Utoljára tavaly jártam kormányablakban, de a jelek szerint azóta komoly fejlődésen esett át az ügyintézés közben szerezhető felhasználói élmény: az ország fantasztikus állapotáról olvashatunk üzeneteket a sorszámmutató kijelzőkön.
Legalábbis így van ez egy Pest megyei kormányablakban, ahova az éppen szabadságon lévő Záborszky Ede kollégánk ment el papírokat intézni, de furcsállnánk, ha ez csak az adott hivatal buzgalmának megnyilvánulása, és nem központi utasítás lenne. Az egyik irány a kormány szebb jövő melletti elköteleződésének bemutatása, például hogy:
A másik pedig a már most rózsás jelen felvillantása a kormány egyik legszívesebben emlegetett mutatószámát, a GDP-t segítségül hívva:
A növekedésre vonatkozó adat persze tény, de azért egy kicsit megmosolyogtató, hogy ezzel tömik a várakozók fejét, és hogy bázisévnek a legutóbbi nagy válság legmélyebb pontját, 2009-et választották; mintha félnének, hogy nem fog elég nagynak tűnni az aktuális szám. Pedig egy átlagos év mellett is szépen mutatna az 5,2 százalékos adat, hiszen ez még a Gyurcsány-kormány alatti legnagyobb éves növekedést (2004: 5%) is lepipálja. Bár az igaz, hogy 1948-hoz képest (31,2%) sehol sincs, de ne legyünk telhetetlenek, nem lehet minden évben háború után újjáépíteni az országot. (100 évnyi GDP-adatért kattintson ide.)
A fantasztikus, lendületes, dübörgő teljesítményt némileg azért árnyalja, hogy kollégánk a kétféle ügyből, amiért odament, csak az egyiket tudta elintézni, mert az a hivatali munkatárs, aki a másikhoz ért, sajnos beteg. És úgy tűnik, ilyenkor más nem tudja átvenni a feladatkörét, amin annyira nem lepődünk meg a legutóbbi felmondási hullám fényében. De hogy valami jót is mondjunk, az ügyintézők Ede szerint szuperkedvesek és segítőkészek voltak, mindannyiunk érdekében reméljük, hogy a mostani közigazgatási létszámstop körülményei között is kitartanak!