Tudják, mikor adott először becenevet egy kiadó a zenészének? 1540-ben! Ráadásul elég vicceset
A mai popbizniszben teljesen természetes, hogy egy zenészt vagy együttest a kiadója nevez el, sőt az sem ritka, hogy a produkciónak előbb van meg a neve, mint hogy megtalálják hozzá magát a személyt. Nos, a jelenség nem új.
Amikor Jacob Clemens holland zeneszerző zsoltárjait 1540-ben kiadta Tielman Susato, tréfásan azt a nevet nyomtatta rá, hogy
Az egyik verzió szerint VII. Kelemen pápa nevével viccelődött a kiadó: „Kelemen, de nem a pápa”. A másik szerint egy kortárs költő Jacobus Papa nevétől akarták megkülönböztetni a zeneszerzőt. És persze vannak, akik szerint egyik sem igaz, egy olyan poén van a háttérben, amelyre talán soha sem derül fény.
Bárhogy is történt, a hiphopos hangzású névtoldalék rajta ragadt, és hiába telt el majd 500 év, ma is mindenki így ismeri a szerzőt, aki az első holland nyelvű zsoltárokat írta.
FRISSÍTVE: Arany János tanár úr (akit nem is oylan rég emlegettünk egy magyar dalt éneklő amerikai kórus kapcsán) egy harmadik lehetőséget osztott meg velünk:
Én úgy tudtam, hogy Jacobus Clemensnek az édesapja is zenész volt, és Jacobus Clemensnek nevezték. A ragadványnév ezért volt indokolt... Ezt Bárdos Lajostól hallottam, ennek ellenére kritikával kezelendő, hiszen Bárdos Lajos is nagyon fiatal volt még az 1500-as években...
Még több reneszánsz zenei érdekességért kövessétek zenetörténeti sorozatunkat a Facebookon!
