Ahogy korábban írtunk róla, a kínai pártállam messze nem olyan monolitikus, mint amilyennek bírálói gyakran beállítják, és bár a nyugatinál szűkebb keretek között, de ott is folyik vita a nemzet sorskérdéseiről.
Ennek jelét adta a minap Hu Hszi-csin, a Kínai Kommunista Párt egyik szócsöve, az angol nyelven Global Times címmel publikált, a kínai külpolitika szellemi megtámogatásában utazó lap főszerkesztője. Bár Hu általában az Egyesült Államok bűneiről, a Nyugat kétszínűségéről és Kína világbékéért tett törekvéseiről szokott írni a Twitteren és a kínai Weibo mikroblogplatformon, szerdán a Bloomberg által lementett kép alapján arról posztolt, hogy miután közeleg a Kínai Népköztársaság megalapításának évfordulója, a hatóságok kicsit feljebb tekerték az internet kontrollját, és emiatt nagyon nehézzé vált "a külső internet" elérése. Ez szerinte kicsit túlzás, és a kutatói munkát, a kommunikációt és ezáltal a nemzeti érdeket is szolgálná, ha könnyebben hozzá lehetne férni a "külső" nethez Kínában.
Kínában elég erősen korlátozzák a neten hozzáférhető tartalmakat: a nagy tűzfalnak csúfolt tartalomszabályozó rendszer mögül a világ ezer leglátogatottabb honlapjának több mint 10 százaléka nem érhető el, és a cenzorok a belföldi oldalakról is hajlamosak gyorsan lekapkodni a párt és a rendszer érdekeit sértő kontentet. Ugyanakkor a megfelelően fontos emberek és cégek számára egyébként pont a Hu által idézett célok miatt engedélyezett a szűretlen internet VPN-en keresztül való elérésére, és békeidőben a hatóságok a nem fontos emberek illegális VPN-használatát is meg szokták tűrni (bár egyre kevésbé). Viszont a nagy ünnepek és kényes évfordulók idején keményebben ráállnak a net vegzálására, megelőzvén, hogy bárki a párttal és a rendszerrel szembeni agitációra használja az alkalmakat. A nagy odacsapás farvizén pedig a kiváltságosok és ügyesek különleges hozzáférése is hajlamos akadozni vagy időlegesen megszakadni.
Ahogy Hu is utal rá, ez a helyzet még az ő munkáját is hátráltatja, és valóban nehéz elképzelni, hogy hogyan tudnak minőségi munkát végezni és informált döntéseket hozni a kínai befektetők, pénzügyi döntéshozók, kutatók vagy akár a külvilág savazásával megbízott (és ehhez a külvilág álláspontját megismerni kénytelen) újságírók, ha nem férhetnek hozzá a legmegbízhatóbb üzleti adatszolgáltatókhoz és a nyugati politikai sajtó prominensebb részeihez. Hiszen a közgazdaságtan egy régi alapvetése, hogy aki kevesebb információval rendelkezik, az hátrányban van.
Az ellenérv, hogy a rendszer stabilitása mindennél fontosabb; a netes protekcionizmus miatt pedig a kínaiak a Google és Facebook helyett belföldi alternatívákat használnak, aminek köszönhetően hatalmas belső IT-szolgáltatási szektort tudott kiépíteni az ország, és nem került amerikai cégek függésébe. (Utóbbi kapcsán egyébként érdekes, hogy a Huawei amerikai kitiltásának ügyében a jelek szerint kevésbé tetszik ez az elv a kínaiaknak, de ez már messzebb vezet.)
Az viszont nem derült ki, hogy hogy áll az ezzel kapcsolatos vita: Hu nem sokkal később törölte posztját, miután hiába a rendszer belsős ismerője, láthatóan kicsit elragadtatta magát azt illetően, hogy a vita keretei mennyire tágak.
Ne maradjon le semmiről!