Éjszaka bezörgettek, a meszelésből 32 hónap lett a szénbányában
MIklósi Károly történetére sok olvasónk reagált, volt, aki nagyapja történetét is feldolgozó honlapot küldtek be, vagy a svéd blogot, ahova eljutott Miklósi híre. Mások megírták rokonaik történetét: „Málenkij robotra azért vitték el anyósomat, mert sváb volt. Éjszaka bezörgettek, közölték, hogy melegen felöltözni, mert el kell menni az iskolát kimeszelni. A nővére is vele ment, hogy hamarabb meglegyenek a munkával. De az iskolában nem meszelés volt, hanem gyűjtőhely – bevagonírozták őket és kivitték Oroszországba, ahol 32 hónapig szénbányában dolgoztak, hol ettek, hol nem. Hóban-fagyban, férfiak-nők együtt, rájuk fagyott a vizes ruha, mire a szállásukra visszaértek, sokan meg is haltak ott” – írta egy olvasónk.
„Nem tudom, hogy volt erejük mindehhez, halottak közt vitték őket, azelőtt még a falu határán kívül sem járt, anyósom mindössze tizennyolc éves volt. Kint konyhán dolgozott, a morzsákon élt, a kenyerével mentette meg az öccse életét. Mire hazajött, már mindenüket elvették, cseléd lett, a házukba telepeseket raktak, akik aljasul viselkedtek velük. Maláriás lett, így jöhetett haza.”
Ha belegondolok, mit szenvedtek, nem értem az emberiséget, kinek volt ehhez joga, hogy ártatlanokat így kínozzanak?
– szól egy másik visszaemlékezés. (Miklósit grafikustanoncként hurcolták el 19 évesen Zuglóból, történetéről itt írtunk részletesen.)
Rovataink a Facebookon