Kínában ma megint hatalmas buktával kezdtek a tőzsdék
A sanghaji összetett index 3,5 százalékot esett egy nap alatt, ami összesen 21 százalékos esést jelent a decemberi csúcshoz képest. Mostanában ráadásul nem is meglepő az ilyesmi tőzsdei bukta Kínában. A tőzsdei parák fő oka az, hogy a hetvenes évek vége óta tartó hatalmas kínai gazdasági fellendülést kezdetektől fogva az ipari termelés és az export húzta, mostanra viszont konszenzus van arról, hogy ha a kínai lakosság nem kezd el fogyasztani, akkor nagyon nagy bajok lehetnek a kínai gazdasággal.
De miért nincs pénze a kínaiaknak, amivel lendületbe hozhatnák a gazdaságot? Ennek több oka is van, de az egyik fő ok az, hogy nagyon elszálltak a vagyoni különbségek. A Pekingi Egyetem legújabb kutatása alapján Kínában a teljes nemzeti vagyon harmada a háztartások egy százalékának tulajdonában van, amíg az alsó 25 százalék összesen csak a vagyon egy százalékát birtokolja. A tanulmány egy 2010-ben megkezdett adatgyűjtés alapján készült, amiben 14960 háztartás vett részt 160 régióból. A kutatás a kínai népesség jóllétével foglalkozik.
Mindez durvának hangzik, de valójában a kínai egyenlőtlenség világviszonylatban egyáltalán nem kiemelkedő: a Credit Suisse 2015-ös globális vagyonnal foglalkozó tanulmánya szerint a világ népességének egy százaléka a világ vagyonának felét tulajdonolja, míg a népesség 70 százalékának van kevesebb vagyona, mint 10 ezer dollár.
Kínában az egyenlőtlenséget mutató mérőszám, a Gini-index a nyolcvanak évek elején 0,3 körül volt, ami viszonylag egyenlő vagyoneloszlást jelent (0 a teljesen egyenlő, 1 a teljesen egyenlőtlen), viszont ez tavaly már 0,45 volt, igaz 2012-höz képest egyenlőbb lett az ország, akkor ugyanis 0,49 volt ez az együttható. (Bloomberg, Quartz)