Elsorolom, mi mindent adott a tízmilliószoros nap
Ha olvasta a délelőtti írásomat, akkor nyilván már tudja is: nekem semmit se. Legalábbis se pénzt, se a Pálffy István-i vagy pláne Charlie Sheen-i értelemben is döbbenetes mennyiségű piát nem – mert akkor nem itt lennék, és nem írnék.
Vagyis egy dolgot nekem is: annak felismerését (pontosabban mások általi felismertetését), hogy egy vallási érzékenységekre és finomságokra érzéketlen tuskó vagyok. A tízmilliószoros nap ugyanis nem valami modern ezoterikus hóbort, mint a Grabojov-számok, a méregtelenítő léböjtkúra vagy az angyalszárnnyal dúsított pránás homeopátia, hanem egy komoly távol-keleti vallás, a tibeti buddhizmus hiedelme.
Amit illk komolyan venni, éppúgy, mint azt, ha egy, a korában középkorúnak számító fickó a keresztre feszítése után harmadnapra feltámad – ez sokakban máig élő hiedelem, sőt, állítólag van olyan angyalföldi kommunista sejt, amely évek óta azt várja, hogy egy korábbi miniszterelnökünkkel is ez történjen –, vagy azt, hogy egy negyven körüli kereskedőnek, aki világjáró lett, miután 25 évesen elvette, nyilván pusztán szerelemből, a 40 éves főnökét, lázálmában megjelent Gábriel arkangyal, és megtanította Allahnak imádkozni és mindenféle rítusokra. No, szóval hogy ez is egy ilyen komoly dolog.
Én persze egy hitetlen kutya vagyok, aki nyilván ezeket se veszem komolyan, ahogy a mai napot sem, a tízmilliószoros kaland talán ezért nem is jött be. És persze, mint megtudtam, nem is tízmilliót kaptam volna, csak tízmilliószoros volt az esélye, a kozmikus erő által megsegítve, hogy sikerüljön, ami szeretnék. Nem sikerült. Nincs nekem szerencsém a kozmikus erővel.
Na de másoknak!
- Az ingatlanokkal foglalkozó Kriszta tavaly júniusban hallott róla először, komolyan vette a dolgot, és a következő héten három ügylete is összejött!
- Jánosnak megérkezett már ma a fizetése, és a forgalmi vizsgája is sikerült elsőre!!! (Reméljük, egy normál napon is ugyanolyan jól vezet majd, mint ma.)
- Zoltánnak, aki egy A4-es lapra ezüst színnel író tollal leírja, hogy miért hálás („olyat is ami már kézzel fogható és olyat is amit még nem kaptam meg az élettől, de szeretném”), majd ha kész a lista akkor „két fehér gyertya lángja fölött meggyújtom a listám és a füst messze száll", azóta, mióta ezt csinálja, több barátja, jobb állása és jobb autója van.
- Tamásnak majdnem összejött ma egy pirított kínai tészta, és bár végül helyette mekis sajtburger menüt evett, legalább nagyon kedvesek voltak vele az eladók.
- És végül itt van Áron: „kértem anyutól két melegszendvicset, és azonnal csinált, ráadásul 4-et”.
Aki ezek után sem hisz a tízmilliószoros nap erejében, az vesse magára az első követ tízmilliószor.

















Rovataink a Facebookon