Photoshoppal rakta össze a válogatott keretet az MTI
Fotós fórumokon járt körbe az a válogatás, amit az MTI adott ki a francia Eb-re induló magyar válogatott játékosairól. A most megjelent képek nem idén készültek, hanem az elmúlt két év válogatott-fotóiból ollózták össze őket, ezt a közszolgálatiság jegyében jelzik is a készítés eredeti dátumának feltüntetésével.
Ami viszont elsőre nem is tűnik fel, ha csak átfutjuk a képeket, az a technika, amivel megpróbálták azonos színvilágra állítani az eltérő években készült képeket. Így fordulhat elő, hogy némelyik játékos körül világító aura (jobbra), máshol pedig a háttér satírozásából eredő fehér foltok láthatók (valószínűleg fehér volt az eredeti háttér, amit megpróbáltak egyen-szürkére színezni).
Néhány játékosnál (például balra, Németh Krisztián esetében) a photoshop-ecset túlfutott a háttéren, és a játékos mezében szürke foltokat hagyott a fehér csíkokban:
Az esztétikai beavatkozást nem említi külön az MTI, de az ilyen képi manipuláció például kizáró ok lenne a fotók esetében sajtófotó-pályázatokon, akár a Magyar Sajtófotón, akár a World Press Photo nemzetközi pályázatán, ahol tavaly pont egy hasonló példával demonstrálták, hogy etikailag elfogadhatatlan, ha egy ruha vagy a háttér színét utólag változtatjuk meg egy képen.
Az MTI gyakorlata nem lép át egyértelműen etikai szabályokat, hiszen nem tüntettek el (vagy adtak hozzá) képi elemeket a fotón - a probléma ezzel inkább az, hogy ebben nem is lehetünk biztosak. Hiszen, nem tudjuk, mit változtattak meg még a képen a színeken kívül, csak az egyértelmű manipuláció nyomait láthatjuk.
Ha azt gondolná, hogy a színárnyalatok tologatását számon kérni súlytalan kukacoskodás, gondoljon bele ebbe: nézze meg például a játékosok bőrszínét. Mindkét játékosnak más színű az arca, mint a kép alsó részén látható kezük. A képek alapján azt sem tudnánk tehát pontosan megmondani, milyen árnyalatú a játékosok bőre a valóságban.
Ha idáig olvasott, biztos érdekli ez a téma, az indexen is többször foglalkoztunk már a hírfotók hitelességének XXI. századi kihívásaival. Ha gondolja, olvassa vissza korábbi cikkeinket!