Nándor
3 °C
16 °C
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Még az ég is megnyílt Maradona fölött, mintha maga a Messiás lőtt volna gólt az argentin válogatottnak a továbbjutáshoz. Maradona kitárt karokkal néz a lelátón beszűrődő napfénybe. Igazán isteni pillanatot kapott el számtalan fotóriporter, akik a meccs helyett Maradona földöntúli örömének pillanataira fókuszáltak.

    Az egész jelenet nem csak a fények miatt festményszerű, a köré sereglett kisebb tömeg is tökéletes kompozíciót alkot, mintha ők is szeretnének részesülni abból a megváltó energiából, ami Maradonának jutott (valójában csak a telefonjaikat próbálják elég közel tolni hozzá).

    Abszolút kijár a képért a véletlen reneszánsz plecsni!

  • Szerdán jelent meg egy interjúnk Mészáros Antóniával, aki a tévés/újságírói munkát otthagyva most az ENSZ gyermekjogi szervezetének, az UNICEF-nek a magyarországi igazgatója. A cikkhez saját képeket is kaptunk tőle, amiket Szenegálban és Maliban készített, és szerkesztés közben rögtön meg is álltam ennél a fotónál a mosolyogtató párhuzam miatt:

    Tökéletes bizonyíték arra, hogy nem csak feketeöves fotóriporterek tudnak festményszerű képeket készíteni, hanem bárki egy mobiltelefonnal is. Abszolút jár a Véletlen Reneszánsz plecsni!

  • A legjobb dolog a fotózásban, azt a pillanatot megélni, amikor állunk az események középpontjában, eloszlik körülöttünk a füst, és tisztán látni, hogy mit kell csinálni: meg kell nyomni a gombot, mert a tökéletes kép pont ott van előttünk.

    Ilyesmi történt a Reuters fotósával Gázában, amikor a napokban fellobbant palesztin tüntetéseket tudósította. Égő gumiabroncsok füstjében követett egy csapat tüntetőt a demonstráció élén, miközben körülöttük könnygáz-gránátok és levegőbe lőtt éles lőszerek cikáztak, a tüntetők pedig kövekkel és csúzlikkal viszonozták a rendfenntartó erők tüzét. Háromszáz méterre álltak csupán a határkerítéstől, amikor a sűrű füst felszállt, és ott találta magát az integető tüntetők között, akik egymást buzdították épp a rohamra.

    És, hogy miért festményszerű ez a kép? Tegyék csak egymás mellé Eugène Delacroix híres képével a francia forradalomról!

    Jár a képért a véletlen reneszánsz plecsni.

  • Egészen biztos vagyok benne, hogy nincs baj a térlátásommal, mégis, okoz némi fejtörést kiigazodni ezen a képen:

    Egy kicsit olyan, mintha az ügyetlen festő egyetlen síkba akart volna belezsúfolni mindent, és mintha a lány egyenesen egy vízesésbe úszna épp bele, miközben az alatta (felette) napozó turisták a függőleges sziklafalon fekve pihennének. Arról nem is beszélve, hogy hova folyik ki oldalra a víz a képből. 

    Simán jár a véletlen reneszánsz plecsni az ügyes fotósnak!

  • Nem értek a rögbihez, de így is elgondolkodtató, hogy miért ez a nagy dulakodás, ha egyszer a labda a játékosok felett száll el a levegőben. Azt tippelném, hogy balra a fehér mezes játékos rúgta el a labdát, és a többiek erre reagálva teperik egymást a földre, de semmi sem biztos. 

    Csak az, hogy tökéletesen festményszerűen álltak össze erre a képre a Harlequins és a Wasps játékosai a vasárnap délutáni napfényben, London Twickenham Stoop pályáján. Élvezzék egy kicsit a pillanatot! 

    Állítólag az ember maximum nyolc másodpercig képes bármilyen MŰVÉSZETRE koncentrálni.

    Ha szereti a zavarba ejtően festményszerű (véletlen reneszánsz becenéven futó) sajtófotókat, nézzen körül erre!

  • Ki hitte volna, hogy a festményekhez hasonlóan a fotókhoz is közel lehet hajolni, és teljes mást láthatunk, mintha csak távolról nézzük. Például, ha rákattint a képre, csak akkor látszik, hogy a két szélső fiúnak csillognak a szemei a sötétben. Az apró fényes pontokat megeszi a kép tömörítése, amikor itt a cikkben ilyen kicsiben látják.

    Nem annyira festményszerű, hogy véletlen reneszánsz plecsnit kapjon a kép, de emiatt az apró részlet miatt azért mégis belefér a sorozatba.

  • Most nézzék meg. Nem csak a mozdulat gyönyörű, még a komponálásfanatikusok által istenített aranymetszés segédvonalait is gyönyörűen rá lehet illeszteni. Ami igazán semmit nem jelent, de ilyenkor minden fotós és képszerkesztő elégedetten csettint egyet, bólogat némán maga előtt a monitort bámulva, és halkan, nagyon halkan, azt mondja, hogy: ez igen.

    Itt lesz zavaró sárga vonalak nélkül is :

    (itt pedig a meccs összefoglalóját olvashatják)

    Ha szereti a zavarba ejtően festményszerű (véletlen reneszánsz becenéven futó) sajtófotókat, nézzen körül erre!

  • Tudományos eredményekben gazdag első kört írt le a bolygó körül a Juno űrszonda 2017 nyarán, az akkor összegyűjtött adatokat a napokban mutatta be a NASA. Kiderült például - szerdán mi is megírtuk a bejelentés nyomán - hogy a naprendszer legnagyobb vihara a Jupiter nagy vörös foltjában másfélszer nagyobb, mint a Föld. A hatalmas felhő ráadásul 300 kilométer mélyen nyúlik be a bolygó légkörébe.

    Olyan dolgokat is hazaküldött a szonda, amik nem csak tudományosan fantasztikusak, hanem mindenféle érdek nélkül is szépek. Mint, a fotó a Jupiter északi felén kavargó felhőrendszerről:

    A valóságban nem ilyen kékek a felhők, a fotót utólag színezte a NASA, hogy jobban kiemeljék a kontrasztokat és a mintákat. A képnek minden egyes pixele egy 11 kilométeres területnek felel meg, tehát az itt látható felhős régió nagyjából 21 ezer kilométer széles.

    Gondolkodtam, kapjon-e a kép véletlen reneszánsz plecsnit, simán lehetne egy expresszionista művész festéktartója.

  • 19 kicsi műholddal a fedélzetén indult el ma reggel a Szojuz2 a világűr felé, de ami ennél is fontosabb, hogy a reggeli napfényben felkavart füst milyen szépen öleli körbe az emelkedő rakétát. Festeni sem lehetne szebbet. De, mondjuk ez inkább romantika, és mondjuk Turner. A kompozíciót csak az a hosszúkásra nyúlt hangár rontja el, egy kicsit, amitől az egész kép olyan lesz, mintha megnyújtották volna. 

    Akárhogy is, jár a véletlen reneszánsz plecsni, ahogy sorozat korábbi darabjainak is! A legutóbbi poszt egyébként szintén egy rakétakilövésről szólt

  • A véletlen reneszánsz fotózás nagy rajongójaként majdnem könnybe lábadt a szemem, amikor megláttam ezt a képet. De valószínűleg bármelyik romantikus tájképfestő is elégedetten csettintene, ha maga festette volna. Caspar David Friedrich egyenesen vonyítana is. Tökéletesen összeállnak rajta a színek, a fények, a pillanat meg minden. Megbabonáz.

    A kedden készült képen egy An H-2A rakéta indítása látható, ami egy japán műholdat, a Michibikit szállította Föld körüli pályára. 

    A véletlen reneszánsz az index legeldugottabb és legritkábban frissülő tematikus sorozata, kész csoda, hogy rátalált! De ha érdeklik a hasonlóan festményszerű hírfotók, nézzen körül erre!

  • Egyszerűen csak nézzenek rá. Nem olyan, mint egy festmény? Egy madridi bikaviadalon készült a hétvégén. Spanyolország elég izgalmas napokat él egyébként. Ha olvasni egy kicsit a katalán–spanyol helyzetről, erre tessék!

    A reneszánsz festőknek nem biztos, hogy ez a kép átment volna. Talán egy picit túl dinamikus ahhoz, hogy valóban reneszánsznak lehessen nevezni, de nem is ezért kap véletlen reneszánsz plecsnit tőlem ez a fotó.

    A véletlen reneszánsz az index legeldugottabb és legritkábban frissülő tematikus sorozata, kész csoda, hogy rátalált! De ha érdeklik a hasonlóan festményszerű hírfotók, nézzen körül erre!

  • Macron integet az egyik irányba, a ló pedig pont a másik irányba. De várjunk egy pillanatra, hogy kerül oda az a ló? 

    Vasárnap délelőtt készült ez a fotó, Emmanuel Macron elnöki beiktatása napján, amikor Franciaország új elnöke a protokoll szerint az Élysée-palota felé autózott a kíséretével. A ló természetesen a kíséret része, az állat viszont véletlenül (?) ugrott egyet, pont akkor, amikor Macron is épp az embereknek integetett. 

    Két napja készült ezt a kép, azóta pedig sokan, sokfélét beleláttak már, a kedvenc verselemzős kommentek szerint a ló itt az összes Le Pen szavazót és Franciaország megosztottságát szimbolizálja.

    Napóleonnak bezzeg nem voltak ilyen problémái, amikor átvezette a francia csapatokat az Alpok hegyei között, neoklasszicista stílusban.

    A véletlen reneszánsz az index legeldugottabb és legritkábban frissülő tematikus sorozata, kész csoda, hogy rátalált! De ha érdeklik a hasonlóan festményszerű hírfotók, nézzen körül erre!

  • Ez most a legnépszerűbb kép a Reddit véletlen reneszánsszal foglalkozó szakosztályában, pedig ennek a képnek semmi köze a reneszánszhoz. Inkább romantika - ha már festményekhez hasonlítjuk - a sok kontraszt és markáns ellentétek miatt. 

    yVT97SL63LzIwE63Bb6szfdkAJReSYlBKQnHjkJsSbo

    Bár tényleg baromi jó és beszédes kép, sajnos több zavaró elem is megtöri a tökéletességet (ott egy belógó személyautó, a ló lábába is belevágott a fotós, satöbbi), amitől a fotó valóban festményszerű lehetne. Úgyhogy nem jár neki a véletlen reneszánsz plecsni. :(

    (A véletlen reneszánsz az index legeldugottabb és legritkábban frissülő tematikus sorozata. Kész csoda, hogy rátalált! Ha érdeklik a hasonlóan festményszerű hírfotók, nézzen körül erre!)

    És, hogy mégis mi a jó ég történik ezen a képen? 

    Amerikában hetek óta tiltakoznak helyi őslakosok egy vezeték tervezett építése ellen, ami pont az őseik földjén menne keresztül, és kegyeleti okok mellett az ott lakók vízellátását is veszélyeztetné. A tiltakozásra erős/eltúlzott rendőri jelenlét lett a válasz, ami eléggé feltüzelte a közvéleményt. Ez a rövid verzió, a hosszabb verziót Miklósi Gábor fejti majd ki ma egy vezető anyagban.

  • Harmadik hete vannak kisebb-nagyobb összetűzések a hongkongi törvényhozásban, miután október elején botrányba fulladt az új képviselők beiktatása.

    Az esernyős forradalom népszerű alakjai közül hatan is bejutottak a képviselők közé, és széttrollkodták a hivatali esküjüket (zászlókat lobogtattak közben, csigalassan olvasták fel a szövegüket, meg ilyenek). A helyi Kövér László ezek után nem volt hajlandó elismerni őket a házban.

    Tegnap biztonsági őrök teperték le Baggio Leungot, aki fel akarta olvasni hivatali esküjét, de egyelőre még eljárás folyik ellene, és nem biztos, hogy képviselő maradhat a Hongkong függetlensége mellett nyíltan kiálló fiatal politikus-aktivista.

    Így nézett ki  a jelenet, ami akár egy véletlen reneszánsz festmény is lehetne:

    A véletlen reneszánsz az index legeldugottabb és legritkábban frissülő tematikus sorozata. Kész csoda, hogy rátalált! Ha érdeklik a hasonlóan festményszerű hírfotók, nézzen körül erre!

  • Lenyűgözően festményszerű portrét lőtt mérkőzés közben Szvetlana Kuznyecováról a Reuters szingapúri fotósa, miközben az orosz teniszezőnő Karolina Pliskova ellen játszott. A beltéri pályán elég sötét volt ahhoz, hogy ne csak a hagyományos teniszfotók készüljenek, hanem lehessen egy kicsit játszani a világítással is. Nagyon klassz, ahogy a kép dinamikája újra és újra ráirányítja a figyelmet a sportoló eltorzult arcára. 

    A reneszánsz festők biztos megijedtek volna egy ilyen portrétól, valószínűleg nem ment volna át, hogy az alany nem mereven bámul a kamerába vászonról, és az alakja fokozatosan a semmibe vész, a színhasználat is eltér, de a stílus hasonló.

    A véletlen reneszánsz az index legeldugottabb és legritkábban frissülő tematikus sorozata, kész csoda, hogy rátalált! De ha érdeklik a hasonlóan festményszerű hírfotók, nézzen körül erre!

« Vissza a többi bejegyzéshez