Hallott már ilyen fülbemászó számot a normandiai partraszállásról?
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kócos kis Sorbonne-foglaló, aki 1975-ben, 23 évesen úgy érezte, elég kemény ahhoz, hogy elverje a port egész Franciaországon. 12 versszakban emlékezett meg az év 12 hónapjáról, és mindenről, ami szerinte gáz, az albumon valahogy így (ez pedig egy élő felvétel):
Júniusról azt duruzsolja, hogy ilyenkor a franciák „a normandiai partraszállásra emlékeznek, a bátor jenki katonákra, akik eljöttek, hogy meghaljanak az otthonuktól távol. Azt persze elfelejtik, hogy a gránátoktól messze a franciák azt kiabálták: „Éljen Pétain!”, vagy jól elbújtak Londonban, nem volt sok Jean Moulin″ (Moulin a francia ellenállás egyik legendás vezetője, aki többször is visszatért a háború alatt Angliából Franciaországba). Persze ez még mindig jobb, mint a február, amikor, mint megtudjuk,
Franciaország rendőrállam, minden utcasarkon ott állnak százan, és a közrend érdekében büntetlenül gyilkolásznak.