Dezső
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Minszk mellett gyártják a Stadler KISS típusú emeletes vonatait, amelyek Magyarországon is futnak majd. Az első darabot decemberben mutatták be a Dunakeszi Járműjavítóban, ahol természetesen mi is ott voltunk

    A fanipoli gyárba is meghívtak bennünket, néhány nap múlva videóban mutatjuk be a helyszínt. Csak remélni tudjuk, hogy a szerelvények egy hajszállal precízebben készülnek majd, mint a fehérorosz sajtóigazolvány, amiből csak úgy árad a nyolcvanas évek sűrű k-európai hangulata.

    Ha valakinek van ötlete, hogy lett Tenczer Gáborból Tencsar Gabar, írja meg nekünk!

    tencsar
    Fotó: Tenczer Gábor / Index

    Egyébként a KISS vonatokban hatszáz ülőhely van, 160 km/óra az engedélyezett sebességük. Az elsőket Svájcban gyártották, és a svájci vasúttársaság már több darabot is üzemeltet belőlük, hamarosan mi is utazhatunk rajtuk.

  • Harmincéves a Rákóczi Szövetség, a házelnök ebből az alkalomból osztotta meg nagyívű történelmi elemzését a magyar sorsról. Azt mondta például, hogy a modernnek mondott korban Európában a hadviselés szabályai megváltoztak. Kialakult a törekvés arra, hogy a fizikailag, katonailag legyőzött veszteseket szellemi eszközökkel is alávessék egy olyan tudatállapot kialakítása és fenntartása érdekében, amelyben a vesztes természetesnek, szükségszerűnek és megváltozhatatlannak gondolja az alávetettségét.

    Az ilyen tudatállapothoz vezető lélektani és szellemi eszközöket a győztesek leginkább a legyőzöttek oktatásában és kultúrájában vetették be.

    Aztán mondott még olyat is, hogy a hatalom rettegett attól, hogy hogy a fiatalok megpróbálnak megszerveződni, és ennek megakadályozása érdekében az oktatásban, kultúrában és a médiában bevetette a tudatipar minden fegyverét.

    Persze nem akarok célozni ezzel semmire.

    A fenti idézetek nyilván kiragadott részletek, és mint ilyenek, nem adják vissza a teljes mondanivalót. Akit a teljes szöveg érdekel, a nemzeti érzésre, nemzeti közösségre felfűzve, az kattintson az alábbi legördülő keretesünkre.

    A teljes szöveg, nemzeti hangsúllyal

    Pótolhatatlannak nevezte a Rákóczi Szövetség rendszerváltozás során és azóta végzett tevékenységét Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt harminc esztendőben a Rákóczi Szövetség a maga társadalmi eszközeivel és minden erejével részt vett abban a küzdelemben, amelyben a hazájukat és nemzetüket szerető magyarok - a rendszerváltoztatást követő húsz év küzdelmei után - 2010-ben országunkban demokratikus módon lezárták a posztkommunizmus korszakát, és azzal együtt a nemzeti elidegenítés nem ritkán állami szintre emelt politikájának is véget vetettek. Kövér László úgy fogalmazott, az elmúlt harminc év közösen folytatott nemzeti szabadságharc volt a javából, amelyben a Rákóczi Szövetség a dolgos hétköznapokon és a lélekerősítő ünnepeken, nehéz időkben és jó időkben rendületlenül teljesítette vállalt szolgálatát. Felidézte, hogy a magyarság önmagától való elidegenítését célzó kísérleteknek hosszú múltja van, hiszen azon történelmi létküzdelmeknek, amelyeket egy évezrede a szülőföldjén folytat a nemzetünk, nemcsak a fizikai erőn alapuló katonai, hanem a szellemi erőre alapozott összecsapások is a részét képezik. A modernnek mondott korban azonban Európában a hadviselés szabályai megváltoztak. Kialakult a törekvés arra, hogy a fizikailag, katonailag legyőzött veszteseket szellemi eszközökkel is alávessék egy olyan tudatállapot kialakítása és fenntartása érdekében, amelyben a vesztes természetesnek, szükségszerűnek és megváltozhatatlannak gondolja az alávetettségét - mondta Kövér László. Hozzátette: az ilyen tudatállapothoz vezető lélektani és szellemi eszközöket a győztesek leginkább a legyőzöttek oktatásában és kultúrájában vetették be. Céljuk az volt, hogy felszámolják a legyőzöttek szellemi önvédelmi képességeit azáltal, hogy átírják múltjukat, elhazudják gyökereiket, szétzilálják önazonosságukat, kishitűséget, áldozati bűntudatot és egymás iránti részvétlenséget gerjesztenek bennük - közölte a házelnök. "Az volt a cél, hogy - a biztosabb uralhatóság érdekében - a fizikailag legyőzött, alávetett nemzeti közösséget elidegenítsék önmagától, és meghasonlott állapotba sodorják" - mondta Kövér László. "Mi, magyarok talán a XIX. században szembesültünk először a szándékos és módszeres nemzeti elidegenítéssel, mint ellenünk alkalmazott hadviselési móddal, amikor a vérbe fojtott szabadságharcunk után ránk tört a Habsburg birodalom rossz emlékű Bach korszaka" - mondta. Kitért arra, hogy a kiegyezés után ez a politika meghátrált, sokaknak úgy tűnt, hogy végleg, de - több mint száz év távlatából - pontosan tudni, hogy a XX. század elején a nemzeti elidegenítés magyarországi erői újult erővel léptek a szellemi és politikai küzdőterekre. A XX. században 1956 után tört rá a magyarságra másodszor a nemzeti elidegenítés körmönfont politikája - emlékeztetett, hozzátéve: miután a forradalmat és szabadságharcot idegen túlerővel vérbe fojtó, nemzetárulásban és gyilkolásban fogant politikai hatalom megszilárdult, több mint három évtizedig ismét kezdetét vette a magyarságot önmagától elidegenítő politika, melynek kiemelt célpontja a fiatalság volt. A hatalom rettegett attól, hogy a nemzeti öntudat és a Kárpát-medencei összetartozás érzése erőt adhat a magyar fiatalságnak, rettegett attól, hogy a fiatalok megpróbálnak nemzeti alapon megszerveződni, és ennek megakadályozása érdekében az oktatásban, kultúrában és a médiában bevetette a tudatipar minden fegyverét - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Kövér László felidézte a Hősök terén 1988-ban elhangzottakat: "minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy saját kultúrájában és a saját nemzeti önazonosságában élje le az életét a maga vagy az ősei által épített otthonában", és azt mondta: akkor a hallgatóság az erdélyi magyarságra gondolt, napjainkban azonban mindannyian minden európai keresztény emberre is gondolhatunk. Kiemelte: a három nap múlva esedékes európai parlamenti választások kapcsán "minden jószándékú választópolgárt bátran emlékeztessünk erre az 1988-as magyar üzenetre". Felidézte, hogy 1989-ben nemcsak politikai rendszerváltoztatás előtt állt a magyarság, nemcsak demokráciát akartunk a diktatúra helyett, nemcsak gazdasági rendszerváltoztatás előtt állt az ország, hogy a hiányt termelő tervgazdaság helyett jólétet biztosító piacgazdaságot teremtsünk magunknak. A nemzet önmagáról való gondolkodásában, ha úgy tetszik a nemzetpolitika szellemi és lelki alapjaiban is rendszert kellett váltani: a nemzeti elidegenítés és elidegenülés XX. századi korszakát le kellett zárni, a nemzeti tudatosodás és összetartozás XXI. századi korát pedig meg kellett nyitni - hangsúlyozta Kövér László. Rámutatott: a nemzeti elidegenedés erdejének sűrűjéből, amelynek az 1956 utáni több mint három évtized során a mélyére vittek bennünket, 1990 után, húsz küzdelmes esztendő alatt - néha utat tévesztve, vissza-visszafordulva vagy körben járva, de 2010-re végre kijutottunk. Ezen kiszabadulásunkat 2011-ben képletesen kőbe is véstük, mégpedig Magyarország új alaptörvényébe, amely a XXI. században az államunk újjáépítésének és nemzetünk megerősítésének értékrendi, közjogi és politikai keretét képezi - rögzítette Kövér László, aki méltatta Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének szerepvállalását. Azt mondta: az ő hite és teljesítménye nélkül a szövetség nem lehetne az, ami.

  • Menő plakátot kapott a hatodik Terminátor mozi, a Terminator: Sötét végzet. A poszteren Linda Hamiltont, vagyis Sarah Connor látható, ahogy az országúton sétál golyóálló mellényben, egy shotgunnal a kezében. 

    A részben Magyarországon forgatott film rendezője  a Deadpoollal befutott Tim Miller. A hatodik rész figyelmen kívül hagyja a Terminátor későbbi, gyengébb folytatásait, és ott veszi fel a fonalat, ahol a második rész befejeződött. Szerepel benne Arnold Schwarzengger is természetesen. A magyarországi bemutató október 31-én lesz. 

  • Itt egy friss alkotás a rendőrség felvilágosító filmjeinek sorából, és ez itt most nem a filmkritika helye. Igen, alap, és nem lehet elégszer elmondani, hogy a vezetés közbeni telefonnyomkodás az ittas vezetéshez hasonló szétszórt figyelmet és lelassult reakcióidőt okoz. Szegény McTristan nagyon rosszul járt az emberkedéssel. Ti ne tegyétek!

    Untitled-1