzeléseivel, melyet a Profeszorok Batthyány Körének december elején kiadott állásfoglalása alapján kialakított.
Mindegy, melyik kormány jön rá a jobb megoldásra A volt alkotmánybíró szerint ez a törvény jóval szigorúbb, mint amelyik 1999-ig érvényben volt, a Fidesz-kormány által meghozott szigorú törvénynél azonban egy ponton megengedőbb. "Azt a kérdést kellene előítéletek és rokonszenvek nélkül elbírálni, melyik megoldás visz előbbre a drogfogyasztás elleni küzdelemben: a 99-es szabályozás, mely a fogyasztást kivétel nélkül bűncselekménynek nyilvánította, vagy a parlament által december végén elfogadott javaslat, mely első esetben a fogyasztónak kis mennyiségű kábítószer esetén lehetőséget ad, hogy elkerülje a büntetőjogi szankciókat? Az én véleményem az, hogy az új megoldás jobb. Egyetértek azzal, hogy a fogyasztót ne nyilvánítsuk azonnal és eleve bűnözőnek. Ők, kivált a fiatalabbak nagyrészt nem bűnözők, hanem könnyelmű, félrevezetett emberek." A professzor szerint baj, hogy keresztény-polgári oldalról még mindig össztüzet zúdítanak az eredeti törvényjavaslatra, miközben az eredeti javaslat kilenctized része a Parlamentben szigorúbbra változott. "Ennél a végleges szövegnél el lehet gondolkodni azon, hogy védeni akarjuk a drogfogyasztástól a társadalmat vagy politizálni akarunk a kérdésről. Az utóbbinak is megvan a maga értelme, de én úgy vélem, a drogkérdésben a lehető legjobb megoldást kell keresnünk. És teljesen mindegy, hogy melyik kormány jön rá jobb megoldásra." Bizonyos kiegészítésekkel jobb lehet, mint a régi Zlinszky professzornak az a legfőbb kifogása az elfogadott javaslattal kapcsolatban, hogy nem teremti meg az enyhítés kiegészítő, párhuzamos szabályait: "Ha ezt az enyhébb törvényt kiegészítik más, nem büntetőjogi, társadalmi szabályokkal, amelyek egyértelművé teszik, hogy itt nem arról van szó, hogy kábítószert fogyasztani szabad, hanem arról, hogy bizonyos formáiban nem rögtön börtönnel büntetendő, akkor ez a megoldás valószínűleg jobb, mint a régi." "Át kellene alakítani például az iskolák fegyelmi szabályzatát. Az iskolai szabályokba bele kellene építeni, hogy a drogfogyasztás fegyelmi vétség. Akit középiskolában vagy felsőoktatási intézményben rajtakapnak, hogy kábítószert tart magánál, fogyaszt vagy kínál, azt ki kellene csapni az iskolából. De át lehetne alakítani a szabálysértési jogot is. Például ha valaki oktatási intézmény környékén vagy közintézményben kábítószert tart magánál, azt a céltól függetlenül szigorúan végrehajtott pénzbüntetésekkel lehetne fenyegetni. Ekkor a törvénynek nem az lenne az üzenete, hogy ezt még szabad, hanem az, hogy ezért még nem kerül börtönbe, de azért ezt se szabad, ez is tönkreteheti a fogyasztó iskolai, egyetemi karrierét" - magyarázza a jogász. Ne tegyük az áldozatokat még nagyobb áldozatokká A professzor nem ért egyet azzal az érveléssel, hogy a törvény rászabadítja az iskolákra a kábítószereket. "A törvény annak számára teszi lehetővé az elterelést, aki első együttes fogyasztás alkalmával kínál vagy átad. Az alkalmával kifejezés azt jelenti, hogy a kínáló vagy átadó is fogyaszt. Ezt könnyen meg lehet állapítani. Ha azokat a kínálókat vagy átadókat, akik nem fogyasztanak, ki tudjuk szűrni, akkor a törvény szövege csak azokra vonatkozik, akikre a törvényalkotó szánta." Másrészt az eddigi szigorú szabályt is kijátszották, és ebben része volt annak, hogy a fogyasztót börtönbüntetéssel fenyegették. "Ha a lánc utolsó helyén álló fogyasztó még nem üldözött, hanem valóban védett, akkor a lánc felgöngyölítése talán könnyebb. Itt nem az a cél, hogy az áldozatokat még nagyobb áldozatokká tegyük, hanem az, hogy az üzletelőket elkapjuk." Olyan szabály kell, amellyel a társadalom együttműködik Zlinszky János nem ért egyet azokkal sem, akik a régi drogtörvényt védve úgy érvelnek, hogy a bíró a fogyasztót eddig sem büntette. "Nem érdemes meghozni egy olyan szabályt, melyet a bíró úgysem alkalmaz. Egy olyan szabály, mellyel mint büntetőjogi szabállyal a társadalom nem ért egyet, általában nem válik hatásossá. És egészen biztos, hogy az először fogyasztó fiatalember börtönbe zárásával a társadalom nem értett egyet. Olyan megoldást kell választani, amelyikkel a társadalom egyetért, és amellyel együttműködik. Olyan megoldás kell, amelyről a társadalom azt gondolja, hogy nem teszem vele tönkre, hanem megmentem". A professzornak a Köztársasági Elnöki Hivatal számára alkalma volt véleményt mondani a parlament által elfogadott tervezetről. Szerinte a törvényjavaslat nem alkotmányellenes, nincs ellentétben vállalt nemzetközi kötelezettségeinkkel, és azt sem lehet mondani, hogy rosszabb, mint az előző. "Az alkotmányossági kérdés, hogy vajon az ifjúság fokozott védelmének melyik jogszabály tesz jobban eleget: a régi szigorú változat, vagy ez az új szabályozás, esetleg más szabályokkal kiegészítve. Erre ma nincs bizonyíték. Ha én lennék a köztársasági elnök, akkor ezt a törvényt aláírnám azzal az üzenettel, hogy meg kell teremteni a társadalmi hátterét, kiegészítő szabályait. A büntetőjog önmagában nem tudja a drogkérdést megoldani." |